Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
409 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 410 termelés, a korszerűtlen keretek között folyó termelés visszaszorításával a termékek korszerűsítésére, a felhasználók igényeinek jobb kielégítésére, a jövedelmezőség növelésére ösztönöz. Az indokolt ármozgásokat meg kell engedni, nem volna helyes a • népgazdasági ráfordítások tényleges emelkedését a költségvetés kiadásainak növelésével mindenáron semlegesíteni. Természetesen megengedhetetlennek tartjuk, ha a vállalatok rossz, vagy nem kielégítő gazdálkodásukat áremeléssel próbálják ellensúlyozni. Nagyobb vállalati jövedelmet a rendelkezésre álló termelési tényezők jobb hasznosítása, a munka jobb megszervezése útján szabad csak elérni. A népgazdaság érdeke megköveteli, hogy szigorítsuk az államháztartás terhére folyósított ártámogatások feltételeit, ténylegesen érvényesítsük a bekerülési költségeket és helyesebb árarányokat alakítsunk ki. , Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a bizottsági vitákon elhangzott lényegi észrevételekre és javaslatokra, el kell mondanom, hogy az eddigi viták során a képviselők felülemelkedtek a helyi igények kielégítéséért folytatott harc gyakorlatán. Figyelemmel voltak a felszólalók arra, hogy ebben az időszakban, amikor költségvetésünk már az induláskor deficites, a kért ágazati vagy helyi igények utólagos kielégítése is befolyásolja a költségvetés egyensúlyát. Tennivalóink közé hangsúlyozottan azt a legfontosabb feltételt állítottuk, hogy a következőkben költségvetésünk kiadási oldalát túllépni nem szabad. Ellentmondás gazdaságunkban, hogy miközben a középtávú tervek teljesítésében és általában a gazdasági életben fellendülés van, a fejlődés üteme gyorsult, eközben a gazdaság problémái megsokasodtak és néhány olyan gond keletkezett, amellyel való foglalkozás feltétlenül szükséges és annak megállítása társadalmi problémává nőtt. Költségvetési törvényjavaslatunk bizottsági vitája nem volt pusztán a gazdasági kérdések vitája, hanem politikai vita is volt, kritikus és konstruktív. A képviselők további munkája is segítse az egységes szemlélet kialakítását és az egységes cselekvéshez szükséges feltételek megteremtését. • Tisztelt Országgyűlés! Az ipari bizottság a költségvetési törvényjavaslatot, illetve annak az iparra vonatkozó részét változtatás nélkül elfogadja és elfogadásra ajánlja. A bizottság véleménye, hogy a költségvetés erősen vállalatcentrikus, de az ágazati és vállalati feladatok világos elválasztása még nem történt meg. Leheti ne az ágazati feladatokat határozottabban megfogalmazni a végrehajtás során. A várható intézkedéseknek mielőbb meg kell jelenniük, hogy vállalati szinten realizálhatók legyenek. A bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaerő-vándorlás csak általánosságban csökkent, de az alapszakmákban még tovább tart. A szakmunkáshiány a gazdaságos termelés és a kapacitások jobb kihasználásának akadálya. Felhívja a kormány figyelmét, hogv a késedelmes fizetők miatt most már nem elég a vállalati szankció, a kinnlevőségek a milliárdos nagyságrendet meghaladták és már lassítják a pénz forgási sebességét. A kereskedelmi bizottság is elfogadja a költségvetést. A bizottság az ipari kooperáció becsületének helyreállítását szorgalmazza. Javasolja a gazdasági szankciókkal súlyosbított, hatékonyabb szerződésrendszer kialakítását, mert csak az ipar és a belkereskedelem jobb együttműködése révén valósítható meg a kereskedelmi ellátás magasabb színvonala. Rendezni kell a fogyasztók érdekében az olcsóbb árucikkek forgalmát. A lakosság zöme a jobb és korszerűbb árukat keresi és hajlandó azokért többet fizetni, ha a használati értékben beállt növekedés megfelelő arányban áll az árkülönbséggel. Ellenkező esetben úgy érzi, hogy félrevezették. A mezőgazdasági bizottság az állami költségvetést elfogadja, a tervezett 2—3 százalékos fejlődést reálisan feszítettnek és teljesíthetőnek tartja. A bizottsági vita alapján javasoljuk a kormánynak: vizsgáltassa meg, miként lehetne újabb támogatás nélkül a jelenlegi keretek céltudatosabb felhasználásával megállítani azt a nagyfokú differenciálódást, ami a szocialista nagyüzemek és gazdaságok között többnyire a természeti viszonyok következtében állt elő, és ami a jelenlegi támogatási rendszer alapján nem csökken, sőt már-már nem kívánatos mértékű és nagyfokú társadalmi feszültséget eredményez. A mezőgazdaság tőkés importja az utób|jE években nem kívánatos mértékben nőtt. Véleményünk szerint az ipar nem tudta a korszerű szakosított mezőgazdasági, üzemek nélkülözhetetlen igényét kielégíteni növényvédő szerek, ipari takarmány és gépesítés vonatkozásában. Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy a nehézipari miniszter, a kohó- és gépipari miniszter elvtárs tájékoztassa a mezőgazdasági bizottságot, milyen intézkedésekkel kívánják a mezőgazdaság gép- és tartalékalkatrész-ellátását biztosítani, illetve a nehézipari miniszter elvtárs a finomvegyszer-gyártás milyen irányú és mértékű fejlesztésével, esetleg integrációs kapcsolatokkal kívánja az 1975-ig megduplázódó, mintegy 40 millió dollárra növekvő növényvédőszerimportot csökkenteni, esetleg a vegyipar valamely gazdaságosabban fejleszthető iparágában kíván-e többet és gazdaságosabban exportálni. A kulturális bizottság a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a pedagógus státusrendezés jelentőségéről, és a tárca költségvetését elfogadja. A szociális és egészségügyi bizottság megállapítja, hogy a feszített költségvetésben az egészségügy helyzete megnyugtató. Részesedése arányos a nemzeti jövedelemmel, csak a beruházások terén tér el az ötéves terv 72-es ütemétől. De általában lehetővé teszi, hogy a jó egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás elért színvonala megmaradjon. Általában az igényelt és elrendelt takarékoskodás nem az emberek jobb egészségügyi ellátása ellen, hanem a rossz és pazarló munkából és magatartásból eredő felesleges kiadások megszüntetésének irányába hat. A jogi, igazságügyi és igazgatási bizottság a költségvetést változtatás nélkül elfogadta, ajánlást tesz a kormány felé a bíróságok és ügyészségek személyi állományának szinten tartása ér-