Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
411 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 412 dekében teendő lépésre, mert a legjobb képességű emberek elmennek más munkaterületre. Tisztelt Képviselőtársak! Néhány mondatot a terv- és költségvetési bizottság vitájáról is. Ott olyan kérdésekről volt szó, mint a fejlődés és az egyensúly viszonya, a költségvetési deficit tűréshatárai, a naturális tényezők és a forint viszonya, az érdekeltség és a morális tényezők szerepe. Ezekről is érdemes néhány szót szólni. A nemzeti jövedelem 8 százalékkal nő. A jelenlegi növekedési ütem — mint azt a beruházási piac helyzete és a nemzetközi áruforgalomban az export-importban mutatkozó egyensúlyhiány bizonyítja — népgazdaságunknak jelenlegi lehetőségeit az adott technikai és tervezési színvonal mellett túlhaladja. Ezért 1972-ben olyan egyensúlyjavító intézkedéseket kell tenni, amelyek átmenetileg a növekedési ütemet mérséklik, bár az még mindig eléri az ötéves tervben szereplő évi átlagnövekményt, csak az egyensúlyviszony helyreállítása után lehet a növekedési ütemet most már egy racionalizáltabb és szervezettebb gazdaság útján növelni. Gazdaságunkban jelenleg nem forinthiány van, hanem a naturális kapacitások nem elégítik ki a gazdasági folyamatok által kívánt naturális igényeket, ami a forinton keresztül tükröződik. Tehát a pénzügyi lehetőségek esetleges jÊmelése nem hozhatja meg a kívánt eredményt, WÊt kedvezőtlenebb jelenségekre vezet mindaddig, amíg a naturális értelemben vett kínálat és kereslet közötti egyensúlyviszonyok helyre nem állnak. Minden társadalomban vannak az életnek olyan szférái, amelyek racionális érdekviszonyokon keresztül haladnak előre. Vannak olyanok is, amelyek az értékrendszeren keresztül alakulnak ki. E két szféra közötti konfliktusra kerülhet sor és egyik sem fejleszthető a másikat kormányzó működési szabályszerűségek alapján. Érdekeltségi viszonyok nélkül a gazdaság nem gazdaság, de különösen nem hatékony gazdaság. Ha pedig az érdekeltségi viszonyok bázisán fejlődő gazdaság nem fejlődik, úgy az értékrendszer nemzetközi és belső szempontból egyaránt veszélyes helyzetbe kerül. Azoknak a javaknak megteremtésére ugyanis, amelyek az értékrendszert kifelé és befelé erőssé tehetik, csak egy dinamikus és erőteljes gazdaság képes. Az állandó bizottságok ülésein az említetteken kívül kiemelten foglalkoztak a beruházási tevékenység hatékonyságát növelő, a korszerű költséggazdálkodással, az állami erőből finanszírozott, de kellően nem hasznosított beruházásokkal szembeni szankciók kérdésével, a mezőgazdasági fejlesztés forgóeszköz-ellátási kérdéseivel, az állattenyésztés és gyepgazdálkodás problémáival. Kérjük a kormányzatot, hogy a bizottságokban elhangzott javaslatok és észrevételek megvizsgálására az illetékes szaktárcákat utasítsa. Kedves Képviselőtársaim! Az új mechanizmus elindulásakor is beszéltünk arról, hogy a szocializmus építése során hasznosabb, ha a gazdasági élet mozog, dinamizmust mutat, mintha alacsonyabb hatékonyság árán, látszólag biztonsággal, de kisebb eredményt ér el, fejlődésében megakad. A reform végrehajtásához is — a kialakult új irányításhoz is — gyakorlat kell, újra meg újra meg kell tanulni. Vannak végrehajtási hibák, meg kell vizsgálni az okokat és főleg meg kell szüntetni azokat. Távlatokban kell gondolkodnunk, mert csak így teljesíthetjük feladatainkat. Népünk élénk figyelemmel kíséri a reform alakulását, ismeri a gondokat, nehézségeket, bízik a reformban és akarja is a sikerét. Annál is inkább, mert az 1972. évi állami költségvetés, valamint a 72. évi népgazdasági terv minden tekintetben összhangban van a tervtörvényben jóváhagyott gazdaságpolitikánkkal, tervezett célkitűzéseinket nem sérti. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság javasolja, hogy az országgyűlés az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját általánosságban és részleteiben együttesen folytassa le. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Inokai elvtárs javasolta, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja meg. Elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Bejelentem, hogy a költségvetéshez eddig 25 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kisgergely Lajos képviselőtársunknak adom meg a szót. KISGERGELY LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A pénzügyminiszter elvtárs expozéja, valamint az 1972. évi tervtájékoztató és a költségvetés tanulmányozása biztonságérzettel tölti el a szakembert, biztosítva látja a fő fejlesztési céljaink valóra váltását, még akkor is, ha egyes területeken visszaszabályozások váltak szükségessé. Biztosítva látjuk <a nyugodt, töretlen fejlődést negyedik ötéves tervünk célkitűzéseinek megfontolt ütemű valóra váltását, pénzügyi biztosítását. Ahogy a pénzügyminiszter elvtárs is elmondta, de a gazdasági életben élők is tudják, hogy az 1971. év tapasztalatai, különösen a beruházási feszültségek növekedései arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdasági és pénzügyi egyensúlyt hatékony eszközökkel sürgősen meg kell javítani. Ezt követeli meg tőlünk az a szándék, amiről Inokai elvtárs is beszélt, hogy a tervciklus végéig az elhatározott fejlesztéseket meg tudjuk valósítani. Csak akkor valósulhatnak meg fejlesztési és életszínvonal-emelési célkitűzéseink maradéktalanul, ha takarékosabb, hatékonyabb, szervezettebb gazdálkodást folytatunk az elkövetkezendő időben. Még akkor is így van ez, ha a felvetődő problémáink egy fejlődő, dinamikus gazdaság problémáiként jelentkeznek. Kedves Elvtársak! Biztonságérzet kell, hogy eltöltse az egyszerű állampolgárt is, hisz nehézségeink ellenére, 1972 az előirányzatok a gazdaság stabilitásának biztosításán túl jelentős szociálpolitikai előrelépést is tartalmaz. Emelkedik a gyermekgondozási segély, egyes területeken bérpolitikai intézkedéseket valósít meg a kormány. S népünk egésze számára biztosítja, hogy megvalósuljon a negyedik ötéves tervben 1972-re előirányzott életszínvonal- és reálbéremelkedés.