Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

345 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. dálkodó szövetkezetekből nem kívánkoznak el. Mindezek ellenére ezen a területen jelentkezik a legtöbb probléma. Jelenleg a községekben és a tanyán élő fiatalok száma 60 ezer, a mezőgazdaságban 50 százaléka dolgozik. Becsült adatok szerint 20—22 ezer azon fiatalok száma, akik az elszórt tanyákon élnek. A tanyai fiatalság műveltségi színvonala elmaradt a zárt településeken élők szintjétől. A tanyai lakosság felemelkedésének záloga éppen a felnövekvő új nemzedék általános és szakmai ismereteinek növelése. A nagy erőfeszítések ellenére sem tudjuk rövid időn belül a tanyai fiatalok tanuláshoz, szórakozáshoz, művelődéshez szükséges feltételeit biztosítani. Óriási problémát jelent, hogy a megye területén 80 iskolában nincs villany. A tanyai fiatalok helyzete társadalompolitikailag is hátrányos helyzet. A megoldás minden eszköze segítséget ad a szellemi egyenjogúság megvaósításának kérdésében. A villany a tanyai iskolákban némileg feloldja a feszültséget, végső soron a megoldás azonban szerintünk a tanyai kollégiumokkal való teljes ellátottság lenne. Azonban a helyi erőfeszítéseinken túl feltétlenül kiemelt központi támogatást igényelne, A megyei ifjúság körében továbbra is nagy az ellentmondás a világnézeti és tudati fejlődés terén. Legnagyobb az elmaradottság a családi környezetben élő és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében, akiknek a világgal, a műszaki forradalommal, az ifjúsági mozgalommal csak igen laza és esetleges kapcsolatuk van. Ezt bizonyítja a szervezettség alacsony foka is. A falusi, tanyai fiatalok között mindössze 7500 KISZ-fiatal van. A kereseti viszonyok, változások döntő módon a betöltött munkakörtől, a gazdasági adottságtól, az alkalmazotti díjazási formáktól függenek. A szövetkezeteknél a fiatalok zömmel az alkalmazotti létszámból kerülnek ki. Az alkalmazotti létszám mintegy 71 százaléka fiatal. Nagyobb része az általános iskola elvégzése után munkát vállal és csak a későbbiek folyamán választ magának pályát. A szövetkezeti, mezőgazdasági fiatalok ifjúsági szervezetbe tömörülése javulást mutat ugyan, de legtöbb helyen, főleg a községekben, a tanyai világban élő szervezett ifjúsági életnek nincsenek meg a feltételei. Az „egyéb" kategóriában jelentős számú, közel négyezer fiatal dolgozik. Kereskedelmi vállalatoknál, intézményeknél, az összkereskedelmi dolgozók 41 százaléka. Helyzetüket, munkakörülményeiket befolyásolja a széttagolt üzlethálózat, az egységek egy részében az alacsony létszám, a több műszakban történő üzemelés. Jelentős az egészségügyi középkáderek száma is. Mintegy két és félezer, s ennek 44 százaléka 30 éven aluli. A legnehezebb helyzetük az ápolónőknek van. A pálya elnéptelenedése öszszefügg a nehéz munkakörülményekkel, az alacsony dotációval, amin csak az utóbbi hónapok hoztak változást. A lakásgond, a munkahelyek területi szétszórtsága nehéz feladat elé állítja a védőnőket is. A városban élő tanulók helyzetével kapcsolatban a problémák ellenére is jelentős változásról számolhatok be. A középiskolai tanulók száma megyénkben 8300. Az utóbbi években jelentős arányú eltolódás következett be a szakköszeptember 23-án, csütörtökön 346 zépiskolák javára. Folyamatos csökkenést mutat a gimnáziumi tanulók száma. Az első osztályosok 55—60 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, de részarányuk az utolsó évfolyamosok körében 48 —50 százalékra csökken, örvendetes, hogy a kétkezi dolgozók gyermekei tanulásának segítése kezd kilépni az iskolai keretek közül és egyre inkább válik társadalmi üggyé. A szakmunkástanulók túlnyomó többsége fizikai dolgozók gyermeke. Sokat jelent az utóbbi években a szakmunkástanuló-intézetek bővítése. A megye szakember-szükségletének kielégítésében jelentős szerepet tölt be hat felső fokú intézményünk, amelyek színvonala fejlődést mutat a korábbi évekhez viszonyítva. Az iskolából kikerülő fiatalok szocialista nevelésére még nagyobb gondot kell fordítani, hogy ne legyen éles határ a két merőben más forma között. Az iskolából kilépő fiatalok emberformálásának egyenjogú formáit kell megteremteni. Az egyik a munkahelyi légkör, a megfelelő kollektívák, a szocialista brigádok, a másik a klubszerű művelődési ház, amely a fiatalok szabad idejét megtölti szocialista tartalommal. Kiskunfélegyházán is tapasztalható, hogy az iparban a 44 órás munkahét bevezetésével jelentősen nőtt a dolgozók szabad ideje. A mezőgazdasági gépesítéssel, kemizálással csökkenő tendenciájú a mezőgazdasági dolgozók munkaideje. Mindezek miatt egyre nő a fiatalság igénye a szabad idő kulturált felhasználása iránt, amit a városi művelődési ház épületének korszerűtlensége és klubhelyiségeinek hiánya miatt nem tud kielégíteni. Égető kérdéssé vált egy korszerű művelődési központot ifjúsági házzal együtt felépíteni, amely az eddigi felmérések szerint mintegy 40 millió forint beruházást igényelne. A párt- és tanácsvezetés kezdeményezésére a vállalatok, üzemek és termelőszövetkezetek 20 millió forintot ajánlottak fel. A tanácsi költségvetés azonban csak az ötödik ötéves terv időszakára tudja megteremteni a szükséges keretet, hacsak felsőbb szintű támogatást nem kapunk. A szocialista neveléshez szükséges közművelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeink javultak. Hasznos kísérletnek nevezhető a bajai Tanítóképző, ahol a végzett tanítójelölteket klubvezetésre is felkészítik. Megnőtt a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek felelőssége az ifjúságot érintő problémák megoldásában. Azonban azt mégsem mondhatjuk, hogy megyénk társadalma teljes mértékben megértette és gyakorlati cselekvésben egységesen használja fel a határozatokat. A közgondolkodásban, bár csökkenő mértékben, ma is megtalálható az ifjúság hibás vonásainak eltúlzása, általánosítása, a fiatalok felszínes megítélése. Bírálják az egyes fiatalok társadalmi részvétlenségét. Gyakori, hogy figyelmen kívül hagyják jogos gondjaikat, mondván, hogy a fiatalok úgyis mindent készen kapnak. Pedig ennek ellenkezőjét mutatja az átgondoltabb tevékenység a KISZ jellegének erősítésére, a differenciáltabb munkára, az anyagi feltételek javítására, a demokratizmus fejlesztésére és az érdekvédelemre. A tömegszervezetekben érdemibb, határozottabb törekvés tapasztalható a kölcsönös együttműködésre, a munka jobb összehangolá-