Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

331 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. tartalmas munkát. Számuk növekedéséhez vezethetne, hogy a pedagógusképző intézetek felvételi bizottságai előnyben részesítenék azokat a felvételre jelentkezőket, akik az úttörők között huzamosabb időn át eredményes munkát végeztek, bebizonyították, alkalmasak arra, hogy gyermekeket neveljenek. Örömmel olvasom a törvénytervezetben, hogy az ifjúságpolitikai célok anyagi támogatásáról az állami szervek és szövetkezetek a jogszabályban meghatározott módon gondoskodnak. Az 1970. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tárgyalásánál Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs zárszavában megemlítette, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel kísérik az általános iskolák anyagi ellátását a tanácsok területén. Ennek megvizsgálása sürgető feladatot jelent. Kérem, hogy eközben ne feledkezzenek meg az úttörő munka anyagi és tárgyi feltételeinek javításáról sem. Az úttörő csapatok jelenleg nem részesülnek rendszeresen anyagi támogatásban, s amennyiben erre anyagi forrás jut, javítani kell a bevételi lehetőségeket. A mozgalmi tevékenységnek kell egy hely, ahol az úttörő élet folyik. A csapatoknak mindössze hatodrésze rendelkezik csak otthonnal, ezek is kicsik. Az úttörő csapatok munkájának fontos segítői, szervezői az úttörő házak. Sajnos, számuk csak 63, amiből csak öt épült kimondottan úttörő ház céljára, a többi korszerűtlen épület. Választókerületemben is életveszélyesnek nyilvánították. Szükséges ezek korszerűsítése, számuk növelése, a felszerelések kiegészítése. Jelentősen kellene fejleszteni a korszerű játékok, táborozási, turisztikai felszerelések kedvezményes beszerzését. Nagyobb anyagi lehetőség kellene a kiemelkedő munkát végző úttörők jutalmazására, a rászorulók támogatására. Az úttörő csapatok eredményesebb nevelő munkájához jobb anyagi feltételek, ezek biztosításához pedig hatékony intézkedések, társadalmi összefogás szükséges. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat nagy körültekintéssel foglalkozik az ifjúság esztétikai és testi nevelésével. Ez az általános iskolában is fontos része a nevelés fő feladatainak. Az úttörők esztétikai, érzelmi és művészeti nevelése, szépérzékük sokoldalú fejlesztése része a szocialista nevelésnek. A gyermekek esztétikai nevelését számtalan lehetőség, eszköz segítheti. A gyermekek részére készült jó színdarabok, filmek, könyvek, képzőművészeti alkotások, a televízió és a rádió előadásai, dalok, zenei művek: mind szükséges és nélkülözhetetlen. A gyermekek százezrei rendszeresen nézik a televízió adásait, a mozik műsorait. Ezért szükséges, hogy növekedjék a gyermekeknek szánt adások időtartama és minősége. Példának szeretném megemlíteni a Magyar Rádió ifjúsági osztályának ,,nyitnikék" című sorozat-műsorát. Alkotói olyan emberek, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a kisiskolák tanulóiért. Ez a műsor elérte célját, segíti, elmélyíti az iskolában tanultakat. Jó lenne, ha több ilyen jellegű műsor készülne. A felnövekvő -új nemzedék testi nevelése fontos részét képezi a nevelő munkának. Az úttörők egységes versenyrendszere, a téli és nyári szeptember 23-án, csütörtökön 332 úttörőolimpiák alkalmasak arra, hogy sok gyermeket foglalkoztassanak és a tehetségesebbek magasabb szintű versenyekre jussanak. A gyermekek testi nevelésének fontos eszköze a kötelező iskolai testnevelés színvonalának emelése. Több testnevelési tagozatos osztály létesítésével, az úszásoktatás fokozatos, kötelező bevezetésével, új, korszerű sportpályák, játszóterek, tornatermek építésével és a meglevők megnyitásával a nem versenyző gyermekek és fiatalok számára sokat tehetnénk a testnevelés érdekében. Jó, hogy a törvényjavaslat paragrafusa is kimondja, hogy már az építés során nagy gondossággal kell tervezni és megvalósítani ezeket a létesítményeket. Sajnos, az úttörő sport fejlődésével nem nőtt kellő mértékben a táborozó csapatok, természetjárók száma. Az úttörő csapatokból 1970-ben 2000 vett részt táborozáson. A résztvevő pajtások száma az egész taglétszámnak csak tizedrészét tette ki, ami igen kevés. Vajon miért? A csapattáborozáshoz a csapatok alkalomszerűen kapnak kisebb-nagyobb összegeket. Általában tíznapos táborra 400—450 forintot kellett fizetnie egy-egy úttörőnek. így az úttörőtábor sokkal drágább, mint a gyári és a SZOTüdülő, amiben csak nagyon kevesen részesülnek. A központi csillebérci Úttörőtábor átépítésével, valamint a zánkai Űttörőváros építésével növekedni fog a létszám, de társadalmi összefogás szükséges, hogy a táborozás helyi lehetőségei bővüljenek. Választókerületemben, a XXII. kerületi párt- és a tanács végrehajtó bizottsága a KISZ bizottság kezdeményezésére a kerület üzemei segítségével korszerű, modern úttörőtábort létesített, így már a múlt évben is több, mint 800 gyermek tölthetett két hetet táborban. Ezt alapvetően a kerület üzemeinek anyagi segítségével és társadalmi munkájával teremtették meg. A tábor fenntartásához és üzemeltetéséhez a tanács anyagilag is hozzájárul. Az a véleményem, hogy ezt az utat máshol is lehetne járni, és jó lenne, ha a tanácsok több helyen kezdeményeznék az úttörőtáborok létesítését, a meglevők fejlesztését. Kérem, hogy a törvény végrehajtása során ne feledkezzenek meg az általános iskolás korú gyermekekről, és a korosztályt közvetlenül érintsék, gyakoroljanak kedvező hatást a gyermekek körülményeire, hiszen a nevelő munka feltételeinek javítása, a gyermeki tevékenység nagyobb kibontakoztatása, a korszerű oktatási módszerek elterjesztése e korosztálynál alapvetően jelentős. Az ifjúsági törvénytervezettel egyetértek, azt elfogadom, megvalósításáért magam is tenni akarok. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Lendvai Miklós képviselőtársunk a következő felszólaló. LENDVAI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlési A beterjesztett törvényjavaslattal, indokolásával. Ilku elvtárs expozéjával, valamint a módosításokkal teljes mértékben egyetértek. Hogy mégis szót kértem, arra az adott indítékot, hogy a törvény realizálása mindannyiunktól nagyfokú fe-