Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-4
285 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 286 bevezetése a tsz részéről sok esetben félreértésre is adott alkalmat. Megállapították ugyanis, hogy az előző évhez viszonyítva nagyobb bértömeget fizettek ki ez év bizonyos időszakában. Nekünk termelőszövetkezeti vezetőknek az a véleményünk, hogy ez nem egészen így van, mert ez a nagytömegű pénzkifizetés, bértömeg kifizetés a készpénzfizetés garantáltsága miatt nőtt meg az elmúlt évhez viszonyítva a mostani időszakban. Az egységes szövetkezeti törvény 63—65. szakasza a szövetkezeti tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatát szabályozza. Erről Szabó István elvtárs beszélt. Szabad legyen nekem ezt egy kissé részletesebben elemeznem. Közismert, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben a kapcsolat eddig nagyrészt a belépéskor behozott vagyon bizonyos hányadának a feloszthatatlan vagyonhoz való megváltás nélküli hozzájárulásában, ami után a tag még járadékot sem kapott, másrészt a behozott föld után fizetett földjáradékban fejeződött és fejeződik ki. A termelőszövetkezetbe földdel belépő tagok száma egyre csökken, míg a tsz használatában levő földek jelentős részét a földtörvény alapján megváltották és folyamatosan megváltják. így csökken a földjáradék nagysága, szerepe is a vagyoni kapcsolatokban. E megváltozott körülmények között a mezőgazdasági tsz-ek és tagjaik közötti vagyoni kapcsolatokban új utat kell keresni. Ilyen lehet a földjáradék megtartása mellett a termelőszövetkezeti tagok térítés nélkül beadott, illetve a közös alaphoz való hozzájárulásként benthagyott összegek részj egyesítése — Szabó elvtárs is említette —, míg az új belépők esetében részjegybefizetések rendszeresítése, amelyek után meghatározott járadék kerül folyósításra. E részjegyek után fizetendő járadék legmagasabb évi összege nem haladhatná meg azt a szintet, ami a lakossági betétek után fizethető kamat mértéke. A tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának másik jelentős lehetősége lehetne az üzemi belső jövedelemszabályozás keretében a felhalmozási érdekeltség megteremtése. A tagság jelenleg a megtermelt évi jövedelemből anyagilag csak a részesedése alapján, annak növelésében érdekelt. Mindenekelőtt az úgynevezett felhalmozási járadék jogszabályi lehetőségét kellene megteremteni az egységes szövetkezeti törvényre felépülő ágazati jogszabályban, majd ennek következményeként a termelőszövetkezetek alapszabályában. A járadék anyagi feltételei mind a részjegy utáni, mind felhalmozási járadékát az üzemen belül az egyre csökkenő földjáradék és földmegváltási árból felszabaduló pénzeszközökkel lehetne biztosítani. A felhalmozási járadék alkalmazására több változat lehetséges azzal, hogy bármely változatban a számítás alapját egyrészt a termelőszövetkezetben eltöltött tagsági idő alatt szerzett halmozott személyes jövedelem legyen, másrészt a halmozott fejlesztési alap után legfeljebb olyan összeg kerülhessen kifizetésre, ami a tartósan lekötött betétek esetén illeti meg a lakosságot. A járadék alapja és összege jogutódlás szempontjából legfeljebb a nyugdíjas járadék korhatáros, vagy rokkant feleségre terjedhetne ki, viszont azzal, hogy a felhalmozási járadék folyósítására azon években is sor kerülhet, amikor a tag már munkaképtelen, nyugdíjas vagy járadékos egyben a nyugdíj, vagy járadék kiegészítését is szolgálná. Létrehozását a jogszabályokban csak mint lehetőséget kellene biztosítani, és az üzemekre bízva annak lehetőségét és folyamatos bevezetését. Az egységes szövetkezeti törvényjavaslat részben új alapokra helyezi, tovább fejleszti a szövetkezetek érdekképviseleti rendszerét is. Ennek helyeslése és szükségessége mellett azonban meg kell állapítani, hogy az érdekképviseleti szervek munkája hatékonyságának növelése érdekében még további biztosítékokra lenne szükség. Ilyen biztosíték lehetne a szövetségek testületi szervei ajánlásainak kötelező megtárgyalásának a kimondása. A megtárgyalási kötelezettség az Országos Érdekvédelmi Szervek irányelveire vonatkozóan szerepel a törvényjavaslatban, azonban ennek a szövetségnek ajánlásaira való kiterjesztése is indokolt és szükséges lenne. Ez nem jelentené a tagszövetkezetek önállóságának a korlátozását, mert az ajánlások csak akkor vál~ nának a tagszövetkezetekre kötelezővé, ha azokat saját testületi döntésük alapján magukra nézve ilyennek fogadják. Az érdekvédelmi munka hatékonyságát a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatokkal végzett tevékenység tekintetében is növelni kell. Szükség lenne erre egyrészt a termelőszövetkezetek megosztottsága, másrészt pedig a vállalati oldal koncentráltsága, vagyis gyakran monopolhelyzete miatt is. A termelőszövetkezetek jól felfogott érdeke azt kívánná meg, hogy általános szerződéses feltételek kialakítása során a vállalatok legyenek kötelesek figyelembe venni az érdekvédelmi szervek véleményét is. A kölcsönösen kialakított szerződéses feltételeket a vállalat legyen köteles a termelőszövetkezettel kötött konkrét szerződésbe belefoglalni. Ettől csak a tsz kifejezett kérelmére lehessen eltérni. Amennyiben á vállalat a megállapodástól eltérő feltételekkel köt vagy kötött szerződést, legyen az bírósági úton megtámadható és kikényszeríthető, akár közvetlenül az adott termelőszövetkezet, akár pedig a termelőszövetkezetek megbízása folytán közvetett módon az érdekvédelmi szerv által. Ezzel megfelelően ki kellene egészíteni a kormányrendelettervezet 40. §-ának (2) bekezdését. Az elmondottak alapján kérném az illetékes szakminisztériumok vezetőit, hogy az ágazati törvény megalkotásánál javaslataimat a lehetőségekhez mérten vegyék figyelembe és dolgozzák be. Köszönöm a figyelmüket. A törvényjavaslatot elfogadom és azt elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Bollók Józsefné képviselőtársunk. BOLLÓK JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Hazánk szövetkezeti mozgalma szempontjából kiemelkedő jelentőségű az egységes szövetkezeti törvény megalkotása. A szövetkezetek a párt és a kormány határozatainak megfelelően igyekeznek tevékenységüket kifejteni. Az ipari szövetkezetek fontos helyet foglalnak el a lakos12 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ t