Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

275 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 276 tervezetben törvényszintű megfogalmazást kap a szövetkezeti mozgalom egysége. Uniformizálásról azonban nincs szó. Az egység elvi-politikai egység, amely a társadalomban betöltött szerepre, az alapvető érdekeltségi viszonyokra hat ki és igyekszik a gazdálkodásban egyenlő esélyeket nyújtani. Ez az egység tehát nem szürkíti el a szövetkezetek sajátos viszonyait, és abban az egyszerű szövetkezettől a szakszövetkezeten át az •összetett tevékenységű és vegyes formáig szá-mos változat belefér. Lehetőséget ad az egyes típusok és ágazatok önálló arculatának kialakítására, önálló formálására'is. Amint Fehér Lajos elvtárs már kifejtette: a tervezet kimondja, hogy a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben részesül. Erősödik tehát a szövetkezeti tulajdon helyzete, ebben a szövetkezeti tagok és a társadalom más rétegeinek meggyőződése fejeződik ki. Találkoztunk olyan véleménnyel is, hogy a tervezetnek nincs számottevő jelentősége a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szempontjából. Az egységes szövetkezeti törvény inkább a fogyasztási és ipari szövetkezetek tevékenységére lesz hatással. Ezzel a véleménnyel így nem lehet egyetérteni. Igaz, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényben már érvényre jutott a korszerű szövetkezeti elvek többsége, a tételes szabályozás; ma is megállja helyét és minden bizonnyal csak kismértékű módosításokra, néhány feleslegessé vált kötöttség feloldására lesz szükség. A tervezet normatív kihatása tehát valóban nem túl nagymértékű. A közvetett politikai hatás azonban már erőteljesebb. Nagy jelentőségű, hogy a négy.év előtti szabályok egy újabb törvényelőkészítés és egy újabb nyilvános vita után is időállónak bizonyultak és megerősítést kapnak. Az elvek azonban azóta letisztultabbak és következetesebben hatják át a törvénytervezet szabályait. A tervezet rendelkezései számos impulzust adnak, amit át kell venni, illetve fel kell erősíteni a termelőszövetkezeti mozgalomnak is. Mit látunk tisztábban a tervezet megvalósításában, milyen hatások érezhetők a téesz-mozgalom irányában ? A tervezet tovább erősíti azt az elvet, hogy a szövetkezet a tagoké. Nemcsak kimondja, de végig viszi és kiépíti ennek jogi biztosítékait. Ebből sok minden következik. Ezzel függ össze, hogy a szövetkezetben való részvétel önkéntes. A szövetkezeti élet elsődleges mozgató erejévé teszi a gazdasági érdekeltséget, az ösztönzést és a vállalt kötelezettségek teljesítését követeli meg. A tervezetből egyértelműen kitűnik, hogy a szövetkezet elsődleges gazdasági célja a tagok anyagi jólétének növelése, érdekeinek szolgálata. Az állam a közgazdaság és a szabályozás eszközeivel éri el, hogy ez a célkitűzés egybeessen a népgazdaság érdekeivel. Az állami felügyelet gyakorlásával biztosítható, hogy a törvényes keretek között maradjon a szövetkezetek munkája. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt ad a termelőszövetkezetek és a tagok közötti kapcsolat kérdéseinek. A tagság a téeszekben nem csupán munkaerő, abban az értelemben, hogy létszáma csökkenthető és növelhető, az éppen rendelkezésre álló technológiai követelmények szerint. A tag tulajdonos is, aki társadalmilag elismert igényeinek megfelelően, hatást gyakorol a szövetkezet működésére és azzal szemben követelményeket támaszt. Erősíteni kell a tagság és a téeszek közötti kötelékeket, főleg annak tartós elemeit. A személyes közreműködés lehetőségeinek, a munkaalkalmak és szolgáltatások megteremtésén túl, az újszerű vagyoni kötelékek erősítésével is érdemes foglalkozni. Érdemes törődnünk a felhalmozásban való érdekeltség megteremtésének gondolatával, közös vagyon gyarapításához való hozzájárulás elismerésének formáival. De foglalkozhatunk azzal is, hogy a rész lehetőségeinek kihasználásával, vagy más módon, a tagok vagyoni hozzájárulásai vihetnek-e jelentősebb szerepet a termelőszövetkezetekben is. Tisztelt Országgyűlés! Talán kissé visszaköszönő ügynek tűnik, de még mindig nem oldottuk meg a háztáji termelés és értékesítés szervezésének problémáit. Szervezi a háztáji termelését a közös gazdaság, szervezik a felvásárló vállalatok, az ÁFÉSZ-ek is. Sokféle, még sem kielégítő a szervezettség. Ennek az ügynek sok a gazdája, ugyanakkor mégis kevés. Ehhez a munkához a közös gazdaságnak vannak a legjobb feltételei, az állandósult, közvetlen kapcsolatok, az üzemgazdasági összefüggések és más tényezők révén, nem beszélve arról, hogy itt az érdekeltségben nincs ellentét a háztáji és a közös között. Helyesen mondtuk ki tehát a közös és a háztáji egységét. Ebben már nem is elvi iránymutatásra van szükség, hanem gyakorlati munkára. Erre a téeszek tagságának igényeket kell támasztania a szövetkezetek választott és szakmai vezetésével szemben. Tisztelt Országgyűlés! Nagy lépést tesz előre a tervezet a szövetkezeti tevékenység szabályozása terén. Az évek óta gyűlő tapasztalatok alapján helyesen szünteti meg a szövetkezetek és állami vállalatok, az egyes szövetkezeti ágazatok közötti profil-megosztás túlzott kötöttségeit. Csupán egy kormányszintű, közeljövőben kijelölésre kerülő tevékenységi kört tart fenn az állami vállalatok számára. Ezzel a szövetkezetek jogi lehetőségei kibővülnek, a különböző jellegű tevékenységek ésszerű társításában. Egy szervezetben sokoldalú szükséglet kielégítésére is képesek lesznek, ha a piac igényli és az anyagi feltételeket megteremtették. Utat tört magának tehát a helyes szemlélet, hogy a vállalatok és szövetkezetek közötti munkamegosztás ne legyen merev. Számos területen a két forma egyaránt hatékonyan működhet és a szövetkezetek jelenléte kedvező hatással lehet. Határozott előnyöket ígér például, ha a mezőgazdasági termékfeldolgozásban a szövetkezetek az eddiginél nagyobb arányban vesznek részt. Jó hatással lenne az élelmiszergazdaság vállalati szervezetének rugalmasságára és az ottani szemléletre, ha a hiányzó húsipari létesítmények, a közeljövőben felépülő tejüzemek és más feldolgozó üzemek egy része az alapanyagtermelést végző mezőgazdasági nagyüzemek közös beruházásában valósulnának meg.