Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

24!) Az Országgyűlés 4. ülése 19', A szövetkezeti élet valamennyi területén eddig is nagy lehetőség volt a szövetkezeti önállóság és a szövetkezeti demokrácia kifejlesztésére. Az új törvény életbeléptetésével azonban a szövetkezeti élet valamennyi területén még nagyobb lehetőség nyílik a szövetkezeti önállóság, a szövetkezeti tevékenység és a szövetkezeti demokrácia további kiterjedésére; ezeken keresztül kedvező körülményeket teremt a gazdasági fejlődés meggyorsulására, a tagság tulajdonosi érzésének elmélyítésére is. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom során már utaltam arra a társadalmi igényre, hogy a hatályos és az egyes szövetkezeteket érintő jogszabályokat részletesen felül kell vizsgálni és a szövetkezeti törvénnyel ellentétes, valamint az időszerűtlen jogszabályokat hatálytalanítani, illetve módosítani kell. Tudomásom szerint megfelelő ütemben halad a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, szóló törvény módosításának és kiegészítésének előkészületi munkálata is. Az ágazati jogszabály előkészítésével kapcsolatban megyénk egyik legnagyobb problémáját vetném fel: a szövetkezetek helyzetét. Azzal a kéréssel vetem fel, hogy az előkészítő munkák során a hatályos jogszabályok módosításával szakszövetkezeteink részére is biztosítsák jelenlegi, fejlődésüket gátló körülmények megszüntetését. Megyénkben mezőgazdasági termelőszövetkezeteink mellett 35 szakszövetkezet működik, 9819 fővel, a szakszövetkezeteknek 415 alkalmazottjuk van; a közösbe bevitt földterületük 53 530 katasztrális hold, közös vagyonuk az elmúlt év végén 114 millió forint volt. Szakszövetkezeteink jelentős része kedvezőtlen talaj adottsággal rendelkezik és emellett még kedvezőtlenül alakul általában a tagjaiknál a korösszetétel. A 60 éven felüli szövetkezeti tagok aránya megközelíti a 45 százalékot, tehát nagymérvű az elöregedés. A fiatalok a szakszövetkezetből elvándoroltak, mert jövőjüket egyáltalán nem látják biztosítottnak, és ez az elvándorlás jelenleg is tovább tart. Szakszövetkezeteink gazdálkodásának színvonala még alacsony, a közös gazdasági tevékenységet több szakszövetkezetben rossz minőségű földön alakították ki, így az alacsony~~terméshozam veszteséges gazdálkodást tudott előidézni. Próbálkozások születtek közös állattartás kialakítására, egyes szakszövetkezetek nagyüzemi gyümölcsös telepítését valósították meg. 'Szakszövetkezeteink anyagi, műszaki ellátottsága rendkívül alacsony, nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges alapokkal. Több szakszövetkezetnél éveken keresztül a tagok nem fizették be az anyagi hozzájárulást, elavult gépekkel rendelkeznek, új gépek vásárlásához erőforrásaik nem elegendők. A legtöbb esetben kedvezőtlenül alakul a szakember-ellátottságuk mind a gazdálkodás szakmai irányítása, mind a gazdasági számvitel tekintetében is. Szakszövetkezeteink átlagában az eszközellátottság a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához nem megfelelő. Jelentős részük állandó pénzügyi problémákkal küzd, bevételeikből esetenként az esedé1. szeptember 22-én, szerdán 250 kes beruházási hiteleiket sem tudják megfelelően törleszteni. Sok új problémájuk merül fel a földtulajdonjogi és földhasználati kérdésekkel kapcsolatban is: itt elsősorban arra gondolok, hogy a kétféle jogi minősítésű közös föld, közös használatba, illetőleg közös nagyüzemi gazdálkodásba vont föld kategóriája eddig is számos problémát okozott. A rossz minőségű földek összevont használata foglalkoztatottsági gondokat vet fel, aminek megoldása a legszükségesebb ipar megteremtése útján lehetséges. Megoldatlan az elöregedett szakszövetkezeti tagok sorsa is. Felajánlott földjeiket hasznosításra sem a szakszövetkezet, sem más szocialista szektor nem veszi át. Sok esetben ez a földterület ott marad megműveletlenül. Választókörzetem egyik községében, Oros községben három szakszövetkezet van, s ezen szakszövetkezetek problémáját is ismerve — megítélésem szerint — a szakszövetkezetek gazdasági sorsa mellett a szakszövetkezeti tagok emberi sorsát is figyelembe kell venni. Megyénk területén a szakszövetkezetek egy része fejlődőképes, ahol a közgazdasági és termelőhelyi adottságok biztosítottak, vagy tegyem itt még, hozzá azt, hogy azok, amelyek melléktevékenységgel foglalkoznak: egy részük azonban olyan mostoha körülmények és kedvezőtlen adottságok mellett működik, amelyeknél a társadalmi és a gazdasági viszonyok eltérő jogi szabályozást - kívánnak meg. Szakszövetkezeteink gazdálkodásában az új irányítási rendszer bevezetése eddig még nem éreztette kellően hatását: bátorkodom úgy is kifejezni magam, hogy az új irányítási rendszer érvényesüléséhez a szakszövetkezetekben nincsen meg a feltétel. Nincsen anyagi eszköz, nem versenyképes a hitelnyerésnél. A közös tevékenység fejlesztését a jelenlegi gazdasági ösztönzők nem szolgálták kellően. A különböző állami támogatások területén indokolatlan nagy volt a különbség a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez viszonyítva. Ismételten meg kell említenem a szakszövetkezeti tagok társadalmi juttatását is, mert sok tekintetben eltérő módon alakul a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaihoz képest. Szakszövetkezeteink ezen problémáit azért vetettem fel, mert ezek nemcsak megyénk, hanem egyben szövetkezeti mozgalmunk problémáját és gondjait is jelentik. A kérdések felvetése mellett ismételten az a kérésem, hogy az ágazati jogszabályok módosításával foglalkozók ezeket a társadalmi igényeket is vegyék figyelembe s törekedjenek arra, hogy az új jogalkotás során e törvényjavaslat szellemében, ennek keretei között biztosítsanak olyan jogi megoldásokat, amelyek szakszövetkezeteink mgszilárdítását és továbbfejlesztését a lenini fokozatossági elvnek megfelelően megvalósítják. A törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek, elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem.