Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

247 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 248 Ez a helyzet nemcsak öregedő, nyugdíj előtt álló tagjainkra hátrányos, hanem magukra a termelőszövetkezetekre is. Sok alkalmazott például csak azért nem lép be tagnak, mert nem akarja elveszíteni az úgynevezett ipari nyugdíj biztosítását. A szövetkezeti törvény 75. §-a lényegében ezt a fennálló helyzetet rögzíti. Tudom, hogy a szolgáltatások egységesítése nem csupán elhatározás kérdése, hanem a népgazdaság teherbíró képességétől is függ. Azt is tudom, hogy a nyugdíjrendszer és a szolgáltatások egységesítését most a törvényjavaslat elfogadásával egyidőben semmiképpen sem lehet megoldani. Ez a törvény azonban hosszabb időre szól, a jövőre nézve is irányadó, alapvető, távlati kérdéseket rögzít. így javaslom, hogy a törvény ágazati jogszabályában helyes volna rögzíteni, hogy az elkövetkező ötéves tervben sor kerül a mezőgazdaságban ilyen irányú problémák megoldására. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot egyébként a magam részéről elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK: Szviridov Ivánné képviselőtársunknak adom meg a szót. SZVIRIDOV IVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szövetkezeteink jelentős szerepet töltenek be a szocialista társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok fejlesztésében, a gazdasági élet különböző területein. Gazdasági életünkben a legkiemelkedőbb szerepe a szövetkezetek között a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek van, de számottevő jelentőségű a fogyasztási és az ipari, más szövetkezetek tevékenysége is. Országunkban az elmúlt évben a szövetkezeti tagok száma — a kettős tagságot is figyelembe véve — meghaladta a kétmilliót. A szövetkezetekben mintegy másfél millió ember dolgozik, tehát az aktív keresőknek csaknem egyharmada. Szövetkezeteink tevékenységük kifejtése során a lakosság széles körével kerülnek kapcsolatba: így gazdasági jelentőségük mellett politikai jelentőségük is nagy. A- szövetkezetekről szóló törvényjavaslat e körülményeket figyelembe véve, az állampolgárok széles körét érinti. A jogalkotás demokratizmusa megkívánja, hogy a lakosság széles körét érintő jogi szabályok előkészítésénél lehetőséget teremtsünk arra, hogy az érdekeltek nagy köre nyilváníthasson véleményt a megalkotandó új jogszabály egyes, jelentősebb kérdéseiben. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tekintetében e kívánalomnak megfelelően, az előkészítő munka ' során érvényesült a demokratizmus. Sok hasznos észrevételt és javaslatot juttattak el a szövetkezeti dolgozók, a munkabizottságokban működő szakemberek, szövetkezetekkel kapcsolatban álló különböző munkaterületeken dolgozó személyek. A mi megyénk részéről tett javaslatok és észrevételek a törvényjavaslat előkészítésénél általában érvényesültek is. Az előkészület vitáiban részt vevők egyértelműen állapították meg, hogy a különböző típusú szövetkezetek társadalmi viszonyaiban, a szövetkezetek gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljaiban, működési elveiben, az állam és a szövetkezetek viszonyában az azonosság érvényesüsülése jelentős társadalmi érdeket képez, ez pedig feltétlenül törvényszintű, egységes jogi szabályozást kíván meg. Társadalmi igényként merül fel az is, hog;/ a hatályos és az egyes szövetkezeteket érintő jogszabályok részletes felülvizsgálásra kerüljenek, és az egységes szövetkezeti törvénnyel ellentétes, illetve az időszerűtlen jogszabályok egyidejűleg hatályon kívül helyezést nyerjenek. Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat világosan és érthetően határozza meg a szövetkezet fogalmát és célját: a törvényjavaslati meghatározás valamennyi szövetkezetre nézve azonos. Tehát így valamennyire azonos módon vonatkozik. A törvényjavaslat a szövetkezeti alapelvek egész sorát rögzíti, melyek a szövetkezetek működésének demokratizmusát, a tagság kollektív véleményalkotásának fokozottabb érvényesülését segítik elő. Jelentősnek tartom a. törvényjavaslatban az alapvető kérdésekkel összefüggő titkos szavazás egységes bevezetését. Véleményem szerint a titkos szavazás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben jól bevált, és a szövetkezeti demokráciát jelentős mértékben fejlesztette tovább. A javaslatban megvalósuló új jogi szabályozás megfelelő törvényes keretet biztosít valamennyi szövetkezetben a szövetkezeti önállóság megvalósulásánál. Politikailag összefogja a szövetkezeteket, azonos jogi szabályozást valósít meg működésük főbb elvei tekintetében, a szövetkezeti szervek kiépítésében, a tagsági viták fórumának, rendszerének meghatározásában; Véleményem szerint új szabályozást kap a tagsági viszonyok tartalmában a szövetkezeti tagok joga és kötelezettsége is. így nincs különbség az állami vállalatok és szövetkezetek között mint szocialista szektor között: az új jogi szabályozás egyforma védelmet biztosít a szocialista szektorok részére. A törvényjavaslat egységes jogi keretet teremt a szövetkezeti mozgalom társadalmi-érdekképviseleti szervének létrehozásában. A termelőszövetkezeti törvényhez hasonló módon, de azt továbbfejlesztve, újszerű alapokra helyezi az állami és valamennyi szövetkezet kapcsolatát is. Az állami felügyelet a jogszabályok megtartásának felügyeletére, állami eszközökkel való biztosítására korlátozódik. Ez a törvényi megoldás felel meg az állami irányítás új rendszerének is. Összességében azt mondhatom el, hogy a törvényjavaslat szerinti új jogi szabályozás korszerűsített módon fogja szolgálni szövetkezeti mozgalmunkat, szabályozza szövetkezeteink tevékenységét, alkalmas lesz á szövetkezeti mozgalmon belül jelentkező társadalmi igények széles körű kielégítésére. A" törvény hatályba lépésével egynéhány jogszabálynak meg kell változnia, amely az új törvénnyel ellentétes, illetve nehezítené a- szövetkezeti tevékenység további kibontakozását, amely úgy a népgazdaság mint a szövetkezet számára kívánatos és hasznos.