Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-4
23 1 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 232 tagság és egész társadalmunk javára, a szocializmus hasznára. A törvény jó alapokat biztosít számunkra, hogy eddigi eredményeink alapján vigyük tovább és folytassuk lenini szellemben az elmúlt negyedszázad során elért sikereket. A kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bodnár Ferenc képviselőtársunkat, a törvényjavaslat bizottsági előadóját illeti a szó. Dr. BODNÁR FERENC : Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezetekről szóló törvénytervezetet körültekintő és gondos előkészítő munka előzte meg nemcsak a minisztériumoknál, a szövetkezetek központi szerveinél, hanem az Országgyűlés illetékes bizottságainál is. Az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági" bizottság tárgyalása után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is megvitatta és összegezte a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeit, és megbízott, hogy azokat a tisztelt Országgyűlés elé terjesszem. A 4 bizottságban több mint 40 országgyűlési képviselő fejtette ki álláspontját a törvényjavaslatról, és az élénk vita során néhány módosító javaslatot is elfogadtak. A bizottságok egybehangzó megállapítása, hogy a törvényjavaslat általában és részleteiben jó, rendelkezései segítik gazdasági életünk továbbfejlődését. A törvény nemcsak beleillik gazdasági mechanizmusunk jogrendjébe, hanem egyben szövetkezeti politikánk jogi iránymutatója és segítője lesz a jogalkalmazók munkájának. A törvényalkotás időszerűségét nem szükséges külön ismertetnem, mivel az képviselőtársaim előtt közismert, és erre Korom Mihály igazságügy-miniszter is részletesen kitért. Mégis szeretném felhívni figyelmüket a miniszteri indokolás azon megállapítására, hogy társadalmi fejlődésünk eddigi sikerei, a gazdaságirányítási rendszer reformja és a szocialista demokratizmus fejlődése új lehetőségeket teremtett az egész szövetkezeti mozgalom számára. Mindezek hozzájárultak, hogy szövetkezeti politikánk kiforrott, a szövetkezeti mozgalom távlatait meghatározó elvek világosak. Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvény rendelkezései nem kívánnak alapvető változást hozni a szövetkezetek életében és munkájában, nincs szó a szövetkezetek reformjáról. Az új törvényszabályozás jelentősége a következőkben foglalható össze : több, mint 20 éves fejlődés tapasztalatait általánosítja és hosszabb távon megalapozza a további fejlődést. A törvényjavaslat pozitívuma, hogy figyelembe veszi a szövetkezeti mozgalomban kialakult hagyományokat, alapvetően a lenini szövetkezeti elvekre épül, dialektikus összefüggésben szabályozza a szövetkezeti mozgalom társadalmi és gazdasági oldalát; megteremti az összhangot a szövetkezeti mozgalom és általános fejlődésünk fő irányzatai, a gazdaságirányítás rendszere és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése között. A törvényjavaslat a komplex szabályozás módszerét követi: vagyis több oldalról megközelítve szabályozza a szövetkezetet, amely maga is összetett jelenség: gazdálkodó szervezet és egyben tagjai számára társadalmi tevékenységet is végez; a törvényjavaslat — jellegét tekintve — normatív kerettörvény. Ez azt jelenti, hogy az egész szövetkezeti mozgalom számára megadja a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai útmutatást és tartalmazza azokat a jogi szabályokat is, amelyek mind a későbbi jogalkotások, mind pedig maguk a szövetkezetek és érdekképviseleti szervek számára irányadók. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitája során nagyon hasznosnak bizonyult, hogy a törvény végrehajtási kormányrendelet-tervezetét is kézhez kaptuk és a bizottságokban a vita során a képviselő elvtársak ahhoz is érdemben hozzászólhattak: a törvényt módosító javaslatainkat a képviselőtársak írásban megkapták. Ezért kérem, hogy annak részletes felsorolásától és indokolásától eltekinteni szíveskedjenek. Mivel a bizottsági üléseken nagyszámú, olyan javaslat is elhangzott, amely nem volt elfogadható, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy azok részletes felsorolásától is tekintsen el. Mégis szükségesnek tartjuk az elhangzott javaslatok témák szerinti rövid ismertetését. A bizottságokban felszólalók nagy része foglalkozott a szövetkezetek állami irányításának módszereivel, az álszövetkezetek és visszaélések problémáival, a szövetkezetek ágazatok szerinti eltérésének differenciálásával, a területi szövetségek és a szövetkezetek kapcsolatára vonatkozó rendelkezések problémáival, a szövetkezeti de, mokrácia növelésére vonatkozó szabályok részletkérdéseivel, valamint a törvény végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolásának jelentőségével. Az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságok előtt mintegy 20 különféle javaslat hangzott el. Ezek közül több vonatkozott a törvény ugyanazon rendelkezésére, mint például a fellebbezési határidő 30 napról 15 napra való leszállítására, valamint arra, hogy a döntőbizottság elnökét és tagjait négy év helyett öt évre válasszák meg. Ezekkel a javaslatokkal a jogi bizottság is egyetértett és azokat az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánljuk. A bizottságok által beterjesztett módosító javaslatokat, amelyet a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasoltunk, a következő képviselőtársaim terjesztették elő: dr. Antalffy György, Mátay Pál, Szemerits Ferencné, Kelemen Sándor, Radnóti László, Herczegh Károly, Trautmann Rezső, Szigeti István. A javaslatok másik része nem igényel törvényerejű szabályozást, hanem a végrehajtási eljárás során kerül rendezésre. Ezeket emiatt nem terjesztettük a tisztelt Országgyűlés elé. Több kezdeményezés hangzott el a törvényjavaslat miniszteri indokolására is. A bizottságok idevonatkozó javaslatait ugyancsak az írásbeli előterjesztésünk tartalmazza. Szükségesnek tartom az Országgyűlést arról is tájékoztatni, hogy a bizottságokban elhangzott észrevételek kisebb részét miért nem terjesztettük a tisztelt Országgyűlés elé. Többen kifogásol-
