Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-4
233 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 234 ták, hogy a törvény egyes rendelkezései a szövetkezetek minden ágára nem alkalmazhatók, mivel például a lakásszövetkezeteknek vagy a takarékszövetkezeteknek speciális helyzetük van. Ezeknél nem lehet kötelezően előírni a nőbizottság vagy a szociális bizottság létrehozását. Ez így igaz. De az erre vonatkozó törvények, rendelkezések rugalmasak. A törvény maga biztosít lehetőséget, amely így hangzik : ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Tehát az ágazati jogszabályok egyes szövetkezeti típusok szerint tudnak majd differenciálni. A jogi bizottság előtti vitában volt néhány olyan kezdeményezés is, amely tetszésre tarthatott számot. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban olyannak minősítettük, hogy azaz egész szocialista jogrendszerünk egysége érdekében nem fogadható el. így például a 31. §-nak a tisztségviselést kizáró pontjai közül a szövetkezetek vezetősége tehessen — egyedi elbírálás alapján *r- kivételt. A jogi bizottság helyesen mutatott rá és foglalt állást, hogy a szövetkezetek tisztségviselőinek tekintélyét védi a jogalkotó, amikor feltétel nélkül kizárja a bírósági ítélettel közügyektől eltiltottakat, vagy a korlátozottan cselekvőképes személyt a szövetkezeti tisztségviseléstől. Az előbbi elfogadása a büntető- és polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseinek módosítását is igényelte volna. Végül szólni kívánok a Komárom megyei képviselőcsoportnak a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos azon javaslatairól, amelyek a társulások részletesebb szabályozására, valamint a területi szövetségek ajánlásainak kötelező megtárgyalására vonatkoztak. A jogi bizottság e javaslatokat is alaposan megvitatta és arra az álláspontra jutott, hogy a társulások kérdései törvényerejű rendeletekkel, illetőleg más jogszabályokkal szabályozhatók. A területi szövetségek ajánlásainak kötelező megtárgyalását előírni pedig nem lenne célszerű. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében e helyről is köszönetet mondok mindazoknak, akik a törvény előkészítéséhez hasznos észrevételeiket, hozzáértő javaslataikat és tárgyilagos bírálatukat elmondták és ezzel felelősséggel részt vettek a törvény előkészítő munkájában. Tisztelt Országgyűlés! A törvény jelentősége megkívánja, hogy elfogadása előtt röviden szóljak a törvény végrehajtóira háruló felelősségteljes munkáról. Az Országgyűlésnek és a kormánynak nem közömbös, hogy a szövetkezeti tagok több milliós tábora hogyan fogadja és érti meg az új törvény rendelkezéseit. Egyetlen szövetkezetben' és egyetlen szövetkezeti tagnak sem szabad kételkednie abban, hogy az új törvény a társadalmi érdekekkel együtt a csoport, illetőleg az egyén érdekeit is szolgálja. A törvény — mint ahogyan az igazságügyminiszter elvtárs beszédében részletesen kifejtette — a szövetkezeti vezetés javításával, az egész mozgalom jogi, politikai és gazdasági lehetőségét kívánja továbbfejleszteni, alapkérdéseket szabályoz, amelyeknek megismerése és megismertetése a jövőben szívós munkát igényel mind az érdekelt minisztériumoktól, mind a szövetkezetek területi és országos érdekképviseleti szerveitől, valamint a tanácsoktól és nem utolsósorban minden szövetkezeti vezetőtől és tagtól. , Ugyanakkor még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az új törvény végrehajtása során sok múlik az egyes szövetkezeti ágakra kidolgozandó jogszabályokon. A szövetkezeti vezetők és tagok véleményét tolmácsolom, amikor rövid és világos rendelkezéseket kérünk, mert szövetkezeteink csak így tudják a most elfogadásra váró törvény alapján biztosított önkormányzati jogaikat érvényesíteni. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából és nevében az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az ismertetett módosításokkal kiegészítve fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 11.51—12.13. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a szövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz 16 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Először dr. Molnár Frigyes képviselőtársunknak adom meg, a szót. Dr. MOLNÁR FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet széles körű és valóban demokratikus előkészítése során az egyes szövetkezeti ágazatok országos testületei, közöttük a SZÖVOSZ is, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács több alkalommal kifejtette és képviselte a szövetkezetek véleményét. Az Országos Szövetkezeti Tanács a legutóbbi ülésen megtárgyalva a tervezetét, több módosító indítvánnyal élt, és ugyanakkor egyértelmű állásfoglalásával javasolta kormányunknak, hogy terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és elfogadásra. Véleményünk szerint a szövetkezeti törvény szocialista törvényhozásunk egyik kiemelkedő jogalkotása lesz. Méltán vált ki tehát széles körű érdeklődést közéletünkben, ugyanakkor nemzetközileg is. Ez fakad a jogalkotás tárgyából, abból a fontos szerepkörből, amelyet a szövetkezetek és a szövetkezeti mozgalom társadalmi-gazdasági vonatkozásban betölt hazánkban. Fakad továbbá eszmei-politikai állásfoglalásunkból, amely a szövetkezeteket népköztársaságunk szocialista intézményeinek tekinti. Következik továbbá a törvénytervezet céljából, amely elő kívánja segíteni, hogy a szövetkezetek napjainkban és távlatilag is még hatékonyabban szolgálják nagy társadalmi programunknak, a szocializmus teljes felépítésének elősegítését. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A törvénytervezettel kapcsolatban néhány gondolatot kívánok kiemelni. A szövetkezeti mozgalomban dolgozóknak meggyőződése, hogy a törvénytervezet helyesen ítéli meg a szövetkezetek és a mozgalom időszerű és szocialista továbbfejlődésének főbb kérdéseit és megvalósítja ezek jogi szabályozását, mégpedig; — a különböző típusú szövetkezeteknek a
