Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

223 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 224 (Elnök: APRÓ ANTAL. — 11.02) ELNÖK; Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 12. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés rendes ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés ez év június 24-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e. (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Bejelentem, hogy a Minisztertanács az Országgyűlésnek beterjesztette a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A benyújtott két törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadtam, s az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy két képviselőtársunk interpellációt nyújtott be. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): Interpellálni kíván. Sándor József képviselőtársunk — az Űj-Palotán és Budapest más kerületeiben épülő új lakótelepek járulékos és kapcsolódó létesítményeinek egyidejű felépítése tárgyában — az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez; Riss Jenő képviselőtársunk — a gazdasági vezetők részére biztosított állami gépkocsik önálló vezetése tárgyában — a közlekedés és postaügyi miniszterhez. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatául javaslom: 1. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot; 2. az ifjúságról szóló törvényjavaslatot; 3. az interpellációkat. Aki elfogadja a tárgysorozati javaslatot, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály elvtárs, igazságügyminiszter kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A szocializmus teljes felépítésére irányuló társadalompolitikai feladataink között fontos helyet foglal el a szövetkezetek helyének, szerepének megítélése, jövőbeni fejlődésük meghatározása. Hazánkban a szövetkezetek általában, különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát. A majdnem negyedmilliós tagságú ipari szövetkezeteink a belkereskedelmi forgalomba került hazai ipari termékek 16 százalékát, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát ^dják. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió, a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak csaknem egyharmadát, a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. Takarékszövetkezeteink körülbelül 800 ezer, lakásszövetkezeteink pedig 60 ezer tagot számlálnak. Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei : "részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés és a szociális ellátás különböző területein. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége, ezek további erősítése és fejlesztése tehát fontos közérdek. A szocialista szövetkezeti mozgalom társadalmunktól nem elkülönülten, hanem vele együtt fejlődött, jelenleg és a jövőben is szerves részét alkotja. Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint» a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. Gazdaságirányítási rendszerünk reformjának egyik központi gondolata a szükségletek minél teljesebb és jobb kielégítése. A gyakorlati élet tanúsága szerint számottevő azoknak a szükségleteknek a köre, amelyeknek kielégítése célszerűbb szövetkezeti úton, mert nem olyan feladatról van szó, amely szükségessé tenné az állam, a közhatalom szervező erejének közvetlen igénybevételét. Nyilvánvaló, hogy a szövetkező állampolgárok nagyobb teljesítményekre képesek, mint amit egyénileg nyújthatnának, egyidejűleg pedig tehermentesítik a társadalmi.erőforrásokat. Kétség sem férhet hozzá, hogy számos, a társadalom részére elengedhetetlenül szükséges termelési vagy szolgáltatási tevékenységet a szövetkezetek olcsóbban, nagyobb mozgékonysággal és rugalmasan, tehát mindanynyiunk számára előnyösebben tudnak ellátni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig egy egész népgazdasági ágazat alapvető termelési egységei. A szövetkezet tehát sok vonatkozásban életképes és ésszerű vállalkozásnak minősíthető. Az elmondottak azt is bizonyítják, hogy a szövetkezetek tevékenysége a népgazdaság több területén nemcsak szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. A szocialista demokratizmus fejlesztése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egyegy szövetkező közösség látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sokféle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd volta-