Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

193 Az Országgyűlés «2- ülése 1971. június 24-én, csütörtökön r 194 kes szervekkel együtt részletesen megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket mielőbb megteszi. A társadalmi közös fogyasztás emelkedését a jövőben is fenn kívánjuk tartani, törekedve arra, hogy e kiadásaink a nemzeti jövedelem növekedési ütemével legalább azonosan, vagy azt valamivel meghaladó mértékben növekedjenek. Ezeket a tevékenységeket nem tekintettük eddig sem, és a jövőben sem tekinthetjük egyszerűen csak a nemzeti jövedelem egyoldalú elfogyasztásának, mert a nyújtott szolgáltatások révén annak növekedéséhez is hozzájárulnak, megalapozzák a jövőbeni fejlődést. E hatások legközvetlenebbül az oktatásra, a kutatásokra és az infrastruktúrára fordított kiadások esetében érvényesülhetnek. A nemzeti jövedelem felhasználásában és a költségvetési kiadásokban elfoglalt részarány — hiszen itt már 1970-ben kereken 74 milliárd forintos évi felhasználásról van szó — egyre inkább megköveteli, hogy az erre szánt eszközöket az egész népgazdaság hatékonyságát mindjobban elősegítő módszerekkel és arányokban használjuk fel. A hatékonyság javítását e területen két fő irányban kereshetjük: egyfelől a rendelkezésre álló eszközök ágazatok közötti és ágazaton belüli kedvezőbb arányainak a megteremtésében, másfelől a gazdálkodó szerveknél a minél gazdaságosabb eszközfelhasználásban. A fő cél az, hogy ugyanazzal a ráfordítással minél nagyobb teljesítményeket, minél jobb szolgáltatásokat érjünk el. Ennek előfeltételét a gyakorlat számára a most folyó távlati tervezésben szeretnénk megteremteni. A közös szükségletek mind jobb kielégítése megköveteli a terhek arányosabb megosztását is az államháztartás, a tanácsok, a vállalatok és intézmények között. A költségvetési szervek egyre nagyobb része működik a tanácsok irányítása alatt. A tanácsoknál új energiák szabadultak fel a városok, községek fejlesztésére, és ennek pénzügyi feltételei is javultak. 1970-ben a tervezettnél mintegy kétmilliárd forinttal több saját és úgynevezett átengedett bevétel állt rendelkezésre, ami lehetőséget nyújtott a tervezettnél gyorsabb előrehaladásra. A többletbevétel megkönnyítette a tanácsoknak az 1971-től érvényes szabályozási rendszerre való áttérést is, ami a nagyobb gazdasági önállóságukat segíti elő. Az utóbbi időben megélénkült a tanácsoknak a vállalatokkal, szövetkezetekkel való közös beruházási tevékenysége. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok a rendelkezésre álló fejlesztési és fenntartási célú pénzeszközeiket megfelelően összehangolják, mert biztosítani kell ezeknek a közösen létrehozott intézményeknek a fenntartását is a jövőben. A megyei beruházások vizsgálatánál és a zárszámadások áttekintése alapján ezentúl különösen az általános iskolák, a népművelési intézmények és az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgálat pénzügyi támogatását kell a tanácsok figyelmébe ajánlani. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés mérlegét az jellemzi, hogy a kiadások növekedési üteme meghaladta a bevételekét. A kiadási többlet a tervezettnél nagyobb, 3,8 milliárd forint. Ennek kialakulásában tartósnak tekinthető és átmeneti tényezők egyaránt közrejátszottak. A fő okot abban kell keresnünk, hogy gyorsabb ütemben nő a beruházás és a társadalmi közös fogyasztás, mint amilyen ütemben a gazdálkodás hatékonysága javul. Ugyanakkor a belföldi árszínvonal stabilitásának védelme ebben az évben és a rendkívüli természeti körülmények áthidalását jelentő intézkedések pótlólagos költségvetési kiadásokat igényeltek. Társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása a fejlődés jelenlegi szakaszában a bevételeknél nagyobb terhet hárít a költségvetésre, ezért szükséges, hogy a szabályozott bevételi forrásokat a hitelrendszerben felhalmozódó tartós megtakarításokból egészítsük ki. A költségvetési deficit és annak ilyen módon hitellel •történő fedezése kielégíti a népgazdasági egyensúly követelményeit, ha a többletkiadások jelentős része a gazdálkodás eredményességének javulását mozdítja elő. Világos azonban, hogy a költségvetés javára szóló hitelműveletek még jó célokra sem végezhetők korlátlanul, mert egyidejűleg szűkítik a termelési és fejlesztési hitelkihelyezések lehetőségeit. Ezért is meg kell maradnunk az egészségesnek és elviselhetőnek tekinthető határokon belül. Reálisan számolnunk kell azzal, hogy az új ötéves tervidőszak első éveiben a központi célok jövőbeni megvalósításához bizonyos mértékben előlegezni kell eszközöket, és a múltból áthúzódó kötelezettségeink is vannak. Arra kell törekednünk azonban, hogy a tudatosan vállalt költségvetési hiány a gazdasági folyamatok aktív befolyásolásával az egyensúlyi kilengések csillapítását eredményezze. Ugyanakkor nem vállalhatjuk, hogy a folyó évi végrehajtás során a tervezettnél jóval nagyobb terhek háruljanak a költségvetésre. Az államháztartás mai helyzete nemcsak a többletterhek elhárítását követeli meg, hanem azt is, hogy ez év folyamán a termelés terven felüli növekedéséből, a termelékenység javulásából származó többleteket — amelyekre egyébként jó kilátásaink vannak — ne új célok és szükségletek kielégítésére fordítsuk, hanem az egyensúly javításának szolgálatába állítsuk őket. Tisztelt Országgyűlés! Az 1970. évi költségvetési gazdálkodás tapasztalatainak áttekintése alapján vázoltam, hogy a jövőben a központi pénzalap felhasználásában milyen elveket kívánunk követni. Az egyensúly javítása azonbar a vállalatokra is új feladatokat hárít. Ezt kívántuk kifejezésre juttatni többek között szabályozási rendszerünk továbbfejlesztésével és a gazdálkodással szemben támasztott hatékonysági követelmények fokozásával. Vállalataink nagy része az utóbbi években szép előrehaladást ért el a szükségletekhez való alkalmazkodásban. A vállalatok az eddiginél korszerűbb, magasabb minőségi követelményeknek is megfelelő, versenyképesebb új termékek egész sorát állítják elő. Szélesedtek a nemzetközi gazdasági együttműködés korszerű formái, a termelési kooperációk, a licencszerződések elsősorban a szocialista országokkal, de tőkés vállalatokkal is. Ezek nemcsak külgazdasági kapcsolataink bővülését jelentik számunkra, hanem a műszaki fejlődéshez való felzárkózást, a termelési tényezők jobb felhasználását és a termelés jövedelmezőségének javulását is eredményezik. A gazdasági mechanizmus követelményrend<••*