Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-41
3117 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3118 zőgazdaságnak nagy szüksége van. Ezt azért tartom nagyon fontos feladatának, mert mi vagyunk az iparnak legjobb és legbiztonságosabb vásárlói. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy termelésünkkel a költségvetésben előirányzott feladatoknak eleget tudjunk tenni, és a népgazdaság asztalára — amely mindannyiunknak egy nagy, közös és megbecsült asztala — a legtöbb és az igényeknek megfelelő termékeket tudjuk letenni, amiből munkája után mindenki érdemben részesülhet. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül a költségvetésnek nem a módosítását kérem, de szeretném kérni, amennyiben valamely ágazatban bármilyen megtakarítás, vagy többlet bevétel jelentkezik, azt a rossz állapotban levő közutaink felújítására vagy korszerűsítésére fordítsuk. Miért tartom ezt annyira fontosnak? Tudjuk, hogy amelyikünknek munkája során munkaidejének jórészét korszerűtlen utakon kell eltöltenie, szinte minden pillanatban ki van téve olyan baleseti veszélynek, amelynek hátrányos következményeit már jól ismerjük. Ezt még csak fokozni fogja a negyedik ötéves terv során fejlesztett gépkocsipark. E gondolatok jegyében a költségvetést elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat felfüggesztem. Délután 3 órakor folytatjuk. (Szünet: 13.41—15.00. Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. DR. TIMÁR MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! A következő hetekben sikeresen fejeződik be harmadik ötéves tervünk. Az eltelt öt évben a nemzeti jövedelem növekedése mintegy 40%, ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó eredmény azért is, mert e fejlődést az egyensúly javulása kísérte. Gazdasági stabilitásunkat nem ingatta meg az olyan jelentős elemi csapás sem, mint az ez évi árvíz és belvíz, ami közel nyolcmilliárdos kárt okozott az országnak és befolyásolta a költségvetés egyenlegét is. Időben elkészült negyedik ötéves tervünk, amelyet a parlament is megerősített, elkészült az 1971-es terv és most a kormány nevében pénzügyminiszterünk benyújtotta a jövő évi költségvetést. A költségvetés tételei arról tanúskodnak, hogy az ország gazdasága töretlen vonalban fejlődik tovább. E fejlődést jól jellemzik a közületi kiadások. Ezeken belül a szociális, egészségügyi ás kulturális előirányzatok együtt 46,2 milliárd forintot tesznek ki, és az ezévi várható teljesítést mintegy 6 százalékkal haladják meg. Tovább növekednek a fejlődés fontos hordozói, az államháztartás beruházási kiadásai is, mintegy 11 százalékkal. A törvénytervezet részletesen felsorolja ezeket a tételeket. Nőnek a költségvetés bevételi forrásai. A következőkben a népgazdasági terv pénzügyi mérlegei mögött álló egyes problémákkal kívánok foglalkozni, amelyek alapvető jelentőségűek előrehaladásunk szempontjából. Az első ezek között a vállalati gazdálkodás. Állami vállalataink adják a költségvetés bevételeinek legjelentősebb részét, 83 százalékát. Ugyanakkor a kiadások között is jelentős összegek szerepelnek vállalati támogatások címszó alatt, tehát a nettó hozam kisebb. Az államháztartással szemben támasztott igények, a szociális, kulturális ellátás, a beruházások évről évre nőnek. Hogy ezeket mind nagyobb mértékben tudjuk kielégíteni, szükséges, hogy nagyobb ütemben növekedjenek a vállalatok befizetései, és az is, hogy csökkenjenek az állami támogatások terhei. A munka termelékenységének növelése céljából módosítottuk a bér- és létszámgazdálkodással, valamint a nyereségrészesedéssel kapcsolatos szabályozókat. A jelek arra mutatnak, hogy az új szabályozók helyes irányban hatnak. Vállalatainknál széles körű kalkuláció folyik az eddiginél racionálisabb munkaerő- és bérgazdálkodás érvényesítésére. Kétségtelen, hogy itt jelentős tartalékokkal számolhatunk. Az üzemszervezés tudománya és az üzemvezetés gyakorlata hazánkban még messze van az élenjáró színvonaltól. Kevés az olyan vállalat, amely üzemszervezés szempontjából európai élszínvonalon áll, holott a munka racionális megszervezése jelentős új forrásokat szabadít fel. Az e téren kívánatos fejlődést mozdítja elő a kormány által jóváhagyott számítástechnikai alkalmazási program, amely a következő ötéves terv során jelentős öszszeget, különböző forrásokból mintegy 7 milliárd forintot irányoz elő számítógépek vásárlására és alkalmazására. " A program keretében már 1971-ben importálunk és üzembe állítunk egy nagy, és több, a közepesnél ,,valamivel nagyobb komputert. Ezzel egyidejűleg 1971-ben megkezdődik a kis számítógépek hazai gyártása és a szocialista országok együttműködése keretében közepes nagyságú és nagy gépek beszerzésének és alkalmazásának előkészítése. A számítástechnikai szakképzésről hozott határozatnak megfelelően az 1971. évi tervben az egyetemek gépbeszerzéseire 160 millió forint előirányzat szerepel. A számítástechnika széles körben — így a tudományos feladatok megoldásában, az alapés az alkalmazott kutatások terén, a gazdasági munkában a modellek, prognózisok készítése, továbbá az adatfeldolgozás terén, a műszaki-term°lési feladatok megvalósításában a fejlesztési tevékenység, a termelésirányítás (kooperáció, munkaerőgazdálkodás, anyagellátás) terén igen jó hatásfokkal alkalmazható. A számítástechnika alkalmazása szinte korlátlan lehetőségeket tár fel, és mi e programnak még a kezdetén vagyunk. A gépek optimális elosztása és hasznosítása nem könnyű feladat. Itt kellő körültekintés szükséges, hogy a befektetést a lehető legésszerűbben, legjobban gyümölcsöztessük. A gazdaság hatékonyságának növelése terén nagy lehetőség a tudományos kutatások eredményeinek a gyakorlatban való jobb alkalmazása. A tudomány és a termelés szoros együttműködése, a kutatások eredményeinek gyors felhasz143*
