Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

3113 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3114 ban az utóbbi 20 év alatt bekövetkezett nagyará­nyú fejlődés a különböző rendeltetésű, nagytel­jesítményű speciális gépjárművek — mint pél­dául a habbal oltó, porral oltó, műszaki mentő­szer, áramfejlesztő gépjármű és repülőtéri gép­járművek — használatát is megköveteli. A ha­zai ipar arra való hivatkozással, hogy ezekből az egyedi jellegű gépjárművekből csak kismeny­nyiségű az igény, a gyártást nem vállalja. A tűz­oltóság a szükséglet egy részét importbeszerzés útján, más részét a tűzoltóság központi javító­műhelyére alapozva külön egyedi gyártásprog­ram keretében biztosította. A különleges tűzoltószereknek a tűzoltósági javítóműhelyben való legyártása csak átmeneti megoldás. Az évről évre növekvő igényeket fi­gyelembe véve ezeket a különleges felszerelése­ket feltétlenül ipari szinten kellene gyártani. A fent említett különleges gépjárművek mellett hasonló probléma a kismotorfecskendők gyártása is. Ezek a gépek képezik a községi ön­kéntes és létesítmény-tűzoltóság alapfelszerelé­sét. A fecskendők 800-as típusát NDK-gyártmá­nyú motorral és hazai gyártású szivattyúval a Diósgyőri Gépgyár gyártja. 1972-től a gépgyár a kismotorfecskendők gyártását már nem vál­lalja, miután a szükséges IFA-motorok további importálására nincs lehetőség. Ebből a fecsken­dőből pedig a negyedik ötéves terv várható igé­nye 700 darab. Kérem a kohó- és gépipari mi­nister elvtársat, hogy a felvetett problémák megoldását a Belügyminisztériummal egyetér­tésben segítse elő, biztosítsa, hogy a tűzvédelem gépgyártásának a jövőben profilgazdája legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetést az általam említett észrevételek fi­gyelembevételével elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Varga Sán­dor képviselőtársunk Hajdú-Bihar megyéből. VARGA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1971. évi költségvetés vi­tája és jóváhagyása olyan időszakra esik, amikor az Országgyűlés a következő középtávú elképze­lést, a negyedik ötéves tervet már elfogadta. Az MSZMP X. kongresszusa is széles körben és mélyrehatóan -elemezte, értékelte az előző idő­szak munkáját. Rögzítette és elismerte az elért eredményeket, feltárta társadalmi, gazdasági életünk feszültségeit, s meghatározta a tenniva­lókat, amelyek megvalósítása az elkövetkező évek feladata. Ilyen magasszintű fórumok részletes, elem­ző munkája után a gondolatok felvetése akkor is ismétlésnek tűnhet, ha azok megvilágítása más szemszögből, élményekből, személyes tapasz­talatból fakad, vagy eddig el nem mondott konk­rét példa. Ennek ellenére úgy érzem, hogy még­is a vitában részt kell, hogy vegyek, illetve né­hány bennem élő gondolatot elmondjak a mező­gazdaság területéről annál is inkább, mivel is­meretes, hogy a gondokkal teli 1970-es gazdasá­gi évet megelőzte az új gazdasági mechanizmus bevezetése és három egymást követő, elfogad­ható, sőt kedvezőnek mondható gazdasági év. Az elmondottak alapján megfelelően, dinamikusan, gyorsan javultak a termelőszövetkezetek, az egész mezőgazdaság eredményei. A termelőszö­vetkezetek nagy többsége körültekintően járt el az említett eredmények felhasználásában. Elsőd­legesnek tekintették a termelés megalapozását, a felhalmozást, a közép- és hosszúlejáratú beruhá­zási hiteltörlesztést, növelték a műtrágyafelhasz­nálást, valamint a takarmánybázist. A gazdaságilag szilárd üzemek jelentős biz­tonsági tartalékot is képeztek. Ezt tükrözte Haj­dú-Bihar megyében a mezei leltár értékének 10 százalékos, a készletek 17,6 százalékos növeke­dése az 1969. évi zárszámadás adatai szerint. Ezt a kedvező fejlődési tendenciát szakította meg, illetve az 1970. évi jó felkészülés hatását rontotta le már a késői kitavaszodással kezdődő ez évi kedvezőtlen időjárás. Nem kívánom bizonygatni az ez évben már sokszor elhangzott gondokat, mégis annyit el kell mondanom: megyénkben június hónapban belvíz miatt 87 000 katasztrális hold vetetlen terület volt, amely 21 százalékát teszi ki a termelőszövetkezetek közös szántójá­nak. A kalászosok betakarítása elhúzódott. A hi­vatalosan felmért ár- és belvízkár megyénkben 600 millió forint volt. Nem akarom bizonygatni, hogy ez a szám csak azt tükrözi, ami fel volt mérve. Ennél a valóság sokkal nagyobb! A ter­melőszövetkezetek nagy erőfeszítéseket tettek a károk pótlásáért. Elsősorban az állati termékek, valamint a kiegészítő tevékenységek árbevéte­leit próbálták növelni, aminek eredményekép­pen az említett kiesés valamivel csökkent. Pró­bálkoztak másodvetéssel, amelynek nagy részét a korai fagy vitte el. A termelőszövetkezetekben éppen az említett belvízkár és egyéb nehézségek hatására nagyban növekedtek a többlet-ráfordí­tások. Növekedtek a termelési költségek a be­takarításnál. A talaj előkészítésnél az amúgy is elavult gépparkunk — talán úgy is megfogal­mazhatnánk — teljesen tönkre ment. De a nehézségek ellenére termelőszövetke­zeteink nem csüggedtek el, a betakarítást időben elvégezték. Most elmondhatom a tisztelt Ország­gyűlésnek; a következő évi kenyérgabona ellá­tásunk érdekében a tavalyi vetésterületet terme­lőszövetkezeteink 2 százalékkal növelték, az őszi mélyszántásokat több mint 75 százalékban el­végezték. A végleges adataink a veszteségek felméré­séről a zárszámadások elkészítésével állnak ren­delkezésünkre. De azt már most is látjuk, hogy mintegy 83 százalékkal fog csökkenni a termelő­szövetkezetek nyeresége, a részesedési alap 12,6 százalékkal, a fejlesztési alap 20 százalékkal, a korábbi években felhalmozott 234 millió forint biztonsági alapunk 82 százalékkal fog csökkenni. A veszteségek közel 45 százaléka a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknél jelentkezik, amelyek nem képesek saját maguk e nagy vesz­teséget kigazdálkodni. A várhatóan veszteséges, mintegy 60 megyei termelőszövetkezetet már a Magyar Nemzeti Bank hitelképtelennek kellett hogy minősítse. A legfontosabb őszi munkákat a termelőszö­vetkezetek már költségvetési óvadék melletti rövid lejáratú hitelfolyósítással, tehát állami se­gítséggel tudták elvégezni. Az említett termelő­szövetkezeteknél nem biztosított a takarmány­készlet, az alkatrész, valamint az üzemanyagel­143 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents