Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

311] Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3112 értelmében „elforgácsoljuk". Mindannyiunknak, akik az iparban dolgozunk, érdemi kötelességünk legyen annak a hármas jelszónak érvényt szerezni, takarékoskodjunk anyaggal, idővel, pénzzel, ennek a célnak érdekében pedig használjunk fel minden lehetőséget, amit a gyártmány-tervezés, a gyártástervezés és a korszerű munkaszervezés megad. Az 1971. évi állami költségvetési törvényjavaslatot elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Németh István képviselőtársunk. NÉMETH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az 1971, évi költségvetés a negyedik ötéves terv indulásának első évével esik egybe. Az új ötéves tervben az Országgyűlés által elfogadott célkitűzéseink, feladataink rögzítettek. Pártunk X. kongresszusa irányt mutatott feladataink további megoldásának hogyanjára. Az 1971. évi költségvetés eredményes megvalósítása jól szolgálja az ötéves tervben megjelölt célok, feladatok maradéktalan teljesítését. Átérezve az eredményes építőmunka felelősségét, két kérdést szeretnék felvetni: a költségvetés művelődésügyi fejezetével kapcsolatban és a tűzoltó szakfelszerelések gyártási problémáival. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakasza a szocialista munkaiskola megvalósítását követeli meg tőlünk. Ehhez szertáraink, műhelyeink fejlesztése, felszereltségének növelése szükséges. Megyénkben jelenleg a szükséglet 37 százaléka van meg, a teljes szükséglet kielégítése 55 millió forintot igényelne még. Beszerzési előirányzatunk 1969. évben 4,2 millió forint volt. Mivel magyarázható megyénk magas forint-igénye? A hiányok oka a települések elaprózottsága, nincs meg a kiadásoknak egy egységre vetítve ugyanaz a művelődéspolitikai hatékonysága, mint a tömörültebb településű megyékben. Az 1969. évi statisztika szerint a megye területén egy iskolára mindössze 102,7 tanuló jutott, míg országosan 209,4 tanuló. Ez arra vezet, hogy berendezéseink, de részben épületeink kihasználtsága sem gazdaságos. Ez a körülmény viszont egy egységre jutóan aránytalanul több ráfordítást is igényel. Ha valamelyik taneszközből iskolánkban egy darabra van szükség, azt a megye területén 102,7 tanulóra kell számítani, országosan 209,4 tanulóra. Világos ebből, hogy az ezer tanulóra szükséges felszerelési előirányzat a megye területén körülbelül kétszer olyan magas, mint országosan. Kérésem a Pénzügyminisztérium felé, hogy ezt a településből adódó hátrányos helyzetet a beszerzési előirányzatnál figyelembe venni szíveskedjék. A művelődési költségvetés problémájaként szeretném még megemlíteni a felújítási költségvetési összeg alacsony voltát. A művelődési épületek az egyéb tanácsi épületek között különösen költségigényesek, mert nagy részük nem a jelenlegi rendeltetés céljára épült és sok közöttük a kisebb értékű építőanyagból készült építmény. Ezeket az épületeket nem lehet ugyanolyan felújítási hányaddal figyelembe venni, mint más igényesebben elkészített épületeket. Ezeknek az épületeknek az állaga az utóbbi kéthárom évben nagyon megromlott. Ezért szükséges volna magasabb felújítási hányad képzése. Baranya megye művelődési intézményeinek felújítási hányada 10 millió forint. Az építőipari árak aránytalanul megnőttek és így a korábbi évek normatív gazdálkodási költségeit háromnégyszeressel túlhaladták. A művelődésügy kérdésénél szeretnék még említést tenni a technikai dolgozók közismert alacsony bérezéséről. Ebből adódóan sok iskolánál, főleg az egy-két tantermeseknél megoldatlan helyzet állt elő. Ezek az iskolák havi 110 forintért nem kapnak szegődményest. Baranyából jó pár ilyen iskolát tudnék felsorolni, ahol jelenleg a pedagógus vagy a pedagógus-feleség végzi szegődményes hiányában a takarítást. Ezen a helyzeten bértakarítás-növeléssel feltétlenül segíteni kellene. A művelődésügyi költségvetésben általam említett hiányok megszüntetésére tanulmányozni kellene azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a kis településes megyékben az állami hozzájárulás jelenlegi arányát növelni lehetne. Tisztelt Országgyűlés! A baranyai képviselő csoport az elmúlt negyedévben meglátogatta a megyei tűzrendészeti parancsnokságot és ez alkalommal betekintést nyert mindennapi munkájukba, és ezzel egyidőben felszínre kerültek problémáik is. E látogatásunkon keresztül győződtünk meg igazán e szervezet jelentőségéről, komoly feladatáról. Szocialista építőmunkánk során napról napra óriási értékek halmozódnak fel, ennek védelmében nem kis feladatot kap a tűzoltóság. E feladat eredményes végrehajtásához korszerű eszközökre van szükség. Az ipar, a mezőgazdaság területéről sokszor elhangzott a gépes alkatrész probléma. Legyen szabad a tűzoltóság ez irányú problémáit most a tisztelt Országgyűlésnek elmondanom, ami meggyőződésem alapján nem baranyai, hanem országos probléma is. A negyedik ötéves terv időszakában, számolva a népgazdaság minden ágazatánál várható jelentős fejlődéssel, nekik is fel kell készülniük az új technológiák, termékek, az épülő objektumok fokozottabb tűzvédelmére. Ennek érdekében szükséges a tűzoltóság speciális felszereléseinek további fejlesztése. Vizsgálódásunk során megállapítást nyert, hogy a tűzoltószerek és felszerelések gyártásának jelenleg nincs profilgazdája. Az egyes vállalatoknál a tűzoltószerek és felszerelések csak kiegészítő, mellékgyártmányt képeznek. Ezeknek határidőre, vagy a kívánt mennyiségben való elkészítése csak másodlagos feladat a vállalatoknál. Az alapfelszerelést képező gépjárműfecskendőket korábban az IKARUS gyár gyártotta kisebb mennyiségben. A kis mennyiség és a gyártmány speciális volta miatt a vállalat a gyártmány átprofilirozást kezdeményezte. A gépjárműfecskendők gyártását 1969-ben az Esztergomi Műszeripari Művekhez utalták. Az 1970. évre tervezett gépjárműfecskendőket az ipar nem gyártotta le. A gépjárműfecskendő ellátás ilyen kedvezőtlen alakulása tovább rontja a tűzvédelem helyzetét. Tisztelt Országgyűlés! A tűzoltás technika-