Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

3099 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3100 szervezőin és a dolgozók közösségein múlik, hogy a tervező és kivitelező tevékenység összehangolásával, a munkafegyelem megszilárdításával jelentősen csökkentsék az építkezések időtartamát. Ha e téren tényleges javulás megy végbe, és ez párosul az építőipar műszaki-technológiai fejlődésével, úgy rövid időn belül a beruházások terén is alapvető változásnak lehetünk tanúi. Megnyugtató, hogy a költségvetésben mutatkozó átmeneti feszültségek ellenére az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően tovább javulnak a szociális, kulturális és egészségügyi célokra szánt anyagi feltételek. Az Országgyűlés bizottságaiban felmerült az igény, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekből a társadalmi szempontból való fontos és elsőbbséget élvező szükségleteket elégítsük ki. A szociális és egészségügyi bizottság megelégedését fejezte ki azért, hogy 1971-ben egy sor létesítmény felújítása a negyedik ötéves tervben megállapított ütemben valósul meg, ezáltal több jó hírnevű intézményben, ahol egyébként kitűnő orvosok működnek, javulnak a korszerű gyógyítás feltételei. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy az Országgyűlés első ízben állapítja meg a budapesti és a megyei tanácsok gazdálkodását befolyásoló öt évre szóló szabályozóit, és a vitában felmerültek olyan vélemények, miszerint egyik vagy másik terület fontossága, vagy éppen elmaradottsága nem kap kellő figyelmet a költségvetésben. Az általános vélemény azonban az volt, hogy a kormány a mai ismereteknek, valamint a területfejlesztés általános elveinek megfelelően készítette el a javaslatot, amely figyelembe veszi az ország egyes megyéiben mutatkozó ellátottság-színvonalbeli különbségeket, és amennyiben lehetséges, igyekszik ezeket fokozatosan csökkenteni. Most azon van a sor, hogy a megyei tanácsok hasonló szellemben, kellő gonddal tervezzék a területükön fekvő fontosabb települések, városok és nagyközségek fejlesztését. A helyi tanácsok ma már képesek arra, hogy a rájuk háruló új feladatokat felelősséggel elvégezzék. Tisztelt Országgyűlés! Feladatunk a szocializmus teljes felépítésének folytatása, magasabb szinten. Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha az állami szervek munkája minden szinten tovább fejlődik. A jelenlegi költségvetés előkészítése példa arra, hogy miként lehet a parlament munkáját még demokratikusabbá, hatékonyabbá tenni. A bizottságokban felszólaló elvtársak véleményét tolmácsolom akkor, amikor hangsúlyozom, hogy ezt a gyakorlatot kell tovább fejleszteni annak érdekében, hogy az Országgyűlés jó törvényeket alkothasson. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése azt is feltételezi, hogy a korábbinál jobban szerezzünk érvényt törvényeinknek, és ebben támaszkodjunk még bátrabban a széles tömegekre. Társadalmunk nagy többsége olyan emberekből tevődik ki, akik szeretik hazájukat, munkájukból becsületesen akarnak megélni, s a szocializmusban látják egyéni boldogulásuk útját. Gondoljunk csak a munkásokra, köztük a bányászokra, akik szabad napokon is termelnek azért, hogy elegendő fűtőanyag álljon az ipar és a lakosság rendelkezésére. A munkásság, a parasztság és az értelmiség akaratát fejezzük ki akkor, amikor még nagyobb követelményeket állítunk magunk elé terveink megvalósítása során. A korszerű termelési módszerek általánosan meghonosodó korában a vezetés, az irányítás, a tervezés és ellenőrzés, a termelőerők fejlődésének mindinkább elszakíthatatlan elemévé válik. Ezért megfelelő színvonalra kell emelni az állami szervekben, vállalatainknál, üzemeinkben a rend és a fegyelem alapjául szolgáló munka- és üzemszervezést. A túlzott biztonságra törekvő, ám rövidlátó, rossz hatásfokú vezetési stílus nem tartható fenn sehol. Az előrelátó, kockázatot és felelősséget vállaló munkára, az összefüggéseket értő és elemző, színvonalas vezetésre van szükség. Ügy kell alakítsuk a gazdasági ösztönzőket, hogy a jövőben ne a költségvetésnek kelljen vállalnia a rossz vállalati vezetés következményeit. El kell oda jutnunk, hogy minden szinten ott érvényesüljön a hatáskör és felelősség, ahol a kérdések eldöntéséhez a feltételek adottak. Ugyanakkor törekedjünk arra, hogy a kisebb termelői közösségek is érvényesítsék a felelősséget önmagukkal és a vezetőkkel szemben. Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, hogy miután a költségvetési tervezet reális, elfogadásának hosszabb indokolására nincs szükség, ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben együttesen vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egri elvtárs javasolta, hogy az Országgyűlés általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja meg a benyújtott törvényjavaslatot. Kérdem, elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Köszönöm. Bejelentem, hogy a költségvetéshez eddig 14 képviselőtársam jelentkezett szólásra. A vita megkezdése előtt az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 12.15—12.37. Elnök: VASS ISTVÁNNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Megkezdjük a vitát. Csépányi Sándor képviselőtársunknak adom meg a szót. CSÉPÁNYI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Amikor az elénk terjesztett 1971. évi népgazdasági költségvetést a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom, kérem, engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy a gazdasági életben elfoglalt munkaköröm jellegének megfelelően pár mondatban foglalkozzam a magyar vaskohászatnak az utóbbi időben sokszor és sok szempontból megközelített népgazdasági szerepkörével, a népgazdaság többi ágával, illetőleg ágazatával fennálló konkrét kapcsolatával, valamint a népgazdaság költségvetésében, bevételeiben elfoglalt helyével.