Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

3095 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3096 janak hozzá terveink minél jobb megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! A termelőmunkával, a gazdálkodással szemben támasztott minőségi követelmények meggyőződésem szerint megalapozottak és teljesíthetőek. Számítani lehet azonban arra, hogy egyes vállalatok, egyes vezetők a könnyebb megoldást választva kívánnak boldogulni úgy, hogy nagyobb igényekkel lépnek fel állami kedvezmények és mentességek iránt, vagy az árak emelésével próbálnak magasabb nyereséget elérni. Aki így gondolkodik, megkárosítja a népgazdaságot, termékei felhasználóit és fogyasztóit, de rosszul veszi számba saját érdekeit is. Ezen az úton járva csak átmeneti, csak látszateredmények érhetők el. Tartós és valóságos eredményeket csak a munka minőségének megjavítása hoz. Ez megkívánja az ésszerű, fegyelmezett munkaerő-gazdálkodást, a termelési tényezők hatékony és tervszerű felhasználását és általában azt, hogy a gazdasági életben szabadabb utat engedjünk a tevékenységek ésszerű kombinációjának, a versenynek, a jó kezdeményezéseknek, az önálló, felelős döntéseknek. Ezáltal az erőforrásokat jobban kihasználó, a jövedelmezőbben gazdálkodó vállalatok gyorsabban fejlődhetnek. A modern technológiai eljárások és termelési módszerek szélesebb körű alkalmazása megköveteli a hazai és a nemzetközi műszaki eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a fejlesztések megvalósítási idejének lerövidítését. Ezért a kormány nagy figyelmet fordít a beruházások gyors kivitelezésére és üzembe helyezésére, a befejezetlen beruházások állományának csökkentésére. Ez különösen az építőiparra hárít nagy feladatokat, ahol a kínálat tervezett növekedése mellett jobb minőségű és szervezettebb munkát várunk mindannyian. Ez és a korszerű építési megoldások gyors elterjesztése rövidítheti meg az építkezések időtartamát. Helyes törekvés tehát, hogy mind az állami pénzből, mind hitelből, mind saját forrásokból megvalósítandó beruházások rangsorolását a műszaki fejlődés követelményeinek rendelik alá és a gazdaságosságra, a gyors megtérülésre helyezik a súlyt. A hatékony gazdálkodás nagymértékben függ a változó körülményekhez való gyors és eredményes alkalmazkodástól, gazdaságos termelési profittól és a korszerű munkaszervezettől. Az irányítás minden szintjén ezért intenzívebben kell alkalmazni a szervezés, vezetés és ellenőrzés tudományos módszereit, többek között a számítástechnikát. így valósítható meg a döntések tudományos megalapozása és a perspektivikus szemlélet érvényesülése. A korszerű vállalati vezetés előfeltétele a vállati belső mechanizmus átgondolt rendszerének kialakítása, az üzemi demokrácia kibontakoztatása is. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben maga az Országgyűlés, de az ország közvéleménye is több alkalommal és behatóan foglalkozhatott a gazdaságpolitikai kérdésekkel, részben az ötéves tervről szóló törvény előkészítése alkalmából, részben a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa nagy jelentőségű határozatai tükrében. Ezért ezúttal röviden szólhattunk a I jövő év gyakorlati feladatairól és a költségvetés vitája is koncentráltabb lehet. A gazdasági céljaink megvalósulása és a népgazdaság pénzügyi helyzete főként attól függ, hogy már a negyedik ötéves terv első évében mennyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben az eddiginél előrelátóbb, a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlélet érvényesüljön. Koncentráltabban kell felhasználnunk anyagi és szellemi erőinket, javítanunk kell a gazdasági és a pénzügyi munka szervezettségét. Az 1971. évi költségvetés hiánnyal számol, ami elsősorban annak a következménye, hogy a jogos és elismerhető igények minél jobb kielégítésére törekszünk. Szeretném azonban megjegyezni, hogy*a tervezett nagyságú hiány nem szükségszerű. Kisebb lehet, ha a társadalmi, gazdasági hatékonyság fokozásában jelentős előrehaladást érünk el. A népgazdaság minden ágában a termelés és a forgalom valamennyi tényezőjénél ehhez számottevőek tartalékaink. A vállalatok ellenőrzésének erősítésével biztosítható ezeknek a tartalékoknak a feltárása, az állammal szembeni kötelezettségek pontos teljesítése. A pénzügyi ellenőrzés is szigorúbban lép fel a jövedelemszerzés szabályellenes módszereivel, a követelményeket lazító igényekkel és a szabálytalanságokat elkövetőkkel szemben. Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtása során csökkenthetjük a deficit összegét akkor, ha ésszerű takarékosság valósul meg mindenhol ; a minisztériumokban és a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél, a költségvetési intézményeknél egyaránt. Mindenki, aki a közösség pénzével gazdálkodik, az egész ország előtt felelős annak felhasználásáért, a nép vagyonának gondos kezeléséért. Legyünk szigorúak a pazarlókkal szemben és máris újabb lehetőségek nyílnak az indokolt igények kielégítésére. Az 1971. év nehéz és felelősségteljes lesz számunkra, de céljaink lelkesítőek. A teljesítésükhöz szükséges feltételeket mi mindannyian teremtjük meg. Magasabb színvonalon kell folytatnunk a gazdasági építőmunkát, amely a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1971. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság a törvényjavaslat bizottsági előadójának Egri Gyula képviselőtársunkat kérte fel. Megadom a szót Egri Gyula elvtársnak. EGRI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 7 állandó bizottságában vitatták meg és azzal egyetértettek. A javaslat szövegére vonatkozólag a költségvetés lényegét nem érintő kisebb módosító javaslatokat tettek. A bizottságokban 70 képviselő szólalt fel, alkotó vita alakult ki, főként arról, miként le-