Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

3091 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3092 lános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt közel 160 milliárd forintot, az előző évinél 12 százalékkal többet fizetnek be a költségvetésbe. A növekedés gyorsabb a termelés és a forgalom bővülésének üteménél. Innen származik a költségvetés összbevételeinek több mint 80 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladják meg az előző évit. Ez összhangban van a fellendülő termelés folytán a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyérgabona adókedvezményének megszüntetésével, a városi-községi hozzájárulás bevezetésével, az ipari és a szolgáltató tevékenység bővülésével. Az adórendszer jobban figyelembe veszi a termelőszövetkezetek egymástól eltérő helyzetét és a végzett munkától független különbségek kiegyenlítésére törekszik. A befizetések emelkedése ellenére a közös gazdaságok — a terv szerint — jelentősen tovább növelhetik a tagok és az alkalmazottak jövedelmét, gyarapíthatják a közös vagyont. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, a kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak adóköteles jövedelmét és következetesebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelemmel rendelkezőket. Az állaim bevételeken belül nem jelentős ugyan a lakossági adóbefizetés, viszont fontos társadalmi kérdés, hogy a személyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legvenek. A kiugróan magas jövedelmeket ugyanis, ha kiemelkedően jó munka nélkül keletkeztek, a mi társadalmunk nem ismeri el. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az adópolitika csak egyik eszköze a személyi jövedelmek befolyásolásának és elsősorban ott alkalmazzuk, ahol a jövedelmek kiáramlására kevésbé lehet hatni. Alapvető törekvéseinket változatlanul a jövedelempolitika útján valósítjuk meg. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés kiadásainak több mint egyharmada, 63,5 milliárd forint a társadalom közös fogyasztását szolgálja. Ez az összeg 7,4 százalékkal magasabb, mint az előző évi és hozzájárul népünk anyagi jólétének és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénzbeni juttatás, amellyel főként az öregekről és a több gyermekes családokról való gondoskodás valósul meg. A kiadások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. Ez év februárjában a párt Központi Bizottsága két fontos határozatot hozott: a nők és az ifjúság helyzetéről. A határozatok — a politikai teendők mellett — megjelölték azokat a gazdasági feladatokat is, amelyek a kormányzatra, a tanácsi és a gazdasági vezetőkre hárulnak. Ezek a feladatok a kormány álláspontjának megfelelően megjelennek a költségvetés különböző előirányzataiban. A nők gazdasági-szociális helyzetének javítása végett az elmúlt években több nagy jelentőségű intézkedés történt. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amit 1971-ben 160 000 anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot. Mindezek eredményeképpen az állam a kisgyermekek több mint 50 százalékának intézményekben való elhelyezéséhez és ellátásához nyújt anyagi támogatást. A központi intézkedéseken túlmenően a nők élet- és munkakörülményeinek javítását a vállalatok is elősegíthetik a munka ésszerű megszervezésével, a bérezésben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés felszámolásával. A kereskedelem, a szolgáltatások jobb, a tényleges igényeket kielégítő hálózatának megteremtése és jól megszervezett üzemeltetése szintén hozzájárul a dolgozó nők helyzetének megkönnyítéséhez. Az ifjúságról szóló párthatározat feladatunkká tette, hogy a jó munkafeltételek biztosítása mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeinek javítására. A közművelődés, a rádió és a televízió, valamint a sport támogatása a következő évben is tovább növekszik, és mintegy 14 százalékkal haladja meg az előző évit. Ennek jelentős része az ifjúság érdekeit szolgálja. Csak példaképpen említem meg, hogy az ifjúság részére szervezett színházi előadásoknak ma már több mint 1 300 000 fiatal nézője van, és hogy ingyenessé tettük a tanulóifjúság szervezett múzeumlátogatását. Az állami költségvetés 1971-ben 10 millió forintot biztosít a határozat alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Javasoljuk a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek, támogassák ezeket a célokat és alapokat lehetőségeik szerint az ifjúság helyileg jelentkező igényeinek minél jobb kielégítése végett. Az általános műveltség további növelésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az alsó- és középfokú oktatási hálózat fejlesztésére a költségvetés 1971-ben 430 millió forinttal többet irányoz elő, mint az előző évben. A tanácsok többletbevételeikből 1970-ben 90 millió forinttal növelték oktatási intézményeik költségvetését. Remélhetőleg 1971-ben is segíteni fogják a gyorsabb fejlődést. Szeretném a tanácsok figyelmét külön is felhívni arra, hogy a költségvetési előirányzatok végleges jóváhagyása során fordítsanak nagy figyelmet az oktatási intézmények, elsősorban az általános iskolák anyagi ellátottságának további javítására. Tovább kell javítani a hátrányos helyzetű munkás- és parasztszármazású tanulók oktatási körülményeit, gondoskodni kell előkészítő tanfolyamok szervezéséről, a napközi otthoni csoportok és diákotthoni férőhelyek számának növeléséről. Az 1971. évi költségvetés tudományos kutatásra 8 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő, mint a megelőző évben. Ezzel is jobb feltételeket kívánunk teremteni a Tudománypolitikai Irányelvek gyakorlati megvalósításához, hogy kellő lehetőséget biztosítsunk a társadalmi szükségletet kielégítő kutatásokra, szélesítsük a kutatás szellemi bázisát az egyetemi tanszékek fokozott bekapcsolásával a kutatási munkába. A társadalmi közös szükségletek jobb kielé-