Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-41

3089 Az Országgyűlés 41. ülése, 1970. december 18-án, pénteken 3090 házépítő kombinát. Az élelmiszeripar tárolási gondjait enyhíti a dunakeszi és a békéscsabai hűtőház üzembelépése. A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának biztosítására jövőre erőfeszítések szükségesek. Importkorlátozó intézkedéseket nem kezdeményezünk, de előreláthatólag nem is lesz szükség olyan importokra, mint amelyek — rendkívüli és eseti igények következtében — az 1970-es mérleget terhelték. A helyes törekvés az, ha a gazdaságos export növelésében rejlő lehetőségek kihasználását, nemzetközi versenyképességünk erősítését ösztönözzük. A nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás formái bővülnek. Nyersanyagbehozatalunk állandó növelése végett fejlesztési célú előszállításokat tervezünk a Szovjetunióba és ugyanilyen céllal támogatjuk az ipari együttműködést a fejlődő országokkal. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi népgazdasági terv céljai kifejezésre jutnak az állami költségvetés előirányzataiban is. A költségvetés öszszesen 193 milliárd forintot oszt el. A kiadások 2 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát deficites. A deficites költségvetési gazdálkodás kialakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell. A gazdaságirányítási reformok bevezetése óta a költségvetési gazdálkodás számára az okozott elsősorban nehézséget, hogy a korábbi beruházási döntésekből származó állami pénzügyi kötelezettségek nem voltak olyan mértékben mérsékelhetők, ami teljesen megfelelt volna a vállalatok és az állam közötti jövedelemfelosztás arányainak. 1968 óta több olyan kedvező gazdasági tendencia alakult ki, amelyek harmonikusabb fejlődést eredményeztek. Ezek pénzügyi konzekvenciái más oldalról költségvetési problémákat is okoztak. A harmadik ötéves terv éveiben az előző ötéves tervidőszak átlagát meghaladó ütemben nőttek a társadalmi közös fogyasztás költségvetési terhei, gyorsabban javult a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátása. Az e célokra fordított kiadások az 1966 óta eltelt években átlagosan évi 8.9 százalékkal nőttek az előző öt évben megvalósult 7,5 százalékos évi átlagos növekedéssel szemben. Az 1971. évi állami költségvetés hiányának megítélésekor is több aktuális körülményt és tényezőt kell figyelembe venni, mivel ez az év az ötéves terv első éve. A tervező szervekre több oldalról is óriási nyomás nehezedett, hogy minél előbb kezdhessék meg egyes fejlesztési programok megvalósítását. Ennek nem lehetett mindenütt eleget tenni. A költségvetés ennek ellenére nagyobb teher vállalására kényszerült, mint az ötéves fejlesztési célok adott évre jutó üteme. Ezek a felhalmozási terhek — párosulva nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azokkal a változásokkal, amelyek a népgazdaság távlati fejlődésének lehetőségeit nagymértékben növelik, de most költségvetési többletkiadást okoznak — a tervidőszak egészét tekintve is igen magasak. A bennük kifejezésre jutó erőteljes fejlesztési politika csak a gazdálkodás eredményességének jelentős növelése mellett lehet reális. A fejlesztés eredményei azonban csak fokozatosan jelentkeznek majd. Felmerül a kérdés, hogy addig miből fedezzük a hiányt? Az állami beruházások egy részét a népgazdaság hitelrendszerében keletkezett tartós megtakarításokból finanszírozzuk. Tudni kell azonban, hogy ez az átcsoportosítás korlátozza a vállalatoknak nyújtható beruházási hiteleket. A költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. Ebbe az irányba kívánunk lépni a szabályozórendszer január 1-én életbelépő módosításával is. A társadalmi tiszta jövedelemből a költségvetés az eddigieknél átlagosan 2—3 százalékponttal többet von el. A szabályozók új mértékei a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatok pénzigényeivel vannak összhangban és biztosítják az állami bevételek növelését. A költségvetési egyensúly javításához azonban nem elegendő a jövedelmek felosztási arányainak módosítása, törekedni kell a tartós megoldásra, a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb növelésére. A szabályozók módosítása következtében némileg változnak a jövedelemképződés arányai, a jövedelmek elosztása, a vállalati érdekeltségi alapok nagysága és megoszlása. A vállalati alapképzés szabályai módosulnak. A fejlesztési alap nyereségből való növelésének lehetősége a gazdálkodó szerveknél az első évben, egyszeri alkalommal mérséklődik. A további években a fejlesztési alap ismét erőteljesen nőhet, mivel jórészt a nyereség alakulásától függ. Kisebb mértékben változik a fejlesztési alapok elhelyezkedése a különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok között, elsősorban az eszközigényesebb területek javára. Mindez a jövőbeni fejlesztési lehetőségek szempontjából népgazdasági érdek. A költségvetés elsősorban a központi nagyberuházásokat és a lakosság ellátását szolgáló infrastrukturális létesítmények megvalósítását finanszírozza, azonban jelentős mértékben — tízmilliárd forinttal — támogatja azoknak a beruházásoknak kivitelezését is, amelyekben a vállalatok döntenek és megfelelnek a fejlesztési programok célkitűzéseinek. Ezen túl azonban újabb támogatási igényeket nem fogadhatunk el. A vállalati beruházások támogatása során az előirányzott keretek között mindinkább előnyben részesítjük az olyan közvetett formákat, mint az amortizáció visszahagyása, az adókedvezmény, mert ezek jobban kötődnek a hatékonysági követelményekhez. A vállalatok munkájának eddigi tapasztalatai arra késztetnek, hogy a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges tartalékalapokat tovább növeljük. A tartalékalapok évenkénti feltöltési kötelezettsége ezért magasabb lesz, de ugyanakkor a felhasználás lehetőségeit is szélesítjük. A gazdálkodó szerveknek ezzel módjuk nyílik azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a kompenzálására, amelyet a külföldi konjunkturális ingadozások idéznek elő a vállalati alapokban. A vállalatok jogkörét a tartalékalap igénybevételénél különösen azért növeljük, hogy a dolgozók személyi jövedelme véletlenszerű, átmeneti mérséklődését saját döntési körükben elháríthassák. Az állami vállalatok, a kisipari és az álta-