Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2993 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2994 nál 2—3 forinttal kevesebb és élőmunkavonzata is a hagyományosnak mintegy 10—15 százaléka csupán. Ha ilyen megoldásokat keresünk és ennek gyors elterjesztését biztosítjuk, hiszem azt, hogy meggyorsul a folyamat a szarvasmarha-tenyésztésben, megnő a termelési kedv, mert olcsóbb a beruházás, gyorsabb a megtérülés s ennek kapcsán ez a ma még nehezen megoldhatónak látszó kérdés is a mezőgazdaságban dolgozók örömére, az egész népgazdaság hasznára — mint a mezőgazdaságban oly sok kérdés, — a szarvasmarha-ágazat kérdése is vágányra kerül. Tisztelt Országgyűlés! E kérdést azért vetettem fel, mert hiszem azt, hogy a tervvégrehajtás során morzsányi gondolatot ad a feladatok megoldásához. Ügy gondolom, hogy velem együtt nagyon sokan tudják és vallják, hogy csak anynyit oszthatunk, amennyit előállítunk, ami rendelkezésünkre áll. Többet kérni, kívánni csak akkor lehet, ha a tervezettnél többet termelünk, többet teszünk le a népgazdaság asztalára. Mindannyian érezzük azt is, hogy jó volna gyorsabb ütemű fejlődést elérni, minél előbb a felépített ^szocializmus asztaláról élni. Ha az eddig megtett utat vizsgáljuk, hisz néha erre is szükség van, nem egyszer erőt ad a további feladatok megoldásához. Megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk, pártunk és kormányunk irányítása, útmutatása alapján soha el nem képzelt eredményeket ért el. Hibáival, problémáival együtt a magyar dolgozók millióinak alkotó, becsületes munkájával jutottunk el mai eredményeinkhez. Erre büszkék vagyunk. Eredményeink elérésében segítségünkre volt a nagy szocialista család, elsősorban a Szovjetunió, aminek kézzelfogható bizonyítékai ott vannak a munkaterületünkön, gépek, eszközök alakjában. Amikor elfogadjuk, törvénybe iktatjuk a népgazdaságunk fejlődéséről szóló negyedik ötéves tervet, azzal a szent elhatározással tegyük, hogy népünk felemelkedését, a szocializmus felépítésének ügyét szolgáljuk és azon munkálkodunk, hogy maradéktalanul teljesítsük, ha lehet, túlteljesítsük a meghatározott feladatokat. A negyedik ötéves terv törvényjavaslatát jónak tartom, a magam részéről elfogadom és tisztelt Kép„ viselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Riba Miklós képviselőtársunk. RIBA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Jóleső érzéssel töltött el Párdi elvtársnak, valamint a kormány elnökének, Fock elvtársnak a harmadik ötéves terv eddigi sikeres teljesítéséről, a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről elhangzott expozéja. Gazdasági helyzetünk értékelését reálisnak tartom, a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel, arányaival egyetértek, A negyedik ötéves terv sajtóban megjelent irányelveit a választópolgárok érdeklődéssel fogadták. Az érdeklődés azóta tovább fokozódott és a népgazdaság negyedik ötéves tervéről előterjesztett törvényjavaslat parlamenti vitáját a közvélemény minden eddiginél nagyobb érdeklődése követi. Eddigi eredményeinket, sikereinket, az új célok és tervek megvalósításának feltételeit a dolgozók helyesen értékelik. Elismerik, tudják, hogy a terv lelkesítő, nagy célokat, hatékonyabb, gyorsabb ütemű, egyenletes fejlődés koncepcióit tartalmazza. A dolgozók látják saját feladataikat is, hogy a nagy célok elérését nem elég csak óhajtani, hanem azokért, azok sikeres teljesítéséért pártunk és kormányunk politikáját követve, a társadalmi erők összefogásával, az eddigieknél is hatékonyabban, határozott, kemény kiállással kell doLgozni. Dolgozóink értik, tudják, hogy a jólét emelésének, a szociális igények kielégítésének és az életkörülmények további javításának legfőbb követelménye a társadalmi termelés hatékonyságának egyenletes, gyorsabb fejlesztése. A dolgozók bizalommal és megértéssel vannak a párt és a kormány gazdaságpolitikája iránt, helyeslik a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, bíznak jövőjében. Az elismerés, a bizalom ellenére azonban az alacsony keresetű, nagycsaládos dolgozók és nyugdíjasok körében nyugtalanító ellentmondás és feszültség is tapasztalható. A feszültséget növelik a társadalmi fejlődésünket lassító, káros jelenségek is, a pazarlás, a jogtalan anyagi előnyök, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, az erősödő önző kispolgári életszemlélet. A feszültségeket és ellenérzéseket főleg a nagy átlagok által eltakart, alacsonyabb szintű jövedelmek, az életszínvonal átlagon aluli színvonala, lassúbb fejlődése jelenti. A dolgozók bizalommal és helyesléssel fogadták, sürgetően várják az irányelvekben rögzített jövedelemkülönbségek mérséklését, a tervezett szociálpolitikai intézkedéseket. Gáspár elvtárs megállapításához is kapcsolódva, választóim véleményét kifejezve, további fejlődésünk érdekében kérem kormányzatunkat, hogy a törvény szellemének megfelelően a végrehajtási intézkedésekben és szabályozókban az eddigieknél is kapjon nagyobb szerepet a takarékosság, a fejlesztési beruházások hatékonysága, a termelékenyebb, gazdaságosabb munka differenciáltabb, ösztönzőbb anyagi megbecsülése, a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése — oly módon, hogy az alacsony jövedelmeket dinamikusabban emeljük —, az alacsony keresetű, nagycsaládos dolgozók, valamint alacsony járadékban és nyugdíjban részesülők életszínvonalának megkülönböztetettebb, gyorsabb fejlesztése. A negyedik ötéves terv maradéktalan teljesítése érdekében erősíteni kell a hivatali és társadalmi ellenőrzést, növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, gyengítenünk kell a közömbösséget, fegyelmezetlenséget, a közösség érdekeit lebecsülő egyéni és vállalati szemléletet. Erősíteni kell a szocialista közgondolkozást. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásomban népgazdaságunk fejlődésével, a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel összefüggésben szeretnék a kormány és az országos szervek figyelmébe ajánlani néhány országos jelentőségű és megyénket is érintő gondot. Megoldásukhoz a kormány, az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Hivatal megértő támogatását kérem. Szeretnék szólni Nyugat-Dunántúl és az ország néhány mezőgazdasági problémájáról, a fal-