Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-22

1769 Az Országgyűlés 22. ülése, 1969. április 18-án, pénteken 1770 rá eddig a hivatásos megyei vagy járási bírók választására. Ezek az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések — és más kérdések is, amelyeket Nezvál elvtárs említett — szintén napirenden vannak, és nem nagyon hosszú idő múlva szintén megoldásra kerülnek, mert magam is úgy ítélem meg, megértek a feltételei annak, hogy itt is továbblépjünk. Egyébként még a Zsigmond elvtárs által felvetett kérdésekhez kapcsolódva azt szeretném megmondani, hogy az alkotmány módosítása kapcsán szintén napirendre kerül az a probléma, amit Zsigmond elvtárs úgy említett, hogy talán valamiféle bizottságot, vagy valamilyen szervet kellene létesíteni. Különböző elképzelések, javaslatok vannak már erre is kidolgozás alatt. Erre is később a törvényhozásnak, megfelelő formában vissza kell majd térnie. Elvtársak! Mátay elvtárs elég sokat foglalkozott a szintek kérdésével. Azt hiszem, ez is olyan dolog, amit mi meg tudunk és meg fogunk oldani, mint ahogy ezt a kérdést és egyáltalán egész jogrendszerünk továbbfejlesztésének kérdését sikerül — legjobb meggyőződésem szerint — nem hosszú idő múlva, mint időszerű feladatokat megoldani. Mert hát nem jut eszembe más példa, ha tényleg hozzáfogunk, komolyan vesszük ezeket a dolgokat, ezeket a feladatokat, akkor nincs olyan, hogy ezek a mi erőfeszítéseink ne vezetnének sikerre. Ha a mezőgazdaság szocialista átszervezését meg tudtuk oldani, azt hiszem, ezt a problémát is megoldjuk. Elvtársak! A felszólalásokban elhangzott konkrét javaslatokra majd a jegyzőkönyv áttanulmányozása után is egyébként visszatérünk. Hiszen a kormánynak van most már egy olyan régebben bevett szokása — és ezt gyakorolja is —, hogy az Országgyűlés ülésszaka után a javaslatok, elhangzott észrevételek a kormány ülésén napirendre kerülnek, és ott ki-ki megkapja mindig a feladatát, hogy válaszoljanak, érdemben válaszoljanak. És azt gondolom, most nem fogunk majd úgy járni, mint ahogy Katona elvtárs járt, amit említett a felszólalásában. De általában elvtársak — és még egyszer hangsúlyozom befejezésül — úgy fogom fel ezeket az észrevételeket, javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy a munkánkat jobbá és hatékonyabbá tudjuk tenni. Mi pedig azon leszünk — és ami alatt én most természetesen nemcsak az Igazságügyminisztériumot, hanem az összes többi érintett minisztériumokat, főhatóságokat, szerveket, s azok vezetőit értem —, hogy ezeket a javaslatokat, észrevételeket a további munkánkban hasznosítsuk. Engedjék meg, hogy befejezésül megköszönjem a képviselő elvtársak figyelmét és türelmét, ahogy az én általam előterjesztett beszámolót — nem rövid beszámolót — is hallgatták, és a felszólaló elvtársaknak pedig a javaslatait és az észrevételeit, s ismételten kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tájékoztató jelentést jóváhagyni és elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Korom elvtárs válasza után következik a határozathozatal. Kérem, hogy akik az igazságügyminiszternek a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott Válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Ellene van-e valaki? (Ellenszavazat nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (A szavazástól nem tartózkodott senki.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az igazságügyminiszternek a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása. Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsától átirat érkezett. Kérem jegyző képviselőtársamat, hogy szíveskedjék az átiratot felolvasni. DR. PRIESZOL OLGA jegyző: „Tisztelt Országgyűlés ! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttes ajánlása alapján — az Alkotmány 43. §-a (1) bekezdésének megfelelően javasolja, hogy az Országgyűlés dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé 6 évre válassza újra. Budapest, 1969. március 28. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára." ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Szénási Géza elvtársat az igen tisztelt képviselőtársaimnak bemutatni nem szükséges. 1956 novembere óta tölti be a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének tisztségét és vesz részt ebben a minőségben az Országgyűlés munkájában. Ezeket előrebocsátva kérdem az Országgyűlést, hogy dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasztja-e? (Igen). Akik igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzanak. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Ellenszavazat nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (A szavazástól nem tartózkodott senki.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés dr. Szénási Géza elvtársat a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasztotta. (Taps.) Az Országgyűlés nevében dr. Szénási Géza elvtársnak újbóli megválasztása alkalmából további sok sikert, eredményes, jó munkát kívánok. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint áttérünk az interpellációkra. Következik Gódor János képviselőtársunk interpellációja a régebbi rendelkezések alapján nyugdíjazott vasutasok ügyében a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Gódor János képviselőtársunknak adom meg a szót. GÓDOR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A korábban nyugdíjazott vasutasok ügyében szeretnék kérdést intézni a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárshoz. Túra község nyugdíjasai minden hónap első vasárnapján gyűlést tartanak. Több alkalommal meghívtak a gyűlésükre engem is, ahol legtöbbször részt vesz a megyei szakszervezeti csoportból egy megbízott. Az összejöveteleken 77 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ