Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-39
2991 Az Országgyűlés 39: ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2992 az Országos Tervhivatal elnöke, Párdi elvtárs, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, dr. Bognár elvtárs, a Minisztertanács elnöke, Fock elvtárs kiegészítette, indokolta a törvénytervezet szinte minden pontját, kiemelve azokat a részeket, amelyek megoldása, végrehajtása különös gondosságot, vagy a várható átlagnál nagyobb erőfeszítéseket követel majd tőlünk a munka végrehajtása során. Képviselőtársaim, akik eddig szólásra emelkedtek — ha vetettek is fel országos vagy szűkebb hazájukban ma még meglevő problémákat, megoldásra váró feladatokat, amelyekre szeretnék az illetékesek szíves figyelmét odairányítani —, alapjában véve hangsúlyozták a terv reális voltát és annak végrehajtásában a legmesszebbmenő támogatásukról biztosították pártunkat, kormányunkat. S mivel én magam is az új ötéves terv törvénytervezetével, minden részével egyetértek, hozzájuk kívánok csatlakozni. Az Országgyűlés vitájára való felkészülés során a Fejér megyei képviselőcsoport is a megye vezetőivel együtt elemezte a törvényjavaslatot, kiemelve a megye ipari és mezőgazdasági tevékenységére vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit, azok reális megvalósulásának lehetőségeit. Az elemzés végső eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a tervben szereplő célkitűzések, az egyes ágazatokra meghatározott elérendő feladatok szükségesek és reálisak, és azt is, megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat az öszszeállítóknak hozzáértő, körültekintő, lelkiismeretes munkáját tükrözi. Olyan törvénytervezet ez, amely a népgazdaság továbbfejlődésének a mai helyzetből kiindulva azt az utat jelöli meg célul, amelyen haladva leggyorsabban érhetjük el nemzetgazdaságunk, nemzeti vagyonunk jelentős gyarapodását, és ennék egyenes következményeként a dolgozó ember élet- és munkakörülményeinek állandó, egyenletesen javuló lehetőségeit, az életszínvonal fokozatos, töretlen emelkedését. E megállapításokból fakad, hogy a terv számba vette lehetőségeinket, az elkövetkezendő évekre meghatározott fejlődési ütem teljesíthető, még akkor is, ha hélyenkint az eddiginél fegyelmezettebb, termelékenyebb, jobb munkát tételez is fel. Teljesíthető, mert dolgozó népünk az elmúlt évek során munkájával bizonyította, hogy tud és akar küzdeni országunk felemelkedéséért, hiszi és követi pártunk, és kormányunk iránymutatásait. Tisztelt Országgyűlés! Fejér megyének az ipari nagy tervfeladatai mellett nem kis volumenű mezőgazdasági kötelezettségei lesznek az új ötéves terv végrehajtása során. Az ülésszakon az elmúlt két és fél nap Blatt számos képviselőtársam foglalkozott a mezőgazdaságban meglevő és várható problémákkal. Néhányan olyan gondokat-vetettek fel, amelyekről eredeti felszólalásomban én is szólni kívántam. Ismétlésbe bocsátkozni viszont nem kívánok, csupán egyetlen kérdésről, ami tálán legégetőbb, a húsellátás kérdéséről szeretnék néhány szót szólni. A hűsellátás megoldásának két fő forrását jelöli meg a tervezet: á szarvasmarha- és a sertéshústermelést, mivel a baromfiágazatban többé-kevésbé a : szükségleteket ki tudjuk elégíteni a mai technológiai szinten és a meglevő fajtákkal. A sertéshústermelésről is szóltak az előttem felszólalók, de kevés szó esett a szarvasmarhahús-termelésről, pedig úgy gondolom, hogy a keresztmetszet itt a legszűkebb, hiszen ez látszik a legkevésbé megoldhatónak. Igaz, hogy a kérdés igen összetett, és nemcsak hazai, de világviszonylatban is a szarvasmarhatartás, takarmányozás, fajta kérdései a legkevésbé lerendezettek. A viták során igen sok nézettel találkozunk, akármelyik kérdést vetjük fel: takarmányozás, fajta vagy tartási kérdés, és akárhogy akarjuk közös nevezőre hozni. Ezen ágazat igényel viszonylag legnagyobb tőkebefektetést, és itt térül meg leglassabban a beruházott összeg, hiszen míg egy naposborjúból tehén, s annak utódjából kész vágóállat lesz, három-négy évre van szükség. A megoldást mégis meg kell találni, hiszen a tervelőirányzat leszögezi, hogy a hazai ellátás kielégítése mellett exportlehetőségeinket is jobban ki kell használni, és a tervidőszak végére 10 százalékkal kell a kivitelt emelni. Ügyhogy az összes meglevő létszám öt százalékot, ezen belül a tehénlétszám tíz százalékot emelkedjék. A kivezető út keresése közben mindig eszembe jutnak Garszt úrnak, az amerikai nagytőkésnek néhány évvel ezelőtt Kaposváron elhangzott szavai. Ugyanis itt töltött néhány hetet tanulmányozni a karbamidetetés lehetőségeit, amit azóta igen nagy sikerrel művel hazájában. Búcsúzáskor azt mondotta: „Maguk dúsgazdag emberek." Mire megkérdezték tőle, miré alapozza ezt a megállapítását. Azt felelte: „Mert palotákat építenek az állatoknak." Bizonygatni kedték a magyar szakemberek, hogy ahhoz, hogy a marha termeljen, hízzon, jó környezetet kell biztosítani, jól kell, hogy érezze magát. ö erre azt válaszolta : az én pénzemen ne érezze jól magát a marha. Neki az a dolga, hogy termeljen, a körülményeket én határozom meg. Elgondolkoztató, hogy igen szűkös beruházási lehetőségeink mellett szabad-e 60 ezer forintért egy tehénférőhelyet építeni. Nincs más megoldás? Nem kívánok részletekbe menni, de meg szeretném említeni, hogy e téren még közel sem derítettük fel a lehetőségeket és csak feltevésekre alapozunk az esetek többségében, de mindenre kiterjedő széles tapasztalatokkal nem rendelkezünk. A múlt évben a Szovjetunió ukrajnai részén egynéhány éve üzemelő kétezres tehenészeti telepet láttam, amelynek költsége a mi viszonyainkra vetítve férőhelyenként legfeljebb 15— 17 ezer forint. Az eredmények, amelyeket ott tapasztaltam szaporaságban, tejtermelésben, hizlalásban, igen biztatók. Nálunk is vannak hasonló törekvések, igaz, csak igen kis volumenben, néhány gazdaságban csak, de az első lépéseket megtettük. Egyéves üzemelés után elmondhatjuk, hogy a reményeket beváltotta ez a néhány új rendszer, amely hazai lehetőségeinket, klímaviszonyainkat és a fajtát is figyelembe vette, eredményesen üzemel. Ezekben a rendszerekben egy tehénférőhely 20 ezer forint körül mozog, egy hízómarha-férőhely 7—-9 ezer forint körül van. Az egy kilogramm hús előállítási költsége a hagyományos-