Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2987 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2988 gyűlésbe 1962-ben behoztam. Nem vallottam vele szégyent. (Derültség). Tisztelt Országgyűlés! Mi evvel a kutatási célprogrammal — azért mondom így, mert magam is benne vagyok — azt akarjuk elérni, hogy nem a negyedik ötéves terv végére, hanem 1979re a jelenlegi 30 métermázsás átlagos zöldtermést öntözetlen körülmények között 80—120 métermázsára, öntözött körülmények között pedig 250—350 métermázsára növeljük. Ezekre az eredményekre a reális lehetőség nem valamennyi gyepen, hanem csak az erre alkalmas, megfelelő adottságú területeken — felelősségem tudatában állítom — megvan. De nem is ez a probléma az érdekes — ha már a kutatásnál vagyunk —, hanem az, hogy a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjának, a takarmányellátásnak kialakítása a jövőben hogyan történik. Tegnap éppen Nagy Dániel képviselőtársammal beszélgettünk és megállapodtunk abban, hogy az állami gazdaságok vonalán ezt a kérdést elővesszük. Vagyis végeredményben, tisztelt Országgyűlés — nem akarom az időt húzni (Derültség.) —, a mezőgazdasági tudomány mind az oktatás, mind a kutatás vonalán nagyot fejlődött, és bizonyosra veszem, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben meglevő rejtett tartalékok feltárásából a következő negyedik ötéves tervben méltóképpen kiveszi részét. Magam is, mint kutató, a negyedik ötéves terv céljait minden erőmmel szolgálni kívánom. A törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Udvardi Károlyné képviselőtársunké a szó. DR. UDVARDI KÁROLYNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Fellelkesítettek azok a nagyszerű célok, amelyek a negyedik ötéves terv törvényjavaslatát áthatják. Fejlődésünk eddig is kiegyensúlyozott és egyenletes volt, és büszkék lehetünk a harmadik ötéves terv végrehajtására is. A terv minden egyes fejezete a szocializmust építő ember alkotóerejére, tehetségére, szorgalmára épít, és az így elért eredmény az ember életét teszi könnyebbé, jobbá, kulturáltabbá. Korunk rohamos fejlődése mindannyiunktól megköveteli, hogy mi magunk is alaposan megnézzük, mivel tudnánk még jobban növelni eredményeineket, a tervnek milyen kapcsolt területei vannak, amelyekre jobban oda kell figyelni, hogy az alapvető célok biztosan megvalósuljanak. Az országgyűlésen már többször hallottunk a járműprogramról, arról a közlekedési koncepcióról, amely célul tűzi a vasúti forgalom egy részének átterelését a közúti forgalomra, aminek velejárója a gépjárműállomány nagyarányú növekedése. Fejlődésünkkel együtt nagymértékben emelkedik a mezőgazdaság erő- és munkagépállománya is. A gépesítési szint növekedése az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben speciális munkagépek, motoros szállítóeszközök beállítását igényli. Szeretném minden dolgozótársam egyetértését és helyeslését tolmácsolni azért, hogy a kormány a 4. fejezet 26. §-ában foglaltak szerint a városi közlekedést erőteljesen fejleszteni kívánja, különösen a főváros tömegközlekedésében kíván számottevő javulást elérni. A Metró eddig megépült szakaszával dolgozóink nagyon elégedettek, nagyszerű munkának tartják, mivel gyors, kényelmes közlekedést biztosít. Ugyanakkor kérik, hogy a felszíni közlekedésben is legyünk előrelátóak, fokozatosan szüntessük meg a még meglevő zsúfoltságot, örömmel veszi tudomásul az ország lakossága, hogy egyre több a személykocsi-tulajdonos. Mint a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs is megállapította, ma már nem luxuscélokat szolgál a gépkocsi, hanem a modern, kulturált ember szükséglete. Tisztelt Országgyűlés! Idézek a törvénytervezetből: „Az automobilizmus fejlődése fokozott követelményeket támaszt a kapcsolódó területek, köztük a gépkocsi- és a gépkocsialkatrész-kereskedelem, az üzemanyag-ellátó hálózat, valamint a gépkocsi-karbantartó és javító hálózat fejlesztésével szemben. Az e területeken előirányzott fejlesztések központi támogatásban is részesülnek." Hozzászólásomban a törvénytervezet ezen részével kívánok foglalkozni. Ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy az országban gumiabroncsokat egyetlen gyár, az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic Gyára állít elő. A gyár termelése nem fedezi a jelenlegi igényeket sem. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy az elkövetkezendő 10— 15 évben ezen a területen megoldódjék az ország problémája. A Cordatic Gyár Budapesten van. A budapesti munkaerőhelyzet ismeretes, több munkásra nem számíthatunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Budapesti Pártbizottság határozata értelmében a termelés felfutását Budapesten száz százalékban termelékenységgel kell biztosítani. Ez természetesen a mi feladatunk és ezt vállaljuk is, végre kell hajtanunk! A megnövekedett igényt azonban ez a gyár a jövőben így sem képes kielégíteni. Képviselőtársaim előtt ismeretes, hogy az ország gépjárműállományának gumiabroncs-ellátása nem kielégítő, annak ellenére, hogy a vállalat lelkes, szorgalmas kollektívája sok mindent tesz annak érdekében, hogy a jelenlegi időszakban se legyen fennakadás. Ebben az évben több mint 20 százalékkal növeltük a termelést. Ahhoz azonban, hogy ezen a rendkívül feszült helyzeten javítsunk, új gumiabroncsgyárra van szükség. Ennek okait szeretném részletesebben is indokolni. A gépjárműállomány az utóbbi évtizedben, de különösen 1965-től igen jelentős növekedést mutat. Ez a növekedés 1975-ig számításaink szerint tovább fokozódik. Nem kívánom önöknek a rendelkezésre álló összes adatokat felsorolni, csak a személy- és tehergépkocsi 1965., valamint 1975. évi állományát szeretném itt említeni. Személy- és teherautóból 1965-ben 145 ezer volt, 1975-re körülbelül 648 ezer darabot tervezünk. Az összes gépjárműállományt együttesen vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1965. évi 233 ezer darabos gépjárműpark 1975-re 840 ezer darabosra szaporodik. A rendelkezésre álló adatok és anyagok, amelyeket más minisztériumoktól és nagy felhasználóinktól kaptunk, és a jelenlegi helyzet