Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-39
2985 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2986 — többek között Sümegi elvtárs is — említették. Én ezzel egyetértek. Csak néhány gondolatot röviden a kemizálásról. Én nem is a műtrágyamennyiségekről beszélnék, hiszen azok közismertek. Az ugyanis, hogy hol tartottunk 1931—40-ben és hogy valóban 1970-ben micsoda dicséretes fejlődést értünk el. Amint Párdi elvtárs is említette, még a 120 kilogrammos műtrágya-hatóanyag a tervidőszak végére 190 kilogrammra emelkedik. Ez nagyon szép. Én azonban a negyedik ötéves terv műtrágyázási kérdésének az emeltyűjét a mezőgazdaságban abban látom, hogy az összetett műtrágyagyártás kezdetét veszi úgy, mint ahogy arra tegnap Bélák elvtárs is utalt. Azonkívül mondanám, hogy a negyedik ötéves tervben belép majd a cseppfolyós ammónia is, s belépnek majd a mikróelemtrágyák. Ezekkel most nem foglalkozom, csak idehozom az országgyűlés színe elé. Azzal számoljunk ugyanis, hogy a műtrágyázás, a kemizálás a következő ötéves tervidőszakban jelentősen növeli majd a mezőgazdaság termelését. Fock elvtárs, a Minisztertanács elnöke tegnap expozéjában úgy aposztrofált bennünket, hogy a tudomány művelői továbbra is segítséka negyedik ötéves terv erőfeszítéseit. Engedjék meg, hogy ennek kapcsán a mezőgazdasági tudományról mondjak néhány gondolatot röviden. A mezőgazdaság egyetemi képzéséről nem kívánok beszélni, Bélák képvjselőtársam tegnap ezt elmondta, azzal egyetértek. De azért mégis a keszthelyi, meg a debreceni egyetem mellé hadd említsem meg a gödöllői egyetemet is, amely a párt és a kormány támogatásával jött létre, örömmel mondhatjuk, akik 20 esztendeje ott dolgozunk — akkor a vasútról egyenesen mentürik az egyetemre — ma Európának legnagyobb mezőgazdasági egyeteme vagyunk. Büszkék is vagyunk rá. Engedje meg az igen tisztelt Országgyűlés, hogy azért ennek az egyetemnek az oktatómunkájáról is beszéljek. Mi igyekszünk az oktatásban specializálni. A mezőgazdasági tudományi karon van az üzemszervezési szak ; azonkívül van a karon belül növényvédelmi, állattenyésztési szakosulásunk. Van szakmérnökképzésünk és a mezőgazdasági karon kívül mezőgazdasági gépészmérnöki karunk is. Itt mi üzemeltető gépészmérnököket oktatunk, akik részint a műhelyekben, részint pedig a földeken javítják a gépeket. S ha szükséges az a mechanizálás, akkor kell a gépészmérnök is, meg a gödöllői gépészmérnöki kar is. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság-tudomány vonalában engedjék meg, hogy egész röviden a mezőgazdasági tudományos kutatás kérdésével is foglalkozzam. Annál inkább; mert a negyedik ötéves tervtörvény 8. §-a a tudományos kutatás és fejlesztés kérdésével foglalkozik. A törvényjavaslat úgy határozza meg a feladatokat, hogy a kutatási-fejlesztési célokra rendelkezésre álló forrásokat koncentráltan kell felhasználni, s törekedni kell arra, hogy a kutatási eredmények az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban érvényesüljenek a termelésben. Ugyancsak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt X. kongresszusára szóló irányelvei 21. pontjának (2) bekezdése foglalkozik ezzel, s szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a tudományos-technikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Ennek keretében úgy is mint mezőgazdasági tudományos kutató hadd adjak röviden talán történeti visszatekintést, egyben perspektívát. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egész területén, a volt Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztériumban, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalban a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése előtt is kiterjedt kutatómunka folyt. Tisztelet az elért eredményeknek, a fajtáknak, a technológiáknak, a munkaeszközöknek és így tovább, de az is kétségtelen, hogy annak idején ezekben a tudományos munkákban a Politikai Bizottság 1966. évi február 1-i határozatában megjelölt hiányosságok is meg voltak találhatók. Elaprózódottak voltak a kutatások, sok olyan téma kutatása folyt, amelynek bevezetése a gyakorlatban egyelőre nehézkesnek mutatkozott. Az újjászervezett Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium arra törekedett, hogy elsősorban megfogalmazza a kutatási tennivalókat. Tudományos kutatási főosztályt szervezett, és legyen szabad itt számszerűleg valami döntőt mondanom: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén korábban művelt kereken 1800 kutatási témát lezárta és a legfontosabb kutatásokat mintegy 190 kutatási témában határozta meg. A mezőgazdasági tudományos kutatás fejlődésének egyik döntő része — rövid leszek, de mégis el kell ezeket mondanom —, hogy rájöttünk: egyénileg nem lehet kutatnunk. Ma a kutatás, a kutatási feladatok megoldása csak kutatási kollektívák útján lehetséges. Űgyhogy nemcsak az intézetekben alakultak kutatási kollektívák, hanem az intézetek között is. Hadd mondjam el azt is, hogy különösen az újabb időben a mezőgazdasági tudományos kutatásnak es a kutatóintézetek munkájának egy újabb vonása van kialakulóban: megrendelésre is kutatunk, s ezzel a szerződéses kutatási feladatok vállalati jellege kezd kidomborodni. A kutatóintézetek munkájának igen tekintélyes, tiszteletreméltó része a szaktanácsadás. Bélák képviselőtársam tegnap ezzel foglalkozott, ezt csak alá kívánom húzni. A mezőgazdasági kutatómunka fejlettségének fontos feltétele a nemzetközi kutatási informálódás lehetősége. Magam is, aki KGST-témában 1958 óta kutatok, csak azt mondhatom, hogy rendkívül gazdag lehetőséget nyújt a kutató számára a külföldi kutatások szemmel tartása és az arról való tájékozódás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ma a legfontosabb kutatási feladatokat 23 komplex témában állapította meg. Ezek egyike a gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása (Derültség). Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, én büszke vagyok arra, hogy a gyepet az Ország136 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ
