Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2973 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2974 lalatokat kategorizálni. Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy az ezeket a cikkcsopor­tokat gyártó vállalatok az átlagosnál kedvezőbb helyzetben tudjanak fejleszteni, beruházni (amortizációs alap elvonás, fejlesztési alapadózás) továbbá a műszaki fejlesztési alap rugalmasabb kezelésének a lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! Már nem a távoli jö­vő az, hogy a munkáscsaládok körében a modern háztartás iránti igény felmerül. Tehát a felké­szülés érdekében javaslom a következőt: A fejlődést jelentősen segítené, ha az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, vala­mint a Kohó- és Gépipari Minisztérium össze­hangoltan együttműködnék a következő kérdé­sekben. Az új háztartási készülékek jellege ma már olyan, hogy egyre inkább az épületek sze­relvényeivé válnak, mint például egy fürdőkád, vagy egy tűzhely. Ilyenek : az automata mosógép, a hűtőszekrény, a konyhai páraelszívó, a ruha­szárító szekrény, a hulladékőrlő stb. Javaslom a két tárca erre hivatott szerveinek, a minisztériu­mok fejlesztési főosztályainak, a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoknak, az ÉM-tervező és fejlesztő intézeteknek, vizsgálják meg azt, ho­gyan lehetne gyártani és az új épületekbe szerel­vényként beépíteni, a lakások természetes tarto­zékaivá tenni ezeket a háztartási gépeket. Ezál­tal biztosítani lehetne ezek célszerű és gazdasá­gos elhelyezését. A negyedik ötéves tervjavaslat jogot és kö­telességet ad arra, hogy a szolgáltatások terüle­tén is nagyobb körültekintéssel, a lehetőségek jobb felhasználásával javuljon a lakosság ellá­tása. Engedjék meg, hogy néhány problémára felhívjam a figyelmet és azok megoldására ja­vaslatot tegyek. A ktsz-ek jelentős része a lakosság részére szükséges szolgáltatás helyett új termékek elő­állításával foglalkozik nagyobb részben. Az épí­tőipari ktsz-ek össztevékenységében nem a la­kosság igényeinek megfelelő helyet kapja a szol­gáltatás. Például az épületek karbantartása! Szükséges a lakáskarbantartó tevékenység foko­zása, mivel gyakran vetődik fel az időben és a kulturáltabb színvonalon végzett lakáskarban­tartás és tatarozás igénye. Amennyiben a termelőszövetkezetek meg tudnák oldani saját erőből mezőgazdasági gépeik javítását, felújítását, úgy szabad kapacitás sza­badulna fel a gépjavító állomásokon. Vélemé­nyem szerint a járási székhelyeken és a nagyobb településeken levő gépjavító állomások profil­jába is szépen beleférne a lakossági szolgáltatás. Ezzel szemben különböző gyáraknak dolgoznak: alkatrészeket, kiegészítő gépi berendezéseket sza­lagszerűen is gyártanak. Javaslom, hogy a gép­javító állomásokon az esetleges szabad kapacitást a lakosság részére szolgáltató tevékenységre for­dítsák. Célszerű lenne általános szolgáltató rész­legek kialakítása is. Gondolok itt a villanyszere­lésre, a gáz- és vízvezetékek javítására, zárak ja­vítására stb. Ezekhez tudomásom szerint a gép­javító állomásokon megfelelő szakemberek van­nak. A vidéki városokban, főként községekben nincs megoldva a dolgozó nőket segítő és sok időt igénybe vevő ruházati javítás, vasalás, ágy­neműk javítása stb. A ktsz-ek viszont főként fér­fiöltönyök, női ruhák készítését vállalják, mivel ez részükre előnyösebb. Javaslom ennek a prob­lémának könnyítésére, hogy ahol indokolt, pél­dául a községekben, élvezzen adókedvezményt a szolgáltatást végző ktsz vagy kisiparos. Nincs megoldva az egyre szélesedő lakásszö­vetkezetek épületeihez szükséges szolgáltatás sem (építő-, víz-, gáz-, villanyszerelés). Helyes lenne a szövetkezeti lakások építésénél a karbantartó, szolgáltató egységek kialakítása és üzemeltetési előfeltételeinek biztosítása. Véleményem szerint legalább minden 200—250 lakáshoz külön műhe­lyek kialakítása lenne indokolt. A belkereskedelemben hiánycikként sze­replő gyermekruházati cikkek tömeges gyártá­sára, ezek között elsősorban a kötött gyermek- és bébiáru megfelelő mennyiségű és minőségű gyár­tására vonatkozó észrevételem és javaslatom a következő : Évek óta komoly probléma hazánkban a kö­töttáru, főként a gyermek- és bébiáru beszer­zése. A lakosság ellátását hazai gyártmányokból vagy importból mindenképpen biztosítani kell. Ez természetes kötelessége az illetékeseknek. Tu­dom, hogy történtek intézkedések az igények jobb kielégítésére. Férfi- és női kötöttáru be­szerzésére évente — tudomásom szerint —, há­rommillió dollárt adunk ki tőkés importra, de ebben nincs benne, vagy csak minimális meny­nyiségben van benne a gyermek- és bébiáru. Véleményem szerint is szükség van arra, hogy a választékbővítés érdekében kismértékű tőkés importra kerüljön sor kötöttáruból. Javas­lom azonban emellett is, hogy az illetékes mi­nisztériumok vizsgálják felül annak lehetőségét, hogy ezen probléma megoldódjék és ne legyen hiánycikk a kötöttáru. Ezzel kapcsolatban enged­jék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a vállalatok beruházási javaslatai, amelyeket már többször is elkészítettek és átdolgoztak, amelyekkel a felsőbb szervek egy része is egyet­értett, bent vannak a beruházási bankban, de nem kerülnek megvalósításra. Tudomásom sze­rint egyik akadály az új gazdasági mechanizmus előkészítése idején volt, akkor azért nem történt meg a kötöttáru-vállalatok fejlesztési terveinek meghitelezése! Most pedig, mivel a gazdasági mechanizmus szabályozói az 1970-es években változnak, azért nem történik döntés ezekben a kérdésekben. Sajnos, eközben évről évre egyre jobban hiánycikk a kötöttáru, a gyermekek részére na­ponta nélkülözhetetlen, praktikus ruházati ter­mék. Kérem ezért tisztelettel az illetékes minisz­tériumokat, elsősorban a Külkereskedelmi, a Pénzügyi és a Könnyűipari Minisztériumot, néz­zék meg: ha a hárommillió dollár csak egyszer az iparban lenne felhasználva és gépek beszerzé­sére fordítanánk ezt a hárommillió dollárt, meg­szűnnék-e a kötöttáru hiánycikkjellege! Vélemé­nyem szerint igen! A dolgozó nők, családanyák jelenlegi legna­gyobb problémájának megoldására, az óvodás korú gyermekek elhelyezésére azonnali, hathatós intézkedések megtétele szükséges. Ez mind a csa­ládok szempontjából, mind a munkahelyeken a termelés, a minőségi munka, a termelékenység

Next

/
Thumbnails
Contents