Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2935 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2936 rán javasolom megvizsgálni, és lehetőségeket igyekezzünk teremteni arra, hogy ezen beruházások lehetőleg bővüljenek. Végül, tisztelt Országgyűlés, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának jelentésében foglalt javaslattal — melyet a mezőgazdasági bizottságban megtárgyaltak alapján tettünk —, mely anyag szétosztásra került a képviselőtársak között, javaslom a szöveg módosítását a végleges meghatározásban. Nevezetesen olyan formában, hogy a tervtörvény III. fejezet 20. § (1) bekezdésének második mondata a következőképpen egészüljön ki: „Ezt a szocialista nagyÜzemek további erősítésével, fejlesztésével, észszerű szakosodásával, a belterjesség fokozásával, a háztáji termelésben levő lehetőségek teljes körű kihasználásával — s most jön a betoldás — : hatékonyabb talajművelés, talajjavítás és talajvédelem alkalmazásával. .. stb... kell elérni". Tudniillik a szövegben, mely előttünk van, a talajművelés növelése kifejezés szerepel, holott a talajművelés növelése nem helyes kifejezés és nem fedi azt, amit a törvénymódosításnál javaslatba hoztunk. Tisztelt Országgyűlés ! A népgazdaság negyedik ötéves tervéről beterjesztett törvényt alapvetően reálisnak, alaposnak tartom, az előbbiekben előadott kiegészítésekkel elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Valaska László. VALASKA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az előttünk fekvő negyedik ötéves terv törvényjavaslat alapjaiban tartalmazza a szocialista társadalmunk előtt álló célkitűzéseket, és ezzel társadalmunk egységeinek, tagjainak szilárd perspektívát nyújt. A terv megvalósítását az előirányzott intézkedések segítik, és arra ösztönzik a végrehajtásban részt vevőket, úgy gazdálkodjanak, hogy mind saját érdekeik, mind pedig a népgazdaság érdekei összhangban legyenek. A tervben egyaránt láthatók népgazdaságunk fő arányai, a fejlesztés, a gazdálkodás problémái is. Képet kapunk az ágazati és területi fejlesztésekről, és elmondhatjuk: terveinkben megtalálhatók a különféle szintű gazdasági egységek koncepcionális törekvései is. Kibontakozik előttünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az ipar, a mezőgazdaság új arculata, eredményeivel és problémáival együtt. Megyénk szocialista iparának további fejlesztése és az ehhez tartozó energiabázis megteremtése nagy felelősséget, gondot ró ránk, Borsod megyei képviselőkre is. E felelősségtől áthatva engedjék meg, hogy néhány kiegészítő javaslattal éljek a törvényjavaslat villamosenergia-iparágra vonatkozó fejezetét illetően. Az ipari bizottság ülésén — sajnos — akadályoztatásom miatt nem volt módom javaslataimat megtenni, amiért Gácsi és Bognár elvtársak szíves megértését kérem. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szükséges villamosenergia-bázis megteremtése. Köztudomású, hogy egy kilowattóra villamosenergia-kimaradás, amelynek ipari értékesítési ára körülbelül 50—54 fillér, 15—30 forint értékű termeléskiesést eredményez az ipar különböző ágazataiban. Ebből eredően a villamosenergia-törvény határozottan leszögezte, hogy a fogyasztókat megfelelő mennyiségű és minőségű villamosenergiával kell ellátni. Bár a negyedik ötéves tervtörvény nagyarányú fejlesztést irányoz elő a villamosenergiaiparban, a tervtörvény szövege nem tükrözi talán kellő súllyal a villamosenergia-termelés, szolgáltatás fontosságát népgazdaságunk terveiben. Még fontosabb azonban az az aggályom, hogy bár a villamosenergia-ipar tervezett fejlesztése összhangban lehet az ágazatok tervszámaival, de nem rendelkezik kellő tartalékokkal, hiszen egy-egy nagy gépegység váratlan meghibásodása már korlátozásokat okozhat. Még kevésbé van tartalék az egyéb nem kívánatos kiesések fedezésére. így félő, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó pezsgő gazdasági élet által felszínre hozott új erőforrások célszerűen, optimálisan kiaknázhatók, hasznosíthatók legyenek. Véleményem szerint nem engedhető meg az, hogy a villamosenergia-tartalékok szűkös volta gátat vessen a gazdasági egységek megfogalmazott gyors ütemű fejesztésének és a Párdi elvtárs által is remélt terv túlteljesítésének. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv teljesítménymérlege — figyelembe véve az új előirányzatokat — a legközelebbi években 50től 200 megawattig terjedő teljesítményhiánnyal számol. A negyedik ötéves terv teljesítménymérlegében jelentkező feszültségeket főként a Gagarin Hőerőműnek az előirányzotthoz képest lassúbb megvalósulása idézi elő. Az országos beruházási, építési, szerelési adottságok mellett ugyanis a Gagarin Hőerőmű koncentráltabb építését nem lehetett előirányozni. A tartalékteljesítmény-hiány tehát abban az esetben is jelentkezik, ha a vonatkozó GB-határozatban előírt határidőre az egyes gépegységek belépnének, mivel ezen terminusok a szükséges fél vagy egy évvel későbbiek. A teljesítménytartalékok bővítése több irányú intézkedést igényel. Meggyorsítandó egyrészt a hazai erőművi kapacitás fejlesztése, amit a legmodernebb gázturbinás erőművek létesítésével tudunk megoldani. Ezért legcélszerűbbnek tartom a Szovjetunióból gázturbinák beszerzését és beépítését, ahonnan 100 megawattos egységek szállítására van igen kedvező ajánlat. Hasonló erőműfajta megvalósítása ugyanis körülbelül két és fél év alatt lehetséges, tehát fele idő alatt, mint a klaszszikus erőműveknél. Addig is szükséges azonban a többlet villamosteljesítmény és energiaimporttal történő biztosítása, a tartalék pótlása céljából. A fogyasztók korlátozás nélküli villamosenergia-ellátása érdekében — de párhuzamosan a termelői kapacitás növekedésével — villamosenergia-rendszerünk nemzetközi távvezeték-kapcsolatainak bővítését — még áldozatok árán is — kiemelt módon kell kezelni népgazdasági terveinkben. Hasonlóan a villamosenergia-rendszer tartalékainak növeléséhez nagyobb tartalékokkal indokolt tervezni a népgazdaság tüzelőanyagmérlegét is, hogy a fogyasztók termelési többletigényéhez megfelelő fedezet álljon rendelkezésre.