Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2937 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2938 A negyedik ötéves terv tájékoztató számításai 63. oldala bemutatja az 1971—1975. évi beruházások ágazatonkénti és döntési körök szerinti megoszlását. A villamosenergia-ipar állami beruházásainak előirányzata 13 milliárd forint, a vállalati beruházási előirányzat pedig 10,9 milliárd forinttal szerepel. Tehát összesen a negyedik ötéves terv során a villamosenergia-fejlesztés és elosztás céljaira hatalmas összeget, 23,9 milliárd forintot terveztek be. Jelenleg nem tartom feltétlenül szükségesnek a villamos erőművek fejlesztéséhez előirányzandó beruházási öszszegek megemelését, azonban a tartaléknövelés, például gázturbinás erőmű létesítése céljából indokoltnak tűnik az éves tervek során az előirányzatok felülvizsgálata. Kedves Képviselő Elvtársak! A nagy Lenin tanításai a mában fokozottan igazak a villamosításról és annak politikai és gazdasági konzekvenciái nem hanyagolhatók el. Abban ma már nem lehet vita, hogy a villamosenergia-ipar a legállamibb gazdasági szervek közé tartozik és közüzemi jellege is minden vonatkozásban elismerendő. Az iparággal szembeni legfőbb társadalmi elvárás a fogyasztók maradéktalan ellátása villamos- és hőenergiával. Ezt a feladatot az iparág nyeresége és hatékonysága rovására is teljesíteni kell, amit a mai jövedelemszabályozási rendszer nem kellőképpen méltányol. Hogy ez így igaz, annak megvilágítására legyen szabad megemlítenem a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt 1968 és 1969. évi gazdasági eredményei pozitívan értékelhetők. A tröszti eredmény tömeg például évente 10 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az állami ipar átlagos eredménynövekedésének. Ugyanakkor — a kielégítően realizált eredmények ellenére — a személyi jövedelmek fejlődése mégsem kielégítő mértékű, meg sem közelíti az állami ipar átlagos szintjét. A mintegy 38 000 főt foglalkoztató trösztnél az egy főre jutó személyi jövedelem növekedése 1968-ban 1,2 százalékot, 1969-ben 1,5 százalékot, 1970-ben várhatóan 2,1 százalékot tesz ki. Az adatokból megállapítható, hogy a villamosenergia-iparban a személyi jövedelmek emelkedése csupán a felét teszi ki az állami iparban jelentkező általános fejlődésnek. A villamosenergia-ipar dolgozói népgazdaságunk részére, a többi ágazatok részére alapvető tevékenységet folytatnak. A társadalmi szükségletek kielégítése érdekében állandó permanenciában, éjjel-nappal, esőben, sárban, hőségben, fagyban rendelkezésre állnak. A mennyiségi szükséglet kielégítése mellett igen jelentős, fontos követelmény az áramszolgáltatás minőségének, folytonosságának biztosítása. Ez a munka az erőművek, a távvezetéki hálózatok építésénél, karbantartásánál, a bármely időpontban bekövetkezhető üzemzavar-elhárításnál rendkívüli igénybevételt és odaadást kíván a villamosenergiarendszer minden dolgozójától. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi fejlesztése is, de tágabb értelemben véve népgazdaságunk negyedik ötéves tervének megvalósítása is szükségessé teszi, hogy az eddig elmondottainr alapján a villamosenergia-ipart az eddigieknél kiemeltebben kezeljük. Szükséges, hogy az ágazat problémáival most, valamint a költségvetési tárgyalások előtt az Országgyűlés ipari, terv- és költségvetési bizottsága külön, kiemelten foglalkozzék. Tisztelt Országgyűlés! Negyedik ötéves tervünk meggyőző számai — az általam előbb felvetett, a fejlődés ütemével együtt járó problémák mellett is — biztató hangulatot keltenek. A tervek megvalósítása lehetővé teszi, hogy szocialista társadalmunkban az elkövetkező tervidőszakban a szükséges és kívánt fejlődés bekövetkezzék. A tervtörvényt vizsgálva megállapítható, hogy az körvonalaiban, alapjaiban reális feladatokat tűz ki és tükröz, amelyeknek megoldására, megvalósítására egész társadalmunk alkotó erőinek mozgósítása válik szükségessé. Ezek után engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy konkrét finomítási javaslatot tegyek a II. fejezet 11 §-a (5) bekezdése tárgyában. Az eredeti szövegezés így hangzik : „A villamosenergiaszükséglet kielégítésére 1400—1500 MW-tal kell növelni az erőművek teljesítőképességét. A Gagarin Hőerőmű és a Dunamenti Hőerőmű új gépegységeit üzembe kell helyezni. Meg kell kezdeni egy új szénhidrogén bázisú hőerőmű építését és tovább kell bővíteni a Dunamenti Hőerőművet". Ismeretes előttem, hogy a hazai erőmű-kapacitás fejlesztésen túlmenően a terv előirányozza a villamosenergia-import terveink növelését, sőt a Szovjetunióval erre vonatkozóan már megállapodás is történt. Ezért figyelembe véve a tartaléktelj esítmény-növelési feladatot, valamint a tervbe vett jelentős hálózatfejlesztési célkitűzéseket is, javasolom a törvény szövegét oly módon kibővíteni, hogy az jobban tükrözze e fontos elhatározásokat. Az új szöveg a következőképpen hangzik : „A villamosenergia-szükséglet kielégítésére 1400—1500 MW-tal kell növelni az erőművek teljesítőképességét a Gagarin és a Dunamenti Hőerőművekben. Meg kell kezdeni egy új szénhidrogén bázisú hőerőmű építését és tovább kell bővíteni a Dunamenti Hőerőművet. Bővíteni kell a villamosenergia-rendszer teljesítménytartalékait, növelni kell mintegy 200 MW-tal a szovjet villamosenergia-import teljesítményt. Növelni szükséges az energiarendszer nemzetközi távvezetéki kapcsolatát és a fogyasztói igények biztonságos ellátása mértékében az átviteli és elosztóhálózatot." Ugyancsak javasolom, hogy a törvény indokolásának idevonatkozó része, a 26. oldal „Energiatermelés és -ellátás" című fejezetének eredeti szövege helyett — analóg az elmondottakkal — kissé bővebb szöveget alkalmazzunk. Az eredeti szöveg így hangzik: „A villamosenergia-igények kielégítésére az időszak elején létesülő soron következő nagy erőmű a viszonylag kedvező külszíni fejtéssel kitermelhető gyöngyös-visontai lignitre települ; a következő két új erőmű szénhidrogén-tüzelésű lesz." Az általam javasolt új, bővebb szövegezés pedig a következő: „Az ország növekvő villamosenergia-igényének kielégítése érdekében fel kell készülni 1975ben legalább 25,5 milliárd kWh és ehhez tarto/