Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2915 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2916 nak pedig az volt a természeti kísérő jelensége, hogy napról-nap hullott az eső. önkritikusan be kell ismernünk azt is, hogy ha a vegyszeres gyomirtások időben, és kellő szakszerűséggel el lettek volna végezve, nem gyomosodtak volna el vetéseink, és rövidebb idő alatt, kevesebb veszteséggel és jó minőségben került volna a kenyérgabona raktárunkba. Tény viszont az, hogy ez az ügy arra figyelmeztetett bennünket, termelőszövetkezeti vezetőket és mindenki mást, akinek tevékenysége, munkája összefügg a mezőgazdasággal, hogy a jobb szer­vezettségen túl nagyobb technikai felkészült­ségre van szükség. Ez alapvető követelmény ma a mezőgazdaságban. Jelenleg olyan problémáink vannak, hogy például kevés a kombájn, kevés a rendre-arató. Javult, fejlődött ugyan a gép­park, de még mindig kevés az erő- és munka­gép, különösen a műtrágyszóróból és vetőgépből van nagy hiány. A gondjainkat figyelembe véve nagyon he­lyesnek tartanám a törvényjavaslat 20. és 21. §-aiban foglalt feladatokat és célkitűzéseket. Az ehhez fűzött indoklás arról tájékoztat bennün­ket, hogy meggyorsul a mezőgazdaság technikai fejlődése. Ötezer darab kombájnt, ötezer darab kukoricabetakarító-gépet, 45 000 darab traktort, 8000 darab tehergépkocsit és 37—38 000 darab pótkocsit kap a mezőgazdaság. Nagyon lényeges­nek tartanám viszont, hogy a negyedik ötéves terv első évében a gépeknek ne egyötödét, ha­nem nagyobb arányát és nagyobb mennyiségét kapják meg a mezőgazdasági üzemek, mert a je­lenlegi gépeink jó része öreg, javítani nem ér­demes, vagy már nem lehet, teljesen amortizá­lódott. Szólnom kell továbbá a mezőgazdasági gép­alkatrész-ellátásról. Ismereteink szerint mintegy 230 féle különféle mezőgazdasági géptípus üze­mel az országban. Már ebből is következik, hogy az alkatrészellátás megszervezése nem kis fel­adat. Megyénkben is az AGROKER vállalat ez évben jóval több alkatrészt szorgalmazott, mint az elmúlt évben. Mindezekre tekintettel sem le­hetünk elégedettek az illetékes szervek munká­jával, az ellátás megszervezésével. Az ellátás fo­gyatékossága a kenyérgabona-aratásnál is na­-gyon nehezítette helyzetünket és jelentős mérték­ben késleltette is azt. Bosszantó, hogy sokszor je­lentéktelennek tűnő alkatrészért be kell járni az 'országot és a sok utánjárás mellett is hetekig •áll egy-egy kombájn, erő- vagy munkagép. Ilyen­kor gyakori esetben idegesség, kapkodás üti fel a fejét a mezőgazdasági üzemekben, a szövetkezeti gazdaságokban, ami a feladatok megoldását to­vább hátráltatja. Érthetetlennek tartjuk napjainkban — s az őszi munkát késlelteti —, hogy hiánycikként jelentkeznek olyan fontos és alapvető dolgok, mint például az ekevas, kormánylemez, a Szu­per-Zetor első és hátsó köpenye, silókombájn­és orkán ékszíjak stb. Pedig alaposan megnehe­zíti munkánkat önmagában az, hogy az őszi be­takarítás is később kezdődött, s a szokásosnál jó­val rövidebb idő áll rendelkezésre a szállítás, be­takarítás és vetés elvégzésére. Kérjük az illetékeseket, minisztériumi ve­zetőket, a termelő és forgalmazó szervek igaz­gatóit, tegyenek kellő és konkrét intézkedéseket az alkatrészellátás megjavítására. A törvényja­vaslatban előirányzott mezőgazdasági, technikai fejlesztés csak abban az esetben fogja célját el­érni, ha az alkatrészellátás is valóságosan meg­javul és zökkenőmentes lesz. Ez egyik garan­ciális biztosítéka a törvényjavaslat III. fejezeté­ben előirányzott feladatok megvalósításának. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szabolcs-Szatmár megyében több mint 150 000 katasztrális holdnyi kenyérgabonát kell ez év őszén elvetni. Amint említettem, nagy szerve­zettséget, fegyelmet igényel az idejében történő vetés elvégzése, hiszen két-három heti késés van minden mezőgazdasági kultúra betakarítása te­rén. Megyénkben nehezíti a problémát az a tény, hogy sok az őszi betakarításra váró termés: 27— 28 000 vagon alma, 25—27 000 vagon burgonya, dohány, cukorrépa, napraforgó, kukorica stb. A megyei és járási vezetők megtárgyalták a termelőszövetkezetekkel a kenyérgabona-vetés­sel kapcsolatos feladatokat. A termelőszövetkezeti vezetők ígéretet tet­tek arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy a kenyérgabona időben és megfelelő területen a földbe kerüljön, hogy biztonságosan meglegyen a kenyerünk. A mostani rossz esztendő nem tán­torított meg bennünket a kenyérgabona-ter­mesztésben, hiszen nem másról, mint az ország jövő évi kenyerének megtermeléséről van szó. Emellett azonban el kell mondanom azt is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nem tartják szerencsésnek, főleg a mezőgazdaságot minden területen sújtó gazdasági évben a 30 forintos mázsánkénti búzaárcsökkenést, illetve az állam részére értékesített kenyérgabona után mázsán­ként járó 30 forintos adókedvezmény jövő évi megszüntetését. Egy-két év termelési eredményeiből nem le­het az átlagtermések alakulásáról általános kö­vetkeztetéseket levonni. Ez az év is igazolja, hogy a mezőgazdasági célkitűzések spontán nem valósulnak meg. Véleményünk szerint az értéke­sített kenyérgabona után járó 30 forintos má­zsánkénti adókedvezményt még legalább a ne­gyedik ötéves terv időszaka alatt a termelőszö­vetkezetek vonatkozásában fenn kell tartani. Kérem, hogy a kormány ezt a kérdést szívesked­jék újabb vizsgálat és megfontolás tárgyává tenni. Befejezésül megyénk dolgozó parasztsága nevében ismételten ígérhetem a tisztelt Ország­gyűlésnek, hogy a negyedik ötéves terv Sza­bolcs-Szatmár megyére előirányzott célkitűzései­nek és ezen belül a kenyérgabona termesztésé­nek végrehajtásáért, sőt túlteljesítéséért maxi­mális erőfeszítéseket fogunk tenni. A törvény­javaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Ország­gyűlésnek, és az abban foglaltakkal teljes mér­tékben egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Klujber László elvtárs következik szólásra. KLUJBER LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Én is az energiagazdálkodáshoz, mint számomra nagyon izgalmas gazdaságpolitikai témához kí­vánok véleményt mondani. Tekintettel arra,

Next

/
Thumbnails
Contents