Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2879 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2880 A lezajlott társadalmi átrétegeződés során a ter­melőszövetkezeti tagok elöregedtek, az átlagos életkor jóval 50 év felett van. Sajnos, a tények nem támasztják alá azt a feltevést, hogy a ter­melőszövetkezetekbe számottevő visszaáramlás lesz. Ha van ilyen, az nem jelentős, az átlagos életkor nem csökken, és a korösszetétel nem ja­vul a szövetkezeteinkben. A 60 éves nyugdíj­korhatár bevezetése esetén viszont azzal kellene számolni, hogy az előttünk álló tervciklusban félmillióra nőne a termelőszövetkezeti nyugdíja­sok száma, és meghaladná a produktív korúakét. A TOT Elnökségének álláspontja szerint ezt a nagy nyugdíjigényt jelenleg nem tudnák fe­dezni nyugdíjjárulékkal a termelőszövetkezetek, de nem tudná azt fedezni a társadalom sem. A kieső munkaerő pótlása jelenleg nem biztosít­ható, és egyelőre nem helyettesíthető gépekkel sem. Ebben a helyzetben a megoldást keresve, felteszem, hogy az átlagos életkor meghosszab­bodása hozhat új helyzetet a nyugdíjkorhatár megítélésében. Néni tudnám megmondani, hogy a nyugdíjasok és a dolgozók között társadalmi méretekben tartósan milyen arány tartható fenn. Ez nagyon átgondolt vizsgálatot igényel. Egyet azonban — véleményem szerint — vagy most, vagy a következő években meg lehet tenni. A korhatár egységesítését társadalmi célkitűzé­seink közé hivatalos formában is fel kellene ven­ni. Ez már önmagában is megoldaná a problé­mák egy részét, megnyugtatná a termelőszövet­kezeti tagság most javakorú derékhadat. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv célkitűzései a mi megítélésünk szerint ösz­szességében reálisak, átgondoltak. A mezőgaz­dasági célkitűzések alkalmasak a mezőgazdasági nagyüzemek, háztáji és egyéni termelők mozgó­sítására. Az előirányzott eszközök a célokkal és feladatokkal összevetve okos, szakszerű és szer­vezett gazdálkodás esetén elegendőek a célok megvalósításához. De nemcsak a célkitűzések és az anyagi eszközök határozzák meg egy terv ér­tékét. Nagyon fontos a módszer, amellyel hoz­záfogunk a terv valóraváltásához. A gazdaság­irányítás új rendszere — az elmúlt 2—3 év ta­pasztala alapján — bevált. E tekintetben tehát nincs szükség fordulatra. Ellenkezőleg : a terv teljesítéséhez úgy teremtünk jó feltételeket, ha fokozatosan valóra váltjuk a mechanizmus­koncepció elvileg kidolgozott valamennyi lénye­ges elemét. A törvényjavaslattal egyetértek, elfogadom és javaslom, hogy az Országgyűlés emelje tör­vényerőre. (Taps.) ELNÖK : Nagy Richárd képviselőtársunk kö­vetkezik szólásra. NAGY RICHÁRD: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A beterjesztett negyedik ötéves tervjavas­latot a sokoldalú gondos mérlegelés és a gazda­sági fejlettségünkhöz igazodó mértéktartó cél­kitűzések jellemzik. Békés szocialista építőmun­kánk tükre ez a terv, amely ugyanakkor számol a nemzetközi helyzet realitásaival, az imperia­lista rendszer változatlanul agresszív természeté­vel. Ezért a védelmi ágazatnak, a fegyveres erők­nek a népgazdaság lehetőségeihez és a Varsói Szerződés követelményeihez igazodó fejlesztése helyes és nélkülözhetetlen feladat. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a fentiek szellemében vitatta meg a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium negyedik ötéves tervét. Az érdemi vitához hozzájárult, hogy az előző tervidőszak célkitűzéseinek meg­valósulásáról bizottságunk a Honvédelmi Mi­nisztériumban, a Magyar Néphadsereg alakula­tainál, a Belügyminisztériumban és szerveinél tett többszöri látogatása során közvetlenül is meggyőződött. Véleményünk szerint a honvé­delmi és a belügyi tárca helyesen használta fel a rendelkezésére álló anyagi eszközöket. Bizott­ságunk nem csupán a jelentésekből, hanem min­denekelőtt a helyszínen győződött meg a csapa­toknál, alakulatoknál az ország védelmének kel­lő fokú biztosításáról, és ugyanakkor tájékozó-, dott a Magyar Néphadsereg problémáiról és gondjairól is. A csapatoknál tett látogatásaink során meg­győződhettünk arról, hogy néphadseregünk er­kölcsi, politikai állapota szilárd. Ez azon alap­szik,-hogy a hadseregben szervezett és céltuda­tos politikai nevelőmunka folyik. Tisztjeink egy­értelműen és feltétel nélkül magukénak vallják pártunk és kormányunk politikáját. Katonáink élénken érdeklődnek a politikai események iránt. Pártunk kül- és belpolitikai célkitűzéseit ismerik, azokat elfogadják. Ahol jártunk, min­denütt szorgalmas kiképző munkával, szerve­zettséggel és szabályzat szerinti renddel találkoz­tunk. Eleven szocialista verseny folyik, amely­nek követelményeit évről évre nagyobb töme­gek teljesítik. Különösen örvendetes,, hogy az igen magas színvonalú szolgálati és harcértéket megkövetelő kiváló fokozatot elérők száma az utóbbi években megtöbbszöröződött. Tapasztal­tuk a korunkban végbemenő technikai forrada­lom hatását a Magyar Néphadsereg haditechni­kai eszközeinek változásában, és meggyőződ­tünk arról, hogy a korszerű és bonyolult eszkö­zök alkalmazását a személyi állomány kiválóan elsajátította. Hadseregünk technikai felkészültségéről a felszabadulásunk 25. évfordulóján rendezett díszszemle széles körben is számot adott. Meg­győződésünk, hogy a Magyar Néphadsereg szer­vezetileg és technikailag korszerű színvonalon állva képes a Varsói Szerződésből ráháruló kö­telezettségek teljesítésére. A Magyar Néphadsereg csapatainak meglá­togatása során alkalmunk volt a széles körű is­meretszerzésen kívül a hadsereg életével kap­csolatos személyes élmények szerzésére is. Meg­győződtünk arról, hogy az elmúlt időszakban az ország védelmi képességének biztosítására és fo­kozására rendelkezésre álló eszközök felhaszná­lása helyes irányban, kellő hatékonysággal tör­tént. Ezt elősegítette a gazdaságirányítás re­formja kapcsán a hadsereg gazdálkodási rend­szerének korszerűsítése is. Helyesnek és ered­ményesnek bizonyult a behívási korhatár leszál­lítása, valamint a kiképzési rendszer korszerű­sítése. Nagymértékben növekedett a hivatásos állománv vezetési tapasztalata, hozzáértése és szervezőkészsége.

Next

/
Thumbnails
Contents