Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-38
2881 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2882 Tapasztaltuk, hogy a hadsereg személyi állománya életkörülményeinek, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének javítása érdekében jelentős erőfeszítések történtek. Ezt a törekvést mi magunk is helyesnek tartjuk és javasoljuk, hogy a jövőben tovább hasznosítsák ilyen irányú tapasztalataikat. A költségvetés adta lehetőségek mellett hasonló kezdeményező, önálló módon is segítsék elő a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek fejlesztését. Szükséges ez azért is, mert az eddigi intézkedések még nem tudtak minden problémát megnyugtatóan megoldani. További erőfeszítések szükségesek mind a tisztek, mind a katonák él Q +és munkakörülményeinek javítására, a tisztikar feszített igénybevételének csökkentésére, felelősségével és végzett munkájával arányos anyagi és erkölcsi megbecsülésének biztosítására. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bizottság a negyedik ötéves tervjavaslat előkészítése során részletesen megtárgyalta a Magyar Néphadsereg fejlesztési tervét. E tervek a következő tervidőszakra azt a célt tűzik ki, hogy a Magyar Néphadsereg a reális lehetőségek talaján állva tervszerűen, egyenletesen és szerényen, de töretlenül fejlődjék a már elért eredmények megszilárdítása és az újabb feladatok megoldása során. A fejlődés egyik alapvető célja, hogy a szövetséges szocialista országok hadseregeinek várható színvonalát a Magyar Néphadsereg a jelenlegihez hasonlóan megközelítse, illetve elérje, ezáltal biztosítva az együttműködés egyik szükséges feltételét. A fejlesztési tervek anyagi, pénzügyi kihatásai arányban vannak az ország várható nemzeti jövedelmével, teherbíró-képességével. E tervek megvalósítása tovább fokozza a hadsereg hadrafoghatóságát, harckészültségét, anyagi technikai eszközeinek korszerűségét, emellett tovább javítja az állomány életkörülményeit. A néphadsereg hivatásos állománya megértette az ország fegyveres védelmének biztosításából, az új fegyverzet és technikai eszközök rendszeresítéséből reá háruló feladatokat. A szolgálat felelősségteljes ellátása mellett is jelentősen bővítette katonai szakmai és politikai ismereteit. Ezátal képes a korszerű vezetési és kiképzési feladatok eredményes végrehajtására. Az általánosnál nehezebb és kötöttebb szolgálati munka és életkörülmények között végzett tevékenység azonban igen nagy fizikai és szellemi igénybevételt és erőfeszítést követel. Ezt társadalmunk nagy többsége is tárgyilagosan ítéli meg, és elismeri. Mindezek mellett az állományt érintő több olyan jelenség és gond mutatkozik, amelyek megoldása indokolt. Az állomány egy részének egészségi állapota a folyamatos igénybevétel és a huzamos erős leterhelés következtében megromlott. Ez a szolgálati évek növekedésével, az állomány korosodásával hatványozottan jelentkezik. Ezért indokoltnak tartom, hogy az üdültetési és pihentetési feltételek javítása a következő tervidőszakban eredményesebben folytatódjék. A közismerten országos problémát jelentő lakáshelyzet a Magyar Néphadseregnél a szolgálat természeténél fogva fokozottabb gondként jelentkezik. Ezért szükséges, hogy e vonatkozásban is az eddiginél gyorsabb ütemű javulás következzék be. Az állomány egy részének és családtagjainak életkörülményeit lényegesen megnehezíti, hogy a városi szociális és kulturális központoktól távoli vagy kis helyőrségekben élnek. Helyzetük enyhítésére eddig is történtek intézkedések. Azonban az idő múlásával mind jobban jelentkezik a családtagok számára munkalehetőség biztosításának gondja, mely jelentősen befolyásolja a tiszti, tiszthelyettesi családok életszínvonalát. Nem megoldott megfelelően a hivatásos állomány gyermekei iskoláztatásának problémája sem. Nem nyugodhatunk bele, hogy a hivatásos állomány gyermekei hátrányos helyzetbe kerüljenek csupán azért, mert édesapjukat a haza szolgálata változó helyekre és változó körülmények közé szólítja. Nem hiszem, hogy túloznék, ha azt mondom, hogy még az előnyben részesítést is megérdemelnék. Kérem, hogy az illetékes állami és tanácsi szervek e kérdések megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget. Ezen túl a fenti problémák megoldására a hadseregnek rendelkezésére álló kereteken belül törekedni kell a belső arányok javításával, az intenzívebb gazdálkodással. Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben jelzetteken túlmenően egy, a néphadsereg kereteit ma már meghaladó kérdésről kívánok szólni. A fegyveres erők szükségszerű fejlesztése velejárójaként a nagyjából azonos életkorú tisztek, tiszthelyettesek átvételével a néphadseregben kedvezőtlenül alakult az állomány életkori összetétele. Ez mindinkább felveti az utánpótlás időbeni és megfelelő létszámban történő biztosítását. A hivatásos szolgálattal járó nehéz munka és életfeltételek, a polgári élet kedvezőbb lehetőségei és a honvédelmi nevelőmunka nem kielégítő hatásfoka következtében az utóbbi években csökkent a katonai pálya vonzóereje. Ennek következtében gondok jelentkeznek az utánpótlásban. Szükséges megváltoztatni azt a felfogást, amely szerint a hivatásos állomány utánpótlása csak a katonai szervek feladata, belső ügye. Az állami és társadalmi szervek hatékonyabb közreműködésével el »kell érni, hogy fiataljaink legjobbjai válasszák a katonai pályát hivatásul. A hazafias nevelés színvonalának további erősítésével olyan közszellem kialakítása indokolt, amelyben a fiatalok megtisztelő feladatnak tekintik a fegyveres szolgálatot. A családi nevelésen túl ebben nagyobb szerepet kell hogy vállaljanak az ifjúság nagyobb részét átfogó olyan szervek és szervezetek, mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség, továbbá a fiatalok oktatását végző pedagógusok. Néphadseregünk szervezettségéről, hazánk és népünk iránt érzett magasfokú erkölcsi, politikai felelősségéről meggyőződhettünk az idei árvíz alkalmával is. A védekezésben részt vevők mellett néphadseregünk katonái vállvetve a többi fegyveres testülettel és a szovjet katonákkal, hősies munkát végeztek. Tapasztalhattuk, milyen jó szolgálatot tett, hogy a hadsereg kor130*
