Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2865 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2866 hoz, a 400 000 új lakás megépítéséhez fontos politikai érdekek fűződnek, mert az itt meglevő feszültségek csökkentik az életszínvonal egyéb területén elért eredményeinket is. A terv végrehajtásánál — úgy vélem — e fontos körülményt figyelembe kell venni. Tisztelt Elvtársak! Néhány szót szeretnék szólni a területfejlesztési célkitűzésekről is. Az elmúlt évek vidéki iparfejlesztésének eredményeként a területfejlesztési politikában több megyében —r így nálunk is — a foglalkoztatási gondok fokozatosan csökkentek. Ezért helyes, hogy a törvényjavaslat területfejlesztési célkitűzései a foglalkoztatást, a település ellátottságát, és általában a lakosság életkörülményeinek nivellálását összekapcsolják a társadalmi termelés hatékonyságának emelésével, illetve annak szükségességével. A gyakorlati megvalósítás során azonban az említett alapelveket differenciáltabban kell alkalmazni, mivel az ország egyes területeinek fejlettségi, ellátottsági színvonalában tapasztalható eltérések nem egy esetben természeti adottságokon, történelmi örökségeken alapulnak. Megyénkben például többségében, de különösen a Lenti járásban olyan kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező gazdaságok működnek, amelyek a mezőgazdasági termésátlagokat, hozamokat, és ezen keresztül a jövedelmeket tekintve, nem képesek megközelíteni az országos átlagot. A gazdaságok többsége anyagi javak hiányában, állami segítség nélkül termelésüket bővíteni nem képesek. Ilyen, és még néhány területen más megyéknél is indokolt és szükséges az állami támogatás rendszerét továbbra is tartósan fenntartani és az e célra, fordított állami összegeket az adottságoknak megfelelően még differenciáltabban felhasználni. Tisztelt Országgyűlés! A műszaki-technikai haladás meggyorsításához a gazdasági hatékonyság növelésének hosszabb távon történő megalapozása szempontjából igen fontos társadalmi érdekek fűződnek. A törvényjavaslat ezért helyesen tűzi ki célul a kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló erőforrások növelését, e források koncentrált felhasználását, s a kutatásifejlesztési munka eredményeinek a gyakorlatban történő gyors hasznosítását. A mi helyi tapasztalataink azt mutatják, hogy sok esetben nem a pénzügyi erőforrások, hanem elsősorban a technikai, továbbá szervezeti és személyi feltételek; kísérleti üzemek, laboratóriumok, műszaki káderek hiánya stb. az, ami a vidéki kis- és középüzemeknél az eredményesebb műszaki-fejlesztési tevékenység kibontakozását akadályozza. A műszaki haladás feltételeinek a folyamatát — úgy érzem — minden tekintetben jó lenne meggyorsítani. Ezzel összefüggésben felvetődik, hogy nem volna-e helyes, ha a vállalatok műszaki-fejlesztési alapjaikból a szorosan vett műszaki tevékenység mellett megfelelő kikötésekkel az említett és szükséges technikai feltételek megteremtését is finanszírozhatnák, amennyiben más vállalati erőforrás e célra nem állna rendelkezésre. E javasolt intézkedésekkel a beruházási piac további feszítése nélkül népgazdaságilag jelentős pénzügyi források mobilizálhatók és állíthatók a műszaki fejlesztés szolgálatába. Tisztelt Elvtársak! Szeretnék néhány megjegyzést tenni a konkrét végrehajtással kapcsolatban is. A negyedik ötéves terv jó megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek lesznek a végrehajtás fő mozgatói erői és elérjük azt, hogy társadalmunk minden osztálya és rétege magáénak érzi a tervet, lendületesen dolgozik érte, bizalmát adja a közös cél megvalósításához. A terv reális és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megalapozottabb és jobb, mint a korábbi tervek voltak. A megvalósítás tehát azoktól függ, akik irányítanak, akik dolgoznak. A következő öt év során a gazdasági élet egészében fejlődnie kell a tervszerű, takarékos gazdálkodásnak. A jó megvalósítás csak akkor lehetséges, ha a különböző vállalatok, gazdaságok gondosan készítik el a maguk ötéves terveiket, mégpedig úgy, hogy azok egybevágjanak az országos célkitűzésekkel. A megvalósítás folyamatában számíthatunk arra, hogy többen lesznek olyanok, akik újabb pénzt és anyagi eszközöket kérnek különböző célokra. A társadalmi érdek azonban azt követeli, hogy ne osszunk szét több pénzt, mint amennyi fedezetünk van kapacitásban és termékben. A könnyen kapott pénz, anyagi eszköz leszereli a gazdasági hatékonyság javulását, a meglevő eszközök jó felhasználását. Minden vállalatnál, gazdálkodó egységnél van még fel nem használt tartalék és ezek felszínre hozása, azok ésszerű felhasználása újabb fejlesztési lehetőségek forrása is. A tervtörvény végrehajtása azt is megköveteli, hogy az élet minden területén következetesen érvényesítsék a jogokat és kötelezettségeket. Politikai és szervező munkával biztosítani kell olyan közszellem kialakítását, amelyben nemcsak az dominál, hogy mit kapnak a társadalomtól az egyének, az egyes rétegek, hanem az is, hogy ki mit nyújt a társadalomnak, a közösségnek. Ezt az elvet kell, hogy segítse az erkölcsi és anyagi ösztönzés társadalmi szintű összhangjának erősítése is. Tisztelt Országgyűlés ! A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kocsis József képviselőtársunk. KOCSIS JÓZSEF: Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan egyek vagyunk abban, hogy nagy horderejű döntések előkészítésekor és elhatározásakor szeretjük különböző jelzőkkel illetni szándékainkat. Magam is átérzem, hogy ezen . ülésszakon nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk azért, mert ez a törvényjavaslat népünk további felemelkedését szolgálja és mert ez a törvényjavaslat olyan politika alapján valósulhat meg, amely töretlenül a nép érdekeit képviseli. A pártunk által helyesen kijelölt célok rendre megvalósultak az elmúlt években. Ez bizalmat és biztonságot adott az embereknek. Ezzel a bizalommal fogadom és fogadták a negyedik ötéves terv irányelveit választóink is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a gazda módjára gondolkozunk a tervben foglalt javasla-