Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

• 2857 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2858 népgazdasági terv fekszik, amelyet legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel — a KGST-országokkal — egyeztettünk. Ez a terv megalapozottságának egyik igen komoly biztosítéka és egyben teljesítésének előfeltétele. A tervkoordináció tárgyalások alapján kötött államközi egyezmények biztosítják az elengedhetetlenül szükséges import- és exportforgalmat. A gazdasági együttműködésnek még a tervezettnél is gyorsabb bővülése kívánatos. Különös jelentőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek. Tapasztalataink alapján a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi forgalmunk — amely öt év alatt az előző időszakhoz képest több mint 50 százalékkal emelkedik — még tovább bővíthető, ha növekszik az árukínálatunk, és ha még inkább javul a piaci munkánk. A külfölddel való kereskedelmi kapcsolatok fontosságát, mondhatni elsőrendű jelentőségét nem lehet elég sokszor hangsúlyozni olyan országban, ahol a megtermelt javak számottevő része külföldre kerül, a termelésben felhasznált alapanyagok, a beruházási és a fogyasztási cikkek jelentős része pedig importból származik. Emellett népgazdaságunk korszerű technikával való felszerelése, a kívánatos modern technika egy része is külföldről biztosítható. Külkereskedelmünk egyensúlyának biztosításához a külkereskedelmi tevékenység javítására és kiterjesztésére van szükség. Ehhez a mainál jobban kell ismernünk az export minden területén a külföldi vevők igényeit, követelményeit, és a számukra megfelelő cikkekkel kell jelentkeznünk a piacon. Javítani kell a kereskedők munkáját: az eladásoknál és a vásárlásoknál a piaci lehetőségeket jobban ki kell használni, nagyobb rugalmassággal, a kedvezőbb feltételek gondosabb felkutatásával. Erőteljesebben kell hatni céltudatos importpolitikával is a belföldi termelésre, a gyártmányösszetétel alakulására, korszerűsítésére. Nemcsak a szocialista, hanem a tőkés és a fejlődő országokkal való kereskedelmi forgalmunk bővítése is kívánatos, különösen, ha ezekkel az országokkal a termelési kooperáció terén kedvező feltételek jönnek létre. Minden relációban fontos követelmény, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása segítse elő a népgazdaság fejlődését, kívánatos szerkezeti változásait. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az eddiginél jobban törekszünk a sokoldalúságra, az újabb és újabb lehetőségek feltárására. Egyebek között célszerű a fejlettebb országoktól nagyobb számban átvenni az olyan találmányokat, eljárásokat., amelyeket ott már kikísérleteztek és a gyakorlatban hasznosítottak. Ez egyrészt időmegtakarítást jelent nekünk, másrészt pedig erőinket egyes területeken koncentráltabban tudjuk felhasználni. Külpolitikai elveinknek is teljesen megfelel, hogy aktívabban részt vegyünk a gazdasági problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben és bővítsük nemzetközi gazdasági együttműködésünket. A tisztelt Országgyűlés és országunk közvéleménye előtt, ismert, hogy gazdasági kapcsolataink szélesítése érdekében számos kezdeményező lépést tettünk, tárgyalásokat folytattunk. Véleményünk szerint a kölcsönös előnyök alapján kiépített sokoldalú gazdasági kapcsolatok hasznosan járulhatnak hozzá további fejlődésünkhöz. Tisztelt Országgyűlés! Országépítő munkánkat ellentmondásos, feszültségektől terhes nemzetközi viszonyok, között folytatjuk, mégis úgy látjuk, hogy a külpolitikai helyzet alakulása a jövőt illetően reménytkeltő vonásokat is tartalmaz. A nemzetközi helyzet eseményei meggyőzően tanúsítják, hogy a világ fejlődésében egyre inkább meghatározó a szocializmus és a haladás erőinek szerepe. A szocialista világrendszer számottevő eredményeket ért el az elmúlt időszakban politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt. A szocialista országok tovább erősítették akcióegységüket, fejlődött a Varsói Szerződéshez tartozó országok politikai és katonai együttműködése. A szocialista közösség egységének megszilárdításáért folyó tevékenységből a Magyar Népköztársaság kormánya aktívan kiveszi részét. Ennek eredményeképpen tovább erősödött hazánk és a többi szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A Szovjetunió és az európai szocialista országok következetes külpolitikai tevékenysége elősegítette az európai feszültség viszonylagos enyhülését és megérlelte a feltételeket az európai biztonsági konferencia összehívására. Mindez nemcsak európai ügy, kihat az egész nemzetközi helyzetre is. Mind az európai biztonság, mind az általános nemzetközi viszonyok tekintetében jelentős esemény a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrégiben aláírt szerződés. Szocialista és kapitalista országokban egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a szerződésnek. A két fél tárgyalásait a Magyar Népköztársaság kormánya is nagy figyelemmel kísérte. A többi európai szocialista országgal együtt részt vettünk a szerződés előkészítését célzó konzultációkban. Közös értékelésünket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi, augusztus 20-i moszkvai ülésén juttattuk kifejezésre. Ez a szerződés egyaránt megfelel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság érdekeinek, megfelel az európai szocialista és kapitalista országok, valamint az európai és általában a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek. Az Odera—Neisse-határ, a két Németország határai elismerésével, a vitás kérdésekkel kapcsolatban az erőszak alkalmazásáról való lemondással, az európai realitások tiszteletben tartásával a Német Szövetségi Köztársaság jelentős lépést tesz előre az európai biztonság kérdéseinek rendezése útján. A Német Szövetségi Köztársaságnak, a Brandt-kormánynak az európai realitások elismerése terén tett lépései megkönnyítik a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezését minden európai szocialista országgal. Várakozással tekint az európai közvélemény a szerződés ratifikálása elé. Bízunk abban, hogy a szovjet—nyugatnémet szerződés sikeres létrejötte után a Német Szövetségi Köztársaság ren-