Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2855 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2856 Amikor a kormány nevében elfogadásra ajánlom a negyedik ötéves tervet, bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a kormány ez év májusában már foglalkozott a népgazdaság hosszú távú, 15 éves tervezésének helyzetével. Most készülnek az ágazati tervek, a különböző központi számítások. Azt szeretnénk elérni, hogy országunk szocialista építése előtt álló legfőbb feladatok mielőbb egy hosszú időre szóló tervkoncepcióbán fogalmazódjanak meg. A hosszú távú terv és a közép lejáratú terv kapcsolatát, úgy véljük, megoldottuk, ötéves tervünk céljai összhangban vannak a hosszú távú terv eddig kialakult koncepcióival. Meggyőződésem, hogy az új ötéves tervben foglalt feladatokat képesek leszünk megvalósítani, hiszen annak fontos feltétele: a politikai helyzet alakulása kedvező. Pártunk kipróbált politikája megfelelően biztosítja tervünk valóra váltását. A helyes elvi irányvonal és a, nyugodt 'alkotó légkör azonban csak a szilárd alap, amelyen a terv teljesítéséhez a munka ésszerű megszervezését, minden szinten a hozzértő vezetést szükséges biztosítani. Korábban is, de különösen az utóbbi esztendőkben sokat fáradoztunk azon, hogy a vezetést nagymértékben korszerűsítsük, napjaink fokozott követelményeihez, népgazdaságunk fejlettségéhez igazítsuk, elért műszakitechnikai színvonalunkhoz alkalmazkodóbbá tegyük. A szervezés- és a vezetéstudomány növelésének, az itt elért eredmények gyakorlati alkalmazásának hazánkban még nincs nagy hagyománya, hosszú múltja. Az eddigi sikerek biztatóak, ám a lemaradás behozásához nagyobb erőfeszítés szükséges. Gazdasági vezetőképzőrendszerünket tovább javítva ki kell dolgoznunk és szélesen el kell terjesztenünk azokat a tudnivalókat, amelyek a modern vezetéshez a mi viszonyaink között szükségesek. Ilyen például az elektronika alkalmazása a vezetésben. A tudományos-technikai forradalom időszakában a számítógépek a vezetés nélkülözhetetlen eszközeivé válnak. Ezt felismerve már a harmadik ötéves tervünkben történtek intézkedések a számítógépek alkalmazásának megkezdésére, negyedik ötéves tervünk pedig olyan fejlesztési ütemet határoz meg, amely mind a gyártásban, mind az alkalmazásban meggyorsítja a fejlődést, fokozva a nemzetközi együttműködést is. Az elektronikus számítógépek alkalmazása természetszerűen más vezetési stílust és módszereket követel, amelyeket ugyancsak meg kell honosítanunk. A műszaki-tudományos fejlődéssel párhuzamosan nőnek a szervezeti követelmények is. A kormány nagyon körültekintően, gondosan megvizsgálja egyes vezetőszervek felépítését, s amennyiben szükséges, a hatékonyabb irányító tevékenység érdekében szervezeti módosításokat is végrehajt. Anélkül, hogy elsietnők ezt a fontos tennivalót, és elhamarkodott intézkedéseket tennénk, tudatosan törekszünk a korszerűbb szervezetek kialakítására, jobb adminisztrációra és egyúttal a felesleges adminisztrációs munka kikapcsolására. A vezetés javítása szorosan összefügg az egyéni felelősség fokozásával. Ennek egyik fő eszköze, hogy a döntés ott történjék, ahol legcélszerűbb, és ahol érte a felelősség vállalható. Az egyéni felelősség növelésére az anyagi ösztönzés eszközeit is helyesebben kell alkalmazni. Ez megfelel a munka szerinti elosztás elvének. Aki nagyobb felelősséget vállal magára, és tisztességgel el is végzi a rábízott munkát, az az erkölcsi megbecsülésen kívül nagyobb anyagi elismerést is érdemel, és megfordítva, aki hanyagul dolgozik, vagy kárt okoz, az közvetlenül érezze ennek következményeit. Minden becsületes állampolgár jogos igazságérzetével találkozik az, ha a felelőtlen, hanyag munkát az anyagi felelősségrevonás, az okozott károk megtérítése követi. Fontos, hogy a fokozott felelősség növekvő demokratizmussal párosuljon. A vezető döntése tartalmazza a kollektív bölcsességet is. Beszéljünk minden gazdálkodó egységben, minden munkahelyen őszintén, nyíltan a dolgozókkal, magyarázzuk meg világosan a célokat és a tennivalókat. Tájékoztassuk őket rendszeresen a feladatokról, a közösen, elért eredményekről, ugyanakkor vessük fel a munka közben adódó problémákat, nehézségeket is. A dolgozók tájékoztatása és érdekeltségének fokozása a terv sikeres végrehajtásának állandóan megújuló erőforrása. A szocialista öntudat erősödése anyagi erővé válva óriási lendítőerő szocializmust építő munkánkban. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Ezekután a negyedik ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeire kívánok röviden utalni. Népgazdaságunk fejlesztését elősegíti, hogy egyre szorosabbra fűzzük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal. Tervünkben számításba vettük a nemzetközi gazdasági együttműködés várhatóan kedvező alakulását, mert jól tudjuk, hogy lehetőségeinket még távolról sem aknáztuk ki eléggé. Bízunk benne, hogy a KGST fejlődése hozzájárul gazdasági kapcsolataink bővítéséhez. A külkereskedelmi forgalom hagyományos formáján túlmenő gazdasági együttműködésben rejlő tartalékokat szeretnők még jobban feltárni és kihasználni. Jobban akarunk élni a gazdasági életre szélesebben kiterjedő integrációval, amelynek előnyei kézenfekvőek minden részvevő ország számára. Ezért a magyar kormány nevében ez év májusában a KGST varsói ülésszakán kifejtettem, hogy támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek hosszú távra az érdekelt KGST-országok gazdaságpolitikájának fokozottabb összehangolására vonatkoznak, és elősegítik a kiválasztott iparágakban a világszínvonal elérését biztosító gyorsabb műszaki fejlődést. Az ötéves népgazdasági tervek koordinációja egyre nagyobb szerepet tölt be a KGST tagországai között. A tervező szervek — az érintett minisztériumok részvételével — részletesen öszszehangolják az egymás közötti gazdasági kapcsolatokra, főleg a kölcsönös áruszállításokra vonatkozó elképzeléseiket. Ez áz egyeztető munka tervidőszakról tervidőszakra fejlődött, és a negyedik ötéves terv előkészítése során már magas színvonalat ért el. Az igen tisztelt Országgyűlés előtt olyan