Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-22

1753 Az Országgyűlés 22. ülése, 1969. április 18-án, pénteken 1754 nács és a KISZ képviselné. A feladat, amelyet először el kellene intézni, az volna, hogy végre lássuk meg, mik a teendők. A beszámolót tudomásul veszem. (Nagy taps) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet 13.27—15.00-ig — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Nezvál Ferenc képviselőtársunk következik szólásra. DR. NEZVÁL FERENC: Tisztelt Országgyűlés! örömmel üdvözlöm a kezdeményezést és elhatározást, amely közéletünk demokratizmusának továbbfejlesztése, munkánk eredményességének növelése érdekében módot ad az Országgyűlés számára, hogy egyes tárcák vezetőinek beszámolójából is átfogó módon tájékozódjék társadalmi életünk egy-egy fontos területéről. Helyeslem ezt az igazságügyminiszter elvtárs által elkezdett és remélhetőleg tovább folytatódó gyakorlatot azért is, mert úgy vélem, hogy ez a felmerült társadalmi igényeknek megfelelően tovább növeli az Országgyűlésnek, mint legfelsőbb államhatalmi szervnek a szerepét és felelősségét, valamint lehetőséget biztosít arra is, hogy törvényhozói funkciója mellett a jövőben ellenőrző feladatának is hatékonyabban eleget tegyen. Az előterjesztett beszámoló jelentés igen alapos és átfogó képet nyújtott a jogalkotás és jogalkalmazás jelenlegi helyzetéről, feladatairól és arról a nagyfontosságú és széles körű tevékenységről, amelyet az Igazságügyminisztérium fejt ki a jogszabályok előkészítésének összehangolása, koordinálása terén. Helyeslem azokat a bíráló megállapításokat is, amelyeket a beszámoló felvetett. Ez arra mutat, hogy munkánkat ezen a területen is szüntelenül javítanunk, tökéletesítenünk kell. Különösen fontosnak tartom, hogy a jövőben tudatosan törekedjenek az illetékes szervek arra, hogy az egyes kérdések jelentőségüknek megfelelő jogforrásokban kerüljenek szabályozásra. Én is úgy vélem, hogy el kell kerülni a szabályozás elaprózását, vagyis a végrehajtási rendeletek — különösen a miniszteri szintű végrehajtási rendeletek — elburjánzását. A beszámoló — helyesen — az elvégzett munka ismertetése előtt áttekintést adott szocialista jogunk alapvető vonásairól és társadalmi funkcióiról. Ennek keretében megkísérelte azoknak a legfontosabb tételeknek a felvázolását, amelyek szocialista államunk jogalkotására vonatkozó jogpolitikájának fő vonásait alkotják. Engedjék meg, hogy a tételek közül hangsúlyozzam jogalkotási jogpolitikánk egy igen jellemző vonását. Ez pedig úgy fogalmazható meg, hogy a jogszabály előkészítés terén is meg kell valósítani a demokratizmus követelményeit. A kidolgozott jogszabály-tervezet elfogadása — mint ismeretes —, a jogforrási szinttől függően történhet az Országgyűlésben, az Elnöki Tanács által, a kormány ülésén vagy a miniszter személyes döntésével. A jogszabályok elfogadását általában széles körű szakmai és esetenként társadalmi vita előzi meg. A tervezetekhez különféle társadalmi és állami szervek hozzászólnak, észrevételeket tesznek. Ezzel kapcsolatban elegendő, ha csak példaszerűen is utalok a Munka Törvénykönyvre, a Szabálysértési Kódex, valamint a földtulajdonról és földhasználatról szóló törvény megalkotására. E jogszabályok előkészítése során a tudósok, elméleti és gyakorlati szakemberek véleményét kértük ki. Több száz, sőt több ezer volt azoknak a száma, akik a tervezeteket megvitatták és konstruktív javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a felmerült kérdéseket sikerült megnyugtató módon, időtállóan rendezni. A jogszabályok tervezeteit az Országgyűlés elé terjesztés előtt különböző szakbizottságok tárgyalják meg. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy e bizottságok komoly munkát végeztek, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy jogalkotásunk megfeleljen a jogpolitikai követelményeknek. Ügy gondolom, hogy ésszerű elgondolásokkal munkájukat tovább lehetne javítani. Helyes lenne például azt a gyakorlatot kialakítani, hogy az egyes szakbizottságok a készülő jogszabályok tervezeteivel már menet közben megismerkedhessenek, és így azok kialakításában nagyobb szerepet vállalhassanak. A már majdnem teljesen kész, részletekig kidolgozott tervezeten — és ez vonatkozik a költségvetési törvény tervezetére is — már nehéz valamiféle komolyabb változtatást elérni. A jogszabály előkészítés most ismertetett módszerei alkalmasak arra, hogy növeljék jogszabályalkotásunk demokratizmusát. Milyen előnynyel jár a szocialista demokratizmus érvényesítése a jogszabály előkészítés területén? A jogszabály előkészítés során különféle elgondolások és meggondolások között kell választani, tekintettel arra, hogy lehetséges megoldás több van, de helyes megoldás csak egy. A gyakran ellentmondó érdekek közül választani kell: minél szélesebb körben szólnak hozzá a tervezethez, annál nagyobb a biztosítéka annak, hogy az érdekek felismerése és mérlegelése helyesen történik. A jogszabály előkészítés demokratizmusa lehetővé teszi a jogszabály tervezetében foglalt megoldások előzetes kritikáját. Az előzetes kritika igen hasznos. A jogszabály ugyanis arra hivatott, hogy befolyásolja az emberek magatartását, akár mint állampolgárok, akár mint gazdálkodó szervek vezetőinek magatartását. Minél szélesebb körben adunk lehetőséget arra, hogy az érdekeltek a tervezetekkel kapcsolatban észrevételeket tehessenek, annál biztosabb, hogy az eredmény: a kibocsátott jogszabály nem fog az élettől elszakadni. Másfelől : az előkészítés során az érdekeltek megismerkednek a tervezett jogszabály indítékaival, az egyes megoldások alapjául szolgáló megfontolásokkal, és így a jogszabályt jobban megértik és egyértelműen alkalmazzák. Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügyminiszter elvtárs beszámolt a jogalkalmazó szervek tevékenységéről is, s általában a jogalkalmazás problémáiról. A beszámolónak ezt a részét azzal a gondolattal kívánom kiegészíteni, hogy az ál-