Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2795 Az Országgyűlés 37. ülése, 2970. szeptember 30-án, szerdán 2796 szoruló tsz-eknek, amelyek az ez évi bérösszegnek 80 százalékát már felhasználták. Erre azért hívom fel a figyelmet, mert van olyan tapasztalatunk, hogy ezek a termelőszövetkezetek, hogy az őszi betakarítási munkákat el tudják végezni és az ezért járó bért ki tudják fizetni, lemondanak a műtrágya és egyéb anyagok vásárlásáról. Ez is a következő év és a negyedik ötéves terv során ütne vissza. A kialakult jelenlegi helyzetben, ami Csongrád megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek egy részét érinti, keresni kell annak az útját, hogyan tudjuk biztosítani a termelőszövetkezetek működését, tevékenységét, úgy, hogy a termelőszövetkezeti kollektívákat ért elemi kár és kiesések ne háruljanak mindenestől a társadalomra. A termelőszövetkezetben dolgozók, a a termelőszövetkezeti vezetők nem igénylik azt, hogy az állam tartsa el őket, de kérik annak útját és módját, lehetőségét megkeresni, megtalálni, hogy a pillanatnyilag nehéz helyzetbe kerülésük ne tartson nagyon sokáig, ne jelentsen 2—3 vagy 4—5 esztendőre kiható hátrányt a későbbiek során. A negyedik ötéves terv küszöbén élénk törekvés tapasztalható a termelőszövetkezeteknél új középtávú fejlesztési tervek készítésére. Ehhez igénylik a lehetőség szerint hosszabb távon ható, viszonylag stabilabb szabályozó rendszert és a megbízható információkat, hogy tudják mihez tartani magukat. Ezt azért igénylik a termelőszövetkezetek, mert az elmúlt időkben gyakran és gyorsan változtak a szabályozók. Előfordult, hogy amikor a termelőszövetkezetek valamelyike élni kívánt egyik vagy másik lehetőséggel, akkorra már ezt vissza is vonták. A mezőgazdaság negyedik ötéves tervével kapcsolatban, megyénk helyzetéből kiindulva még két lehetőségre hívom fel a figyelmet. Az egyik, hogy kérjük a megyénkben található hévíz és földgáz energia takarékos és hatékony felhasználása segítését a mezőgazdaságban. Ismert, hogy nálunk a hőforrásokat már felhasználják a termelőszövetkezetek a zöldség termesztésében. Szeretnénk, ha a megyében található gáz felhasználásának lehetőségét is megteremtenénk. Ennek feltétele az, hogy az illetékesek abban nyújtsanak segítséget, hogy érdemes legyen felhasználni a helyben található olcsó energiát a termelőszövetkezetekben. Legyenek ebben a termelőszövetkezetek érdekeltek. Végezetül szeretném még a mezőgazdasággal kapcsolatban megemlíteni, hogy kérnénk a lehetőség határain belül a negyedik ötéves tervben megyénkben a belvízrendezés fokozottabb segítését, támogatását. Jelenleg szinte az ország legjobb földjei, mintegy 50 ezer katasztrális holdon 25 aranykoronás értékű földek gazdaságosabb hasznosítását a Tisza—Maros szögben gátolják évről évre a belvízkárok, esetenkint pedig vízhiány sújtja ezeket a területeket. Gazdaságpolitikai elvünk az, hogy az eszközöket ott használjuk fel, ahol az a leghatékonyabban megtérül. Ebből a szempontból ilyen lehetőséget a Tisza—Maros háromszöge feltétlenül nyújt. Ezt még akkor is el kell mondanom, ha nagyon jól tudjuk, hogy gazdaságpolitikánknak a koncentráltság is az elve, és a belvízzel és általában a vízrendezéssel kapcsolatos eszközök nagy részét egyik legnagyobb beruházásunk jelenleg leköti. Befejezésül szeretnék néhány szót szólni Csongrád megye további iparosításáról. Mi üdvözöljük a kormány döntését arról, hogy létre kell hozni a megyei tanácsok mellett a terv- és gazdasági bizottságokat. Ha ilyen lenne, mindazt, amit itt most elmondok, már ott felvethettem volna és ezt közvetíteni lehetett volna a tervkészítő szervekhez. Természetesen a tervkészítést mi a jövőben sem úgy képzeljük el, hogy a helyi tervekből fog összeállni a népgazdasági terv. Jól tudjuk és helyeseljük, hogy tudományos koncepció és megalapozás útján létrejött központi tervek alapján történik majd a helyi tervezés, de úgy gondolom, hogy a központi tervezés nem nélkülözheti azokat a javaslatokat, kezdeményezéseket, és azokat a gazdag tapasztalatokat, amivel a helyi tanácsok, helyi szervek rendelkeznek. Ebből az elvből kiindulva ténylegesen nagy szerepet játszhatnak a tanácsok mellett létrejövő terv- és gazdasági bizottságok. Tekintve, hogy ilyen még nincs, itt szeretnénk felvetni azt, hogy kívánatos lenne a megye további iparosításánál az eddiginél jobban építeni a megyénk területén található nyersanyagokra, a szénhidrogénre. Azt mi természetesnek tartjuk, hogy a kitermelt földgáz és szénhidrogén túlnyomó többsége elszállításra kerül az ország más területére, az ipar táplálására. De úgy gondoljuk, hogy a lokális érdektől függetlenül népgazdasági érdek is diktálja, hogy a megye területén talált természeti kincsnek egy kis része helyben szolgáljon.az iparfejlesztésre. Korábban, amíg nem voltak ismeretesek a megye szénhidrogén lelőhelyei és kincsei, felvetődött Csongrád megyében az ott található gazdag Maros és Tisza vizére alapozva a vegyipar fejlesztése. Mióta az olajat megtalálták, azóta a vegyipar fejlesztése lekerült a napirendről. Célszerű lenne, ha a távlati tervezésnél ezt a kérdést ismételten megvizsgálnánk és célszerű volna esetleg a dél-alföldi szénhidrogénlelőhelyen létrehozni ha nem is a második, de a harmadik hőerőművet, amelyről a tervtörvényben szó van. A vegyipar fejlesztése számára Csongrád megyében a meglevő és fix szénhidrogén-alapanyagon kívül nagyszerű lehetőséget kínál az is, hogy komoly tudományos bázis van a vegyipar fejlesztéséhez a szegedi egyetemeken és az ottlévő akadémiai intézetekben, a Tisza—Maros víznyerési lehetőségei is kedvezőek és a kiterjedt tanyavilágban és a községekben potenciálisan még munkaerőfelesleg is jelentkezik. Megyénk iparosodása az elmúlt évek során jelentősen előrehaladt, de egyes területei még jó lehetőségeket kínálnak a további iparosításra. Szeretném, ha az iparfejlesztési alap segítségével is továbbfejleszthetnénk Makó és Csongrád város állami és szövetkezeti iparát, esetleg közös vállalkozás segítése révén is. A mezőgazdasági munkák gépesítése folyamán felszabaduló munkaerő mind jobban felveti majd ennek szükségességét. Kérem, hogy az illetékes szervek a távlati terv készítésekor figyeljenek az általam jelzett lehetőségekre is. Végül szeretném elmondani, hogy a negye-