Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2793 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2794 szólni arról a feszültségről, amelyet a megye négy városának lakáshelyzete jelent, Szegedről most nem is szólva. Az előzetes tervek szerint.a négy városban mindössze 1240 szövetkezeti és ál­lami lakás építésére van lehetőség. Minimálisan legalább még két-háromszáz állami lakás meg­építésére lenne szükség és ehhez kérjük az ille­tékesek, a kormány támogatását. Jól tudjuk, hogy a lakásépítési számokat egységes normák alapján állapítja meg a Tervhivatal, itt azonban négy olyan városról van szó, amelyek mindegyi­ke megyeszékhely volt, közülük három nem is olyan régen. Természetesen azt nem kérhet­jük, hogy megyeszékhelyként kezeljenek oly nagy várost, mint Hódmezővásárhely, mégis a lakásszámok megemelése szükséges. A 100 lakás­ra eső családok száma tekintetében az országos­hoz képest nem rossz a kép megyénk városaiban. Azonban városokban a lakásoknak több mint 70 százaléka egyszobás lakás. Lakásaink állaga rendkívül rossz, több mint 80 százaléka vályog, nagy része minden alap nélküli, ennélfogva nagy az avulási százalék, sok az egészségtelen és élet­veszélyes épület. Ebben az évben" több mint 2000 lakást pusz­tított el a belvíz és az árvíz és ezeknek jó része is a városokban volt. Közel 30 000 tanya van a me­gyében és a tanyák természetesen szerepelnek a lakásállományban. Egy részük azonban nem al­kalmas lakás céljára, másrészt a tanyákkal ren­delkezők közül is sokan városi lakástulajdonosok és ez rontja a lakáshelyzetet. A lakásépítési szám megemelésének kérése indokául említeném még meg, hogy a harmadik ötéves tervben befejeztük a városok víz- és csa­tornarendszerének kiépítését és megkezdtük a négy városközpont rekonstrukcióját. Ennek foly­tatása is indokolja a lakásszám megemelését. Még egy indokot szeretnék felhozni: Csongrád megyében — Szeged nélkül — 7600 lakás építé­sét tervezzük a következő ötéves tervben, s ezen belül az állami és szövetkezeti lakásállomány még 20 százalékot se tesz ki. E tekintetben Csongrád megye lényegesen elmarad az ország más területeitől. A lakásépítéssel együtt, mint a tanácsok ko­moly gondját, jelezzük az építési árszínvonal és általában az építési költségek emelkedését. Félő, hogy ha ennek nem vetünk gátat, akkor a ne­gyedik ötéves terv lakásprogramját, megyénk építési Célkitűzéseit nem tudjuk megvalósítani, mert a tervezettnél jóval többe kerülnek az épít­kezések, messze meghaladják az erre a célra elő­irányzott kereteket. Második kérdésként szeretnék néhány szó­val kapcsolódni a mezőgazdaság negyedik ötéves tervének kérdéséhez. A mezőgazdasági célkitűzé­seket a következő ötéves tervre vonatkozólag reálisnak, helyesnek tartom. Csongrád megye mezőgazdasága a harmadik ötéves terv idősza­kában lendületesen fejlődött, a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás feltételei a reform bevezetése után igazán megteremtődtek. Az utóbbi két-három évben joggal beszélünk a termelőszövetkezeti mozgalom .megszilárdulá­sáról, parasztságunk jövedelmének és életszínvo­nalának emelkedéséről. Valóban nagyszerű ered­mények születtek és különösen az 1969-es év ho­zott magas termésátlagokat, gyors növekedést a termelőszövetkezetek anyagi alapjaiban és a ta­gok jövedelmében. Most azonban látnunk kell azt a helyzetet, amibe a mezőgazdaság megyénk­ben is került az árvíz, a belvíz és a kedvezőtlen időjárás miatt. Június 1-én még 65 000 kataszt­rális hold volt vetetlen, részben víz borította eze­ket a területeket. Belvizek miatt kipusztult 12 ezer katasztrális hold búzavetés és 3000 kataszt­rális hold rozs vetés. Az esőzés miatt az aratás a szokásos 20—25 nap helyett 78 napig tartott. A búza átlagtermése 5 mázsával lett alacsonyabb mint az elmúlt esztendőben. Hétezer vagonnal kevesebb gabona került felvásárlásra az idén a múlt évhez képest. Csak az ebből jelentkező ki­esés a termelőszövetkezetek tervezett bevételé­ből mintegy 230 millió forintot vitt el. Természetesen hiba volna ezt a mostani évet kiragadva nézni. A mezőgazdaságban az eredmé­nyek nagy mértékben függnek az időjárástól most is és a jövőben is. Egy rossz évből kiindul­ni éppen úgy helytelen lenne, mint az 1969-es jó évet alapul venni a tervezéshez. De nem számol­ni az adott helyzettel: az is hiba volna. Most arra kell törekednünk, hogy az objektív okok miatt keletkezett kieséseket csökkentsük és a mezőgaz­daság dolgozói, a tsz-ek vezetői és dolgozói min­dent tegyenek meg a megtermelt termékek beta­karításáért, azért, hogy a termelőszövetkezetek jelentősen ne essenek vissza. Hiszen a növény­termelési ágazat kultúrájának még 50 százaléka vár betakarításra. A kedvezőtlen körülmények miatt olyan szö­vetkezetek is átmeneti nehézségekkel küzdenek, amelyek éppen nem tartoztak a termelőszövetke­zetek gyengébb kategóriájába, sőt egy idő óta az erősek között voltak. Ezek a szövetkezetek ko­rábban, élve a gazdaságirányítási reform kedve­ző lehetőségeivel, gazdálkodásuk hosszabb távra való megalapozása érdekében nagy beruházások­ba kezdtek. Megyénkben csak az utóbbi másfél év alatt 30 szakosított szarvasmarha telep, 12 sza­kosított sertéshizlaló telep és a már meglevők mellé 9 új kertészeti telep építését kezdték meg. A mostani, 1970-es gazdasági év azzal a ve­széllyel fenyeget, hogy ez a dinamikus fejlődés megtorpan. A szövetkezetek felélték tartalékai­kat. A szövetkezetekben késedelmesen folynak emiatt az építkezések, a beruházások, és félő, hogy több évre eltolódnak. Ez a hatékonyság szempontjából egyaránt üzemi és népgazdasági kár. A megkezdett beruházások befejezését, mi­előbbi termelésbe lépését mindenképpen biztosí­tani kellene. Ezzel kapcsolatban azt javaslom, hogy egyé­ni elbírálás alapján mérlegelni kellene a közép és hosszú lejáratú hitelek prolongálásának lehe­tőségét. Ezt kérik az érintett szövetkezetek. Ha ez nem lehetséges, akkor más lehetőséget kell ke­resni ahhoz, hogy a beruházások határidőre meg­valósuljanak, hiszen ez is feltétele annak, hogy Csongrád megyében az ötéves mezőgazdasági terv megvalósuljon és Csongrád megye megfele­lően kivegye részét a negyedik ötéves terv telje­sítéséből. Ugyancsak a megyei bankszervek által egyé­ni elbírálás alapján kellene biztosítani forgóalap­pótló, illetve forgóeszköz hiteleket azoknak ará­126 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents