Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2793 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2794 szólni arról a feszültségről, amelyet a megye négy városának lakáshelyzete jelent, Szegedről most nem is szólva. Az előzetes tervek szerint.a négy városban mindössze 1240 szövetkezeti és állami lakás építésére van lehetőség. Minimálisan legalább még két-háromszáz állami lakás megépítésére lenne szükség és ehhez kérjük az illetékesek, a kormány támogatását. Jól tudjuk, hogy a lakásépítési számokat egységes normák alapján állapítja meg a Tervhivatal, itt azonban négy olyan városról van szó, amelyek mindegyike megyeszékhely volt, közülük három nem is olyan régen. Természetesen azt nem kérhetjük, hogy megyeszékhelyként kezeljenek oly nagy várost, mint Hódmezővásárhely, mégis a lakásszámok megemelése szükséges. A 100 lakásra eső családok száma tekintetében az országoshoz képest nem rossz a kép megyénk városaiban. Azonban városokban a lakásoknak több mint 70 százaléka egyszobás lakás. Lakásaink állaga rendkívül rossz, több mint 80 százaléka vályog, nagy része minden alap nélküli, ennélfogva nagy az avulási százalék, sok az egészségtelen és életveszélyes épület. Ebben az évben" több mint 2000 lakást pusztított el a belvíz és az árvíz és ezeknek jó része is a városokban volt. Közel 30 000 tanya van a megyében és a tanyák természetesen szerepelnek a lakásállományban. Egy részük azonban nem alkalmas lakás céljára, másrészt a tanyákkal rendelkezők közül is sokan városi lakástulajdonosok és ez rontja a lakáshelyzetet. A lakásépítési szám megemelésének kérése indokául említeném még meg, hogy a harmadik ötéves tervben befejeztük a városok víz- és csatornarendszerének kiépítését és megkezdtük a négy városközpont rekonstrukcióját. Ennek folytatása is indokolja a lakásszám megemelését. Még egy indokot szeretnék felhozni: Csongrád megyében — Szeged nélkül — 7600 lakás építését tervezzük a következő ötéves tervben, s ezen belül az állami és szövetkezeti lakásállomány még 20 százalékot se tesz ki. E tekintetben Csongrád megye lényegesen elmarad az ország más területeitől. A lakásépítéssel együtt, mint a tanácsok komoly gondját, jelezzük az építési árszínvonal és általában az építési költségek emelkedését. Félő, hogy ha ennek nem vetünk gátat, akkor a negyedik ötéves terv lakásprogramját, megyénk építési Célkitűzéseit nem tudjuk megvalósítani, mert a tervezettnél jóval többe kerülnek az építkezések, messze meghaladják az erre a célra előirányzott kereteket. Második kérdésként szeretnék néhány szóval kapcsolódni a mezőgazdaság negyedik ötéves tervének kérdéséhez. A mezőgazdasági célkitűzéseket a következő ötéves tervre vonatkozólag reálisnak, helyesnek tartom. Csongrád megye mezőgazdasága a harmadik ötéves terv időszakában lendületesen fejlődött, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételei a reform bevezetése után igazán megteremtődtek. Az utóbbi két-három évben joggal beszélünk a termelőszövetkezeti mozgalom .megszilárdulásáról, parasztságunk jövedelmének és életszínvonalának emelkedéséről. Valóban nagyszerű eredmények születtek és különösen az 1969-es év hozott magas termésátlagokat, gyors növekedést a termelőszövetkezetek anyagi alapjaiban és a tagok jövedelmében. Most azonban látnunk kell azt a helyzetet, amibe a mezőgazdaság megyénkben is került az árvíz, a belvíz és a kedvezőtlen időjárás miatt. Június 1-én még 65 000 katasztrális hold volt vetetlen, részben víz borította ezeket a területeket. Belvizek miatt kipusztult 12 ezer katasztrális hold búzavetés és 3000 katasztrális hold rozs vetés. Az esőzés miatt az aratás a szokásos 20—25 nap helyett 78 napig tartott. A búza átlagtermése 5 mázsával lett alacsonyabb mint az elmúlt esztendőben. Hétezer vagonnal kevesebb gabona került felvásárlásra az idén a múlt évhez képest. Csak az ebből jelentkező kiesés a termelőszövetkezetek tervezett bevételéből mintegy 230 millió forintot vitt el. Természetesen hiba volna ezt a mostani évet kiragadva nézni. A mezőgazdaságban az eredmények nagy mértékben függnek az időjárástól most is és a jövőben is. Egy rossz évből kiindulni éppen úgy helytelen lenne, mint az 1969-es jó évet alapul venni a tervezéshez. De nem számolni az adott helyzettel: az is hiba volna. Most arra kell törekednünk, hogy az objektív okok miatt keletkezett kieséseket csökkentsük és a mezőgazdaság dolgozói, a tsz-ek vezetői és dolgozói mindent tegyenek meg a megtermelt termékek betakarításáért, azért, hogy a termelőszövetkezetek jelentősen ne essenek vissza. Hiszen a növénytermelési ágazat kultúrájának még 50 százaléka vár betakarításra. A kedvezőtlen körülmények miatt olyan szövetkezetek is átmeneti nehézségekkel küzdenek, amelyek éppen nem tartoztak a termelőszövetkezetek gyengébb kategóriájába, sőt egy idő óta az erősek között voltak. Ezek a szövetkezetek korábban, élve a gazdaságirányítási reform kedvező lehetőségeivel, gazdálkodásuk hosszabb távra való megalapozása érdekében nagy beruházásokba kezdtek. Megyénkben csak az utóbbi másfél év alatt 30 szakosított szarvasmarha telep, 12 szakosított sertéshizlaló telep és a már meglevők mellé 9 új kertészeti telep építését kezdték meg. A mostani, 1970-es gazdasági év azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ez a dinamikus fejlődés megtorpan. A szövetkezetek felélték tartalékaikat. A szövetkezetekben késedelmesen folynak emiatt az építkezések, a beruházások, és félő, hogy több évre eltolódnak. Ez a hatékonyság szempontjából egyaránt üzemi és népgazdasági kár. A megkezdett beruházások befejezését, mielőbbi termelésbe lépését mindenképpen biztosítani kellene. Ezzel kapcsolatban azt javaslom, hogy egyéni elbírálás alapján mérlegelni kellene a közép és hosszú lejáratú hitelek prolongálásának lehetőségét. Ezt kérik az érintett szövetkezetek. Ha ez nem lehetséges, akkor más lehetőséget kell keresni ahhoz, hogy a beruházások határidőre megvalósuljanak, hiszen ez is feltétele annak, hogy Csongrád megyében az ötéves mezőgazdasági terv megvalósuljon és Csongrád megye megfelelően kivegye részét a negyedik ötéves terv teljesítéséből. Ugyancsak a megyei bankszervek által egyéni elbírálás alapján kellene biztosítani forgóalappótló, illetve forgóeszköz hiteleket azoknak ará126 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ