Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

í 2763 Az Országgyűlés 37. ülése, 1 hirtelenséggel elhunyt. Halálával súlyos veszte­ség,,, érte nemcsak az egyiptomi népet, az arab világot, hanem az egész haladó emberiséget is. Nasszer elnök neve elválaszthatatlanul egybe­. forrt korunk egyik legjelentősebb, valameny­nyiünk életére hatást gyakorló társadalmi, poli­tikai áramlatával, az antiimperialista nemzeti felszabadító mozgalommal, a nemzeti független­ségért, s a népek társadalmi haladásáért vívott igazságos, küzdelmes, de végső soron győzelmes harccal. Ez a küzdelem nagy elvi szilárdságot, bátorságot, reális lehetőségek felismerését köve­telte. Nasszer elnökben mindhárom tulajdonság egyesült, Szilárdan kitartott a szocialista orszá­gokkal kötött szövetség és együttműködés mel­lett. Tudta, hogy ez nemzete függetlenségének és népe társadalmi előrehaladásának legfőbb bizto­sítéka. Bátran támaszkodott népére az országát fenyegető külső és belső támadásokkal szemben. Nagy reálpolitikai érzékkel küzdött az arab vi­lág egységéért és azért, hogy a hazáját és az arab nemzetet ért imperialista agresszió következmé­nyeit politikai eszközökkel számolják fel. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó barátját és szövetségesét veszítette el. Népünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel, és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, és halad­jon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton. A Magyar Országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, gyászát és őszinte részvé­tét az Egyesült Arab Köztársaság Nemzetgyűlé­sének, az egész arab népnek. Kérem az Országgyűlést, hogy egyperces né­ma felállással adózzunk a kiváló államférfi em­lékének. (Mindenki feláll.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ( Országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képvi­selőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Igen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tu­domásul vette. Bejelentem, hogy a Minisztertanács az Or­szággyűlésnek beterjesztette a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A tör­vényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés illetékes állandó bizottságainak ki­adtam és az Országgyűlés tagjai között szétosz­tattam. Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelen­tem, hogy egy képviselőtársunk interpellációt­nyújtott be. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. Dr. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): In­terpellálni kíván Geiszbühl Mihály képviselőtár­sunk a nagypanelos lakóépületek konyháinak energiaellátására kiadott ÉVM irányelvek tár­70. szeptember 30-án, szerdán 2764 gyában az építésügyi. és városfejlesztési minisz­terhez. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az ülés­szak tárgysorozatául javaslom: 1. a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, 2. az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, és 3. az interpellációt. Aki elfogadja a tárgysorozati javaslatot, szí­veskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörté­nik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Ellene nincs senki. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfo­gadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Párdi Imre elvtárs, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke kíván szólni. PÁRDI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Képviselő Elvtársak! A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából az Országgyűlés elé terjesztem a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdasá­gunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvénye­síti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a negyedik ötéves terv irányelvei­ről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladatai­val. A terv szerves folytatása a párt és a kor­mány eddig folytatott gazdaságpolitikájának. A negyedik ötéves tervjavaslat kidolgozásá­nak mintegy két és fél éves időszakában köteles­ségünknek tekintettük, hogy a szocialista demok­rácia fejlesztésének az egész társadalmunkat át­fogó törekvése — a sajátosságok figyelembevé­telével — a népgazdasági tervező munkában is érvényesüljön. A terv kidolgozását nemcsak magas szintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segí- , tették, hanem a szakemberekkel szakmai és tu­dományos testületekben tanácsi és vállalati ve­zetőkkel folytatott eszmecserék is. Az általuk ki­dolgozott elemzések és javaslatok értékes hozzá- , járulást jelentettek a tervjavaslat kidolgozásá­hoz. Elmondhatjuk tehát: a hozzáértő társadalmi közvélemény ismeretében megfelelő „párbeszéd" alapján folyt a munka. Negyedik ötéves tervünk mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a har­madik ötéves terv megvalósítása során a terme­lőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonlítható áron számolva — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 1970-es évben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szol-

Next

/
Thumbnails
Contents