Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-37
2765 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2766 gáló alap növekménye 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett és az 1965. évi 40 milliárd forint értékkel szemben 1970-re eléri a 64 milliárd forintot. Népgazdaságunk elmúlt tervidőszakban elért fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal fogja meghaladni az előző tervidőszak termelési szintvonalát. Kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A harmadik ötéves tervidőszakban jelentősen fejlődtek országunk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány dolgozó népünk érdékeinek megfelelően aktív tevékenységet folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztéséért. Összességében elmondhatjuk, hogy a harmadik ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük, vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A harmadik ötéves teryben előirányzott célok nagymértékben túlteljesültek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17—18 százalékkal lesznek magasabbak 1970ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosítást lényegében egész lakosságra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor 'került, a parasztság személyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Öt év alatt közel 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel hangsúlyozzuk harmadik ötéves tervünk elért eredményeit, reálisan számot vetünk azokkal a tényezőkkel is, amelyek a gazdasági munka 'ínég meglevő gyengeségeit vitatják és ahol különösen jelentős erőfeszítésekre van szükség a jövőben. Nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének a tervezett 80 százaléknál kisebb hányada, csak 55 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében a munkaerő-gazdálkodás nem korszerűen szervezett és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Nem kielégítő a beruházási tevékenység. Még mindig lassú a megvalósítás üteme és általában többe kerülnek beruházásaink a tervezettnél. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk, szocialista gazdasági építőmunkánk a harmadik ötéves terv időszakában sikeres volt. Népgazdaságunk teljesítőképessége elérte azt a színvonalat, amely a negyedik, ötéves tervidőszak küszöbén kielégíti gazdaságpolitikánk továbbviteléhez szükséges követelményeket, és kedvező feltételeket teremt a negyedik ötéves terv számára. A negyedik ötéves terv irányvonala az eddig folytatott gazdaságpolitikán alapszik. Ez azért volt lehetséges, mert ennek a gazdaságpolitikának a helyességét az élet igazolta, fő célkitűzései távlatilag is helytállóknak bizonyultak. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. A reform céljainknak megfelelően magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdaság korszerű fejlődésére. Megnövelte a gazdasági egységek önállóságát és a korábbinál jobban igényli az önállósággal együtt járó népgazdasági felelősséget is. Elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági és a csoportérdek, valamint a személyi érdekek sokasága egymással jobban összhangba kerüljön. Kidolgozás alatt van a népgazdaság fejlesztésének az 1971—1985. évekre szóló hosszú távú terve. Az a feladat áll előttünk, hogy a 15 évre szóló tervet a legközelebbi másfél-két esztendőben elkészítsük. A negyedik ötéves terv kidolgozása során több vonatkozásban a hosszú távú terv kialakuló fő vonásait is szem előtt tartottuk. Ennek. következtében a negyedik ötéves terv elő fogja mozdítani a hosszú távú tervben foglalt legfőbb társadalmi és gazdasági célok időarányos részének elérését. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok alapján — joggal mondhatjuk — folytatni kell mindazt, ami helyesnek bizonyult, kiállta a gyakorlat próbáját és kiváltotta népünk elismerését. A negyedik ötéves tervben azonban új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek, s fejlődésünknek a változó körülményekhez való igazodását fejezik ki. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás: nagy és. kis kérdésekben egyaránt. Elsősorban annak az elemzésnek a következtetéseit említem meg, amelyek a gazdasági növekedés ütemének a népgazdasági egyensúlylyal való összevetése nyomán tárultak fel. A növekedés és az egyensúly szorosan összefügg. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a hatékony fejlődés is csak úgy mehet végbe, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználásukra irányuló tervek között. Az egyensúlyzavarok rontják a hatékonyságot még akkor is, ha egyébként a termelőerők állapota ezt biztosítaná. A negyedik ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatéko125*
