Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-36
2735 Az Országgyűlés 36. ülése, 1970. június 26-án, pénteken 2736 a nyereség megszerzésének követelményeit azok a tényezők is, amelyek 1969. január 1-vel mint a nyereséget korlátozó intézkedések léptek életbe. Ilyenek voltak az eszközlekötési járulék számítási alapjának változtatása, bizonyos támogatások csökkentése, illetve megvonása, továbbá új termelési adó kivetése. Mindezek figyelembevételével az ipari hatékonyság alakulása kedvezőnek mondható, mert az ipari vállalatok azon túl, hogy kitermelték a nyereségcsökkentő intézkedések alapján előállott kötelezettségeik fedezetét, még növelni tudták nyereségüket 1968-hoz képest, mintegy 5,7 milliárd forinttal. Ha Csongrád megye ipari termelésének ütemét hasonlítom össze az országos adatokkal, akkor megállapítható, hogy megyénk iparának termelése az első 9 hónapi stagnálás után az elmúlt év negyedik negyedévében 6 százalékkal emelkedett ugyan, de éves viszonylatban mégis mindössze egy százalékkal haladta meg az 1968. évit. Viszont pozitívan értékelhető az, hogy 1969-ben megyénkben az exportra került ipari termékek értéke 14 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Elsősorban a hagyományos könnyűipari termékek kiszállítása nőtt. 1969-ben az ipari vállalatok és gyáregységek közel fele, az ipari szö• vetkezetek több mint fele termelt exportra kerülő árukat. Ugyanakkor a termelés még mindig nem alkalmazkodott eléggé a piaci igényekhez. A nem keresett termékek termelése ugyan csökkent, de az újonnan jelentkező, főként választéki igények teljesítése nem volt kielégítő. Sokkal eredményesebbnek mondható viszont az idei év első negyedévének teljesítése megyénk szocialista iparában a múlt év első negyedévéhez hasonlítva, mert 9,2 százalékos az emelkedés, az országos 6,6 százalékkal szemben. A másik témakör, amiről szólni szeretnék, a Csongrád megyei árvíz- és belvízvédelmi munka, ami megyénket elég komoly mértékben érinti. Csongrád megye területén már ez év január 7-én elkezdődött az intenzív belvíz védekezés, és ettől az időtől kezdve az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a mai napig is védelmi munkálatokat folytatnak. A Tisza Csongrád megyei szakaszán ez év április 16-án kezdődött el a harmadfokú készültség, amely április 28-ig tartott, tehát aránylag rövid ideig. De május 17-én már elkezdődött a Maroson az árvíz elleni védekezés, és május 20-án már a második árhullám érte el a Tiszát, és 23-tól ismét harmadfokú készültség lett, ami még jelenleg is tart. Ügy a Tiszán, mint a Maroson és a Körösön is ilyen magas vízszint, mint az ufobbi hetekben, emlékezetünk szerint soha nem fordult elő, nem feledkezve meg az 1932. évi maximumról sem. Csakhogy 1932-ben lényegileg néhány nap alatt lefolyt a víz a folyókon, idén viszont már egyhuzamban több mint egy hónapja tart a rendkívül magas vízállás. Azt, hogy Csongrád megyében ez ideig a védőgátak ellent tudtak állni az óriási nagy víznyomásnak, köszönhetjük a párt és a kormány messzemenő segítségének, amelyek korszerű védelmi erőket irányítottak megyénkbe. Köszönhetjük annak, hogy a veszélyes helyekre vezényelt honvédségi alakulatok, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok, munkasorök, belügyi szervek, jól képzett vízügyi szakemberek, AKÖV, MÁV, közerő és a lakosság áldozatos és önfeláldozó munkával végezték és végzik a védelmi munkálatokat. Volt olyan nap, amikor Csongrád megye területén több tízezer ember védte a gátakat. Valószínűleg képviselőtársaim is tudják, hogy Csongrád megye az ország egyik legmélyebb fekvésű területe, s egy esetleges gátszakadás esetén megyénk nagyobbik része víz alá került volna. Nehezíti munkánkat az, hogy a Tisza, a Maros és a Körös vonalán 272 kilométer hoszszú gátszakaszt kell védeni és ezenkívül 58 kilométer hosszú főcsatorna gátszakaszát, amin a védekezés ugyanúgy folyik. A töltések jórésze át van ázva és több helyen repedések, csúszások fordultak elő. Több helyen keletkezett buzgár, amit csak nagyon gyors beavatkozással és igen megfeszített munkával sikerült lokalizálni. Az 1956 utáni fokozottabb törődés a védgátakkal bebizonyította, hogy nem volt hiábavaló a ráfordítás, és Csongrád megye legkritikusabb gátszakaszain ezideig sikerrel járt a védekezés. A jelenlegi árvízvédelmi munkák tapasztalatai azt bizonyítják, hogy védőgátjainkon van még további tennivaló. Ezért javaslom a kormánynak és az Országos Vízügyi Hivatalnak, hbgy egyes helyeken védőgátjainkat meg kell emelni és a legtöbb helyen keresztmetszetnövelést kell alkalmazni, a fakadó vizek elleni védekezést pedig megfelelően ki kell építeni. Ugyancsak figyelmébe ajánlom az Országos Vízügyi Hivatalnak a Csongrád város alatt elhúzódó védtöltés állapotának felülvizsgálását, mivel az ezen a szakaszon keletkezett igen komoly buzgár is azt bizonyítja, hogy gátjaink helyenként nem a legbiztosabbak, ami azért is veszélyes, mert a lokalizációs töltésen belüli szakaszról van szó. Vagy ott van például az algyői olaj mezővel kapcsolatos helyzet. Ha ebben a térségben gátszakadás történik, a népgazdaságot több milliárd forintos kár érné. Következtetésként azt lehet levonni, hogy itt a további fejlesztéssel összhangban egy olyan gátrendszert kell építeni, amely az olaj kitermelését az ár- és belvíz ellen biztonságossá teszi. Megyénk területén még a nagy víz előtt jelentős károkat okozott a belvíz, és a rendkívül magas vízállás miatt további károk keletkeztek, különösen olyan településeken, amelyek a Tisza, a Maros, illetve a Körös gátjaihoz közel épültek. Csongrád város területén ez év április 30-ig 43 megrongálódott magánház volt, s ez a szám azóta már elérte a 147-et. Megyénkben megközelítőleg 3500 megrongálódott magánház van, amelyet vagy újjá kell építeni, vagy helyre kell állítani. Ennek alapján a magántulajdonban levő lakóépületeknél keletkezett kár összege eléri a 200 millió forintot. Mivel az újjáépítendő és helyreállítandó lakásokhoz igen nagy mennyiségű anyagra van szükség, az eddigi felmérések szerint például téglából 62 millió darabra, cserépből mintegy 7 millió darabra van szükség — a további anyagokat nem is sorolom — ezért kérem a belkereskedelmi, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársak segítségét, hogy