Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-36

I 2737 Az Országgyűlés 36. ülése, 1970. június 26-án, pénteken 2738 megyénket kezeljék kiemelten, hogy a szükséges anyagok mielőbb rendelkezésünkre álljanak. Megnyugtató számunkra, hogy a 7/1969. ÉVM—PM együttes rendelet tisztázta az árvíz, illetve a belvíz fogalmát, s az ebből eredő épületkárok helyreállítását, vagy újjáépítését. Az ennek kiegészítésére megjelent 13/1970. ÉVM—PM együttes rendelet pedig a kamatmentes kölcsönt 130 000 forintra emelte fel. Ugyanakkor vannak olyan rendelkezések is, amelyeknek módosítását javaslom. A 2/1967. évi ÉVM—PM—ÁH számú együttes rendelet szerint az 1968. január 1-i építőanyag-árváltozást dotáció címén mindazon magánépíttetők megkaphatják, akik állami építőipari, vagy szövetkezeti szervekkel valósítják meg a kivitelezést. Az árvíz, belvíz és talajvíz által Csongrád megyében bekövetkezett épületkárok miatt nem lehet biztosítani, hogy állami vállalatok és szövetkezetek legyenek minden esetben a kivitelezők. Különösen nem lehet olyan kisebb településeken, ahol ilyen jellegű építőipari kapacitás nincs. Számolni lehet azzal, hogy az épületek újjáépítésénél, helyreállításánál jelentős kisiparos, illetve házilagos kivitelezéssel valósulnak meg az újjáépítések. Éppen ezért javaslom megvizsgálni, hogy az újjáépített vagy helyreállított épületek tulajdonosai is megkaphassák a 2/1967. ÉVM—PM—ÁH sz. együttes rendeletben biztosított dotációt. Természetesen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kisiparos egységárral megvalósulásra kerülő létesítménynek alacsonyabb a bekerülési költsége. / _ A 7/1967. ÉVM—PM sz. együttes rendelet 14. § (4) bekezdése szerint megsemmisült lakóépület újjáépítése, esetén a tulajdonost a kamatmentes kölcsön csak akkor illeti meg, ha az új épület a megsemmisült épülettel azonos szobaszámú, legfeljebb azonban kétszobás. Véleményem szerint indokolatlan a rendeletnek ez a merev kikötése, mert előfordulhat, hogy a családok száma indokolttá tenné a több szoba létesítését. Ezért javaslom a rendelet e részét úgy módosítani, hogy a jelenlegi kamatmentes hitel nagysága maradjon meg, de az építtető saját erejéből egészíthesse ki az építési összeget annak megfelelően, amilyen lakásigénye van. Csongrád megye területén általában a téli, tavaszi ár- és belvizek, fakadó vizek okoznak súlyos károkat. Megyénk területén a víz által közvetlenül veszélyeztetett terület kiterjedése 390 000 katasztrális hold, a megye mezőgazdasági területének 62 százaléka. Ebből 1969-ben 190 ezer katasztrális hold került teljes mértékben mentesítésre, átlagos csapadékviszonyokat figyelembe véve. A további 200 ezer katasztrális holdon a belvíz-levezetés provizórikusan megoldott ugyan, de a meglevő üzemi csatornák korszerűtlensége miatt igen súlyos belvízkárok keletkeznek. Súlyos belvízkárok jelentkeztek 1970 tavaszán is, amikor 53 000 katasztrális hold területet borított el a belvíz. A tavaszi belvíz következtében a megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban 29 600 katasztrális holdon pusztult ki az őszi kalászos, illetve az évelő pillangós. Súlyosbította a helyzetet a május hónapban jelentkező árvízveszély, illetve a magas vízállás is, és a folyamatos csapadékos időjárás, aminek következtében a gátak mentén becslésünk szerint mintegy százezer katasztrális holdon további belvizek keletkeztek. Az összes mezőgazdasági károkat egyelőre még nem lehet pontosan megállapítani, de az előzetes becslés szerint több mint félmilliárd forintra tehető. * Általános szabály volt eddig, hogy a belvízkárokat úgy mérték fel, hogy abba még lehet tavaszig vetni. Sajnos, a víz alatt levő Csongrád megyei területek jó részére már nem lehet tavaszi vetéseket eszközölni. Lesznek olyan területek, amelyeket legfeljebb az ősziek alá lehet majd csak előkészíteni. Ezért javaslom, az 1017/1970. évi kormányhatározat végrehajtási utasításának kidolgozásánál ezt vegyék figyelembe. Ugyanakkor kérem a kormányt, hogy a Csongrád megyei belvízrendezés végleges megoldása végett megyénket kiemelten kezeljék. Az igen hosszan tartó árvízveszély nemcsak mezőgazdasági területeket érintett, hanem komoly mértékben ipari üzemeket is. Az árvíz elleni védekezéshez igen sok ipari, mezőgazdasági és egyéb területről igénybe vett közerők miatt igen komoly termelési kiesésünk van. Mi a magunk részéről ezeket a termelési kieséseket iparkodunk behozni. Ez nagyon komoly, megfeszített munkát igényel. Kedves Elvtársak! Megnyugtató számunkra, hogy ebben a kritikus helyzetben, amelyet az árvízvédelem miatt Csongrád megye lakosai átéltek, nem voltunk magunkra hagyatva, mivel a Politikai Bizottság tagjai és a kormány tagjai is meglátogattak és segítettek bennünket. Az ország más megyéiből is segítséget és támogatást kaptunk, amelyet megköszönünk mindazoknak, akik az árvízvédelmi munkában segítettek és támogattak bennünket. Mindennek alapján reméljük és bízunk abban, hogy továbbra sem maradunk magunkra az árvíz és belvíz okozta károk végleges helyreállításában. Ezeknek a gondolatoknak figyelembevételével az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom, és azt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Havasi Béla képviselőtársunk. DR. HAVASI BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásának tényadatait tanulmányozva önkéntelenül összehasonlítást tesz az ember saját szűkebb hazája, városa, választókerülete eredményei, problémái, és az országos eredmények, gondok között. A törvényjavaslat indokolásából az állapítható meg, hogy sok az azonosság az ország és Miskolc 1969. évi munkájának jellemzőiben, bár több kérdés városunkban sajátosan nehéz, vagy viszonylag könnyebb súllyal jelentkezett, mint ahogy azt az országos átlag mutatja. Már az 1968-as év tapasztalatai arra utaltak nálunk is, hogy a közgazdasági módszerekkel történő irányítás bizonyos fejlesztés után jó