Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-35
2707 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2708 tálában az egész munkában körültekintőbbek, jobban alkalmazkodnak egyrészt a közgazdasági környezethez, másrészt a helyi adottságokhoz. Baranya megyében az elmúlt évben a mezőgazdaság kiváló évet zárt. Az év folyamán előállított halmozott termelési érték a termelőszövetkezetek vonalán mintegy 12 százalékkal haladta meg az előző évit. Az állami gazdaságoknál ez a mutató magasabb. Megyénkben a fő növények átlagtermésében rekordot értünk el. Búzából 17,8 mázsa, kukoricából 25,3 mázsa, burgonyából pedig 71,2 mázsa átlagtermést értünk el katasztrális holdanként. Az elért eredmények alapján megyénk mezőgazdaságában is a modern agrotechnika alkalmazása volt a jellemző. A múlt esztendőben a mezőgazdasági terület 41 százalékán folyt vegyszeres gyomirtás. Tovább nőtt a műtrágyafelhasználás. Ez évben mintegy 85—90 kilogramm vegyes műtrágya hatóanyag jut egy katasztrális holdra. Foszforból és káliból nem tudják az igényeket kielégíteni. Az átlagtermések növekedését elősegítette a nagyhozamú intenzív búza- és kukoricafajták széles körű elterjedése, amelyeknek kedveztek a megye éghajlati viszonyai is. Búzánál például az összes vetésterület 80 százalékán nagyhozamú külföldi fajtákat vetettek. Szükségesnek tartom megemlítenem azt is, hogy az elmúlt években jelentősen bővült megyénkben a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységi köre is. Ennek indoka a mezőgazdasági dolgozók egyenletesebb, folyamatosabb foglalkoztatása, s a jelentkező lakossági szükségletek kielégítése. Baranya termelőszövetkezeteiben 1969-ben az összes árbevételek'mintegy 25 százalékát a segéd- és melléküzemágak adták. Ezt helyes továbbra is támogatni, de érdemes felfigyelni arra, hogy. több helyen ez nem a tagság arányosabb, egyenletesebb foglalkoztatásán alapul, hanem alkalmazottak foglalkoztatásán. Ez feszültséget okoz a tsz-ekben, meg azon kívül is. Csak röviden szeretnék utalni a zöldségtermelés helyzetére. A vetésterület nálunk évről évre csökken. Ennek okát én, mint tsz-elnök, részben az alacsony anyagi, műszaki ellátottságban és az ebből adódó alacsony jövedelmezőség szintjében látom. Szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek törekedjenek arra, hogy a zöldségtermelést korszerű gépekkel lássák el. Ennek következménye, hogy a zöldségtermelés gazdaságosabb lesz. Itt kívánatos megemlíteni, hogy Baranya megyében a zöldségtermeléssel túlsúlyban a termelőszövetkezetek foglalkoznak. Ugyanakkor az állami gazdaságok, ahol az anyagi, műszaki felkészültség jóval magasabb, zöldségtermesztéssel alig foglalkoznak. Az állattenyésztés területén is van bizonyos eredmény. A baromfiágazatban dinamikus és gyors a fejlődés. Mint a beszámolóban is hallottuk, a szarvasmarha, a sertés és a juh tekintetében lényegesen kevezőtlenebb a helyzet. Ebben közrejátszik több tényező, anyagi, technikai ellátottság. E tényezők okozzák az alacsonyabb jövedelmezőséget. A szarvasmarhaállomány és ezen belül a tehénlétszám fokozatosan csökken. Míg 1961-ben a megye szarvasmarhalétszáma 107 ezer volt, addig 1969 tavaszára lecsökkent 95 500-ra. Ezen belül a tehénlétszám is ilyen arányban csökkent. A szarvasmarhalétszám, ha egyes szektorok szerint vizsgáljuk, azt a megállapítást tehetjük, hogy a csökkenés minden termelési szektorra vonatkozik. Sajnos, a csökkenés a háztáji gazdaságokban a leggyorsabb. A szarvasmarha- és sertéságazat fejlesztését szolgálja az elmúlt év őszén megjelent kormányintézkedés, amely a hús és tej felvásárlási árát felemelte, a termelőérdekeltséget növelte. így javul a gazdaságosságuk és tapasztalataink szerint bizonyos mértékben nőtt a termelési kedv is. Ezt főleg a háztáji gazdaságokban tapasztaljuk, leginkább a sertés vonatkozásában. A mezőgazdasági üzemek jövedelme, nyereségei a megyében minden szektorban meghaladták a termelésnövekedés ütemét. Következésképpen növekedett mind a felhalmozásra, mind a személyes jövedelemre fordított mennyiség. A képződött jövedelem felhasználása helyes arányban alakult, mert a felhalmozásra fordított arány 26 százalék, míg a személyes jövedelem kisebb arányú, mintegy 8—10 százalék. A mezőgazdasági üzemek beruházási tevékenységére az állami támogatás és annak mértéke döntő befolyást gyakorolt. Jelentős mértékben megnőtt a beruházási kedv. Szinte úgy mondhatnánk, hogy e téren kielégítetlen kereslet volt és van, amely az elmúlt évben — folyó áron — csaknem kétszeresére nőtt. A beruházás szerkezetének alakulása kedvezőtlen a gépi beruházások szempontjából, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek gépparkjának mintegy 50—60 százaléka korszerűtlen, amortizálódott és erkölcsileg is kopott. Az elmúlt évben és az azelőttiben még annyi gépet sem vásároltak a mezőgazdasági üzemek, mint amennyit kiselejteztek. Ez évben már növekedett a gépvásárlási igény. Ez a helyzet már egyre jobban érezteti hatását a mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben történő elvégzésében, de azt tapasztaljuk, hogy az igények kielégítésére sem a gépgyártásunk, sem a kereskedelem nem készült fel eléggé. Sok jót nem mondhatok az alkatrészellátásról sem. A jelzett ipari cikkek áremelkedését éreztük, s az a mezőgazdasági építkezéseknél a 25—30 százalékos növekedést is meghaladta. Néhány szót a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekről. Megyénkben a tsz-ek egynegyede mostoha körülmények között gazdálkodik. Ezek állami támogatást kapnak alapdotáció vagy árkiegészítés formájában. Az én véleményem az, és a megyei tapasztalatok is azt mutatják, hogy az árkiegészítéses dotáció jobban megfelel a célnak, mint az alapdotáció. Jobban ösztönöz a termelésre, ezért véleményem szerint érdemes lenne a dotáció rendszerét felülvizsgálni és a jobban bevált rendszert továbbfejleszteni. A mezőgazdaság 1970. évi kilátásairól legyen szabad pár szóval említést tenni. A hosszú tél és a késői kitavaszodás miatt a növénytermesztés kilátásai kedvezőtlenebbek az 1969. évinél. Ismeretes az őszi vetések károsodása, főleg