Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2699 Az Országgyűlés 35. ülése, 197 - mértékben, mint ahogyan most —, hogy e terület olyan hatalmas tömegű vizet kapott, amely a népgazdaságnak és az embereknek is igen nagy kárt okozott. Azt kérnénk tehát, történjék olyan intézkedés, amely valamilyen lokalizációs gát formájában ennek a 70 000 embernek és nemzeti vagyonnak a biztonságát védené. Kérnénk — és tanulságképpen levonható az is, hogy szükség van olyan létesítményre, amely biztonságot nyújt ilyen hatalmas víztömeg lefolyását illetően, a hegyek tövében vagyunk, ahol nagy mennyiségű víz futhat le egyszerre —, hogy ezen a területen a vízügyi igazgatóság részére a töltési munkálatokhoz, az életmentéshez, az állatmentéshez és egyéb gazdaságok mentéséheg- sokkal nagyobb, jobban felszerelt technikai berendezéseket létesítsenek. Azért vetem ezt fel — nem mintha nem volnának ilyen berendezések, de szerintünk elsősorban ezen a területen van szükség ilyesmire —, mert nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy napokig felkészüljünk, míg a vizet fogadni tudjuk és amíg kellő intézkedéseket tudnánk tenni. Közvetlen a határ mentén úgy látjuk, hogy a víz azonnal jelentkezik. A gyakorlat eddig ezt bizonyította. A szükséges technikára tehát azonnal szükség van. Ügy látjuk, hogy a költségvetésnek a bévé- . teli és a kiadási oldalát is nagyon érzékenyen fogja érinteni az árvíz. Mégis, ennek ellenére szükségesnek tartom megemlíteni, hogy egy sor intézményünk, középületünk ment tönkre, melyeknek újjáépítése nagyon sürgős feladatként jelentkezik, mert enélkül az élet ottani irányítása, egyes intézmények működésének híján, különösebb problémákat okozhat. Gondolok itt mindenekelőtt az iskolákra, óvodákra és egyéb ilyen intézményekre. Tisztelt Országgyűlés! Mi a Szabolcs megyei árvízkárosultak nevében itt az Országgyűlésben szeretnénk felhasználni az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk pártunknak, kormányzatunknak mindazért, amit eddig tett és mindazért, amit az árvíz idején megyénknek adott. Árvízkárosultjaink tudatában vannak annak, hogy ha a mi rendszerünk nem ilyen erős,-nem ilyen szilárd, akkor ma koldusbotra jutottak volna. Köszönetet szeretnénk mondani azoknak is, akik bármilyen formában segítségünkre jöttek, akár vállalatok, akár szervek, akár egyének. Tisztelt Országgyűlés ! A költségvetési beszámolót a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Horváth Sándorné képviselőtársunk. HORVÁTH SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban egyetlen témával, a Vályi elvtárs expozéjában is értékelt fogyasztói árak alakulásának tapasztalataival kívánok foglalkozni. Az Országgyűlés 1969. évi utolsó ülésén is szóltak képviselőtársaim e témáról. Fock elvtárs és Vályi elvtárs egyetértettek a felvetéssel és a szükséges intézkedéseket megtették, amelyeknek '0. június 25-én, csütörtökön 2700 i gyakorlati realizálását megelégedéssel tapasztaljuk. Milyen intézkedésekre gondolok? Egyes ipari vállalatok az általuk előállított termékből többet adnak a hazai fogyasztók ellátásának javítására az export rovására is. Importtevékenységükben is nagyobb gonddal törődnek a belföldi piac ellátásával. Kereskedelmi vállalatainknál is előrelátóbb, körültekintőbb, bátrabb a rendelés. A fogyasztói érdekeket szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a készletezést szolgáló hitelpolitikája javult. A kormány intézkedései folytán az illetékes minisztériumok nagyobb hatékonysággal lépnek fel az olyan vállalatokkal szemben, ahol a belső ellátást zavaró jelenségekkel találkoznak. A fogyasztói ár kérdéséről szólni nem könnyű feladat. Tudtam ezt előre, mégis úgy határoztam, elmondom azokat a problémákat, amelyeket választópolgáraimtól, szakemberektől hallottam, amelyekről magam is nem egy esetben meggyőződtem. Mivel a fogyasztói ár nagyon összetett és bonyolult kérdés, az alakulásával kapcsolatban meglevő vélemények, nézetek nagyon megoszlanak. Másképp vélekedik általában a fogyasztó, másképp a közgazdász, a kereskedő, a termelő üzem vezetője és megint másképp a tanácsi dolgozó. A felkészülés során beszélgettem az említett emberekkel és egy kérdésben mindnyájan egyetértettünk, abban, hogy az új gazdasági mechanizmus' bevezetése óta az árak állandó mozgásban vannak és nem csökkenő, hanem fokozatosan emelkedő tendenciát mutatnak. Éppen ezért megítélésem szerint is ez az oka annak, hogy az árak alakulása, a fogyasztók érdeklődése a társadalmi kritika középpontjában áll. Ezt nagyban elősegítette az is, hogy a sajtó, a rádió, a tv a fogyasztók érdekei védelmében gyakran emelt szót az árak alakulásának kedvezőtlen tapasztalatai ellen. Természetesen továbbra is feltétlenül szükséges, hogy e kérdéssel foglalkozzanak, a fogyasztási cikkek áremelkedésének okait még alaposabban magyarázzák, akár indokoltan, akár indokolatlanul történik egy-egy cikk árának felemelése. Az elmúlt két év alatt a társadalom tagjai közgazdasági ismereteinek bővítése, szemléletének formálása az agitációs és propagandamunkában fontosságának megfelelően szerepelt. Az új gazdaságirányítási rendszer alapvető fontosságú célkitűzéseit, hogy a termék ára igazodjék az előállításához szükséges társadalmi költséghez, hogy az árunak elő kell segítenie .a kereslet és kínálat összhangját, továbbá, hogy az árak alakulásának hatást kell gyakorolnia az adott áru termelésére, a vásárlók többsége nagyon megjegyezte. E célkitűzéseknek a gyakorlatban való realizálását vizsgálja és teszi vita tárgyává a vásárló akkor, ha megáll az üzlet kirakata előtt és nézi az áruk árát, s ha valami feltűnőt, a célkitűzésektől nagyon eltérőt tapasztal, azonnal véleményt nyilvánít és magyarázatot szeretne kapni például arra, hogy annak a selyemnek az árát, amely 1969-ben 65 forint volt, egy évvel később miért emelték fel 71 forintra. Az eladó erre azt válaszolja: az igaz, a specia selyemnek az ára 71 forintra emelkedett, de a bélésselyem árát viszont 30 százalékkal leszállították. A vevőnek ez a válasz nem kielégítő,