Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2693 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2694 zőgazdasági beruházásokhoz nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás, másrészt ami rendelkezésre áll, rendkívül alacsony a technikád eszközellátottsága. Már most is külön művészet a mezőgazdasági beruházások megvalósítása. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv során a mezőgazdasági beruházások megvalósuljanak, meg kell vizsgálni és intézkedni kell abban, hogy a közös vállalkozások kapacitása, műszaki színvonala tegye lehetővé a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök maradék nélküli felhasználását. Ami pedig az építőanyagipar termeléscsökkenésével kapcsolatos magyarázatokat illeti, finoman kifejezve, ezeket elfogadni nem lehet, helyesebben nem szabad. A magyarázatok között szerepel többek között az, hogy a nagyjavítások rossz ütemezése és elhúzódása az oka a lemaradásnak. Ebben az is benne van, hogy lehetett volna jobban ütemezni a javításokat — kérdés, hogy akkor miért nem. Vagy az is szerepel a magyarázatok között, hogy az első félévben sem a termelők, sem a felhasználók nem vállalták az idényszerű készletezéssel járó költségeket. Az a véleményem, hogy ez csak részben igaz. De úgy vetődik fel a kérdés, hogy ez a tény ne járjon a termelés csökkenésével, ezzel szemben tehetetlenek vagyunk? Ügy látszik, hogy a túlzott készletek felhalmozása ellen ható gazdasági szabályozás az építőanyagipar termelésére azt a. negatív hatást gyakorolta, hogy 5 százalékkal csökkent a termelés. Azt hiszem, ebben is nagyobb rugalmasságra van szükség a jövőben azok részéről, akiknek ez a feladatuk. Érdemes lenne egyszer már e területen is megvizsgálni a termelők és fogyasztók között meglevő forgalmazó-bonyolító szervezetek tevékenységét is. Megítélésem, hogy ha már egyéb területeken helyes az az elv és gyakorlat, hogy a termék a termelőtől közvetlenül a felhasználóhoz kerüljön, ebben az esetben is helyes. Még egy dolgot ezzel összefüggésben: az építőanyagipari termeléssel kappcsolatos problémák nem az év végén derültek ki, azok már ismertek voltak év elején, közben is. Ügy látszik, hogy mi csak akkor tudunk hatékony intézkedést tenni egy-egy jelentkező problémában, ha az nagyon a körmünkre égett. Az ez évi sajnálatos és a népgazdaságnak sok kárt okozó árvízkatasztrófa ellen sikeres intézkedések történtek. Ha ez nincs, nagyobb karóikkal kellene most számolnunk. Felvetődik a kérdés : a szerzett tapasztalatokat nem lehetne-e kamatoztatni más esetekben is, például az építőanyagipar, az építőipar területén, amikor ott nagy gondjaink vannak, s nemcsak a körmünk, hanem az ujjunk is ég. A másik kérdés, amit szóvá kívánok tenni, a mezőgazdasággal kapcsolatos. Mindannyiunk örömére szolgál az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés a tervezettet meghaladta, s jelentős mértékben, hét százalékkal emelkedett. Meg vagyok győződve arról, hogy ez elsősorban a szocialista gazdasági rendszerrel, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemmel van összefüggésben. Pártunk agrárpolitikája helyes, az a gazdálkodás . hatékonyságának növelését segíti elő, találkozik a mezőgazdaságban dolgozók egyetértésével. Az alkalmazott gazdaságpolitika, a szabályozás ösztönző hatása érzékelhető az elért eredményekben és abban, hogy a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása továbbfejlődött. A kedvező fejlődés ellenére — ha a mezőgazdasági termelés alakulását részletesen tesszük vizsgálat tárgyává —, ha a két fő ágazat, a növénytermelés és az állattenyésztés helyzetét és fejlődését állítjuk szembe egymással, akkor már korántsem beszélhetünk egyértelmű kedvezőségekről. Az állattenyésztés termelési értéke nemhogy nem tartott lépést a növénytermelési hozamok növekedésével, hanem az előző évi színvonalnak is alatta maradt. Ez a tény negatívan hat népgazdasági és üzemi céljaink elérésére. Ennek a helyzetnek több oka is van. Többek között az, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemekben a két fő ágazat közül a növénytermelés műszakilag megalapozottabb, a termelés kulturáltsága, a tudomány alkalmazása magasabb szintű, a növénytermelésben gyorsabban megtérül a befektetés, mint az állattenyésztésben, amit az is elősegít, hogy a gazdasági szabályozóink ebben az ágazatban nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. Véleményem szerint a mezőgazdasági munka hatékonyságának gyorsabb ütemű növelése lehetséges, de népgazdasági okok miatt szükséges is, amit alapvetően a mezőgazdasági termelés — ezen belül az állattenyésztés — gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésével lehet biztosítani. Ehhez azonban a különböző fejlesztési eszközforrások — a saját erő, az állami támogatás, a hitel — összege együttesen sem elegendő. Igaz, hogy az utóbbi két évben — ezen belül is különösen az elmúlt évben — 1968-hoz képest 40 százalékkal nőtt a mezőgazdasági beruházásokra fordított összeg azáltal, hogy több mint 60 százalékkal nőtt a saját erő és az állami támogatás összege is nagyobb volt a tervezettnél. A bankhitellel kapcsolatban a törvényjavaslat azt mondja, hogy kevesebbet vettek igénybe, mint 1968-ban. Ezt azzal szeretném módosítani, hogy vehettek igénybe. A kedvező tendencia ellenére tisztelettel javasolom, hogy a negyedik ötéves terv elhatározásai tegyék lehetővé a mezőgazdasági termelés — különösen az állattenyésztés — gyorsabb ütemű műszaki fejlesztését. A mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztésével kapcsolatban egy másik körülményt is szóvá teszek. Ugyanis jelenleg a meglevő szűkös fejlesztési eszközöket sem lehet hatékonyan felhasználni amiatt, hogy a termelés fejlesztéséhez szükséges termelési eszközök, anyagok nem állnak kellő mennyiségben és a kívánt minőségben rendelkezésre. Éppen ezért indokolt szorgalmazni azt, hogy ipari termelésünk — nemcsak mezőgazdasági okok miatt, hanem az ipari termékek értékesítési lehetőségei miatt is — jobban vegye figyelembe a jelentkező igényeket, másrészt külkereskedelmi tevékenységünkben is kifejezésre kell juttatni ezt a problémát. Mindehhez, hacsak egy mondat erejéig is, de hozzátartozik, hogy a mezőgazdasági üzemekben a meglevő termelési eszközök gazdaságos felhasználásával kapcsolatban is vannak igen komoly, egyáltalán el nem hanyagolható feladatok.