Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2693 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2694 zőgazdasági beruházásokhoz nem áll rendelke­zésre elegendő kapacitás, másrészt ami rendelke­zésre áll, rendkívül alacsony a technikád eszköz­ellátottsága. Már most is külön művészet a me­zőgazdasági beruházások megvalósítása. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv során a mezőgazda­sági beruházások megvalósuljanak, meg kell vizsgálni és intézkedni kell abban, hogy a közös vállalkozások kapacitása, műszaki színvonala te­gye lehetővé a rendelkezésre álló fejlesztési esz­közök maradék nélküli felhasználását. Ami pedig az építőanyagipar termeléscsök­kenésével kapcsolatos magyarázatokat illeti, fi­noman kifejezve, ezeket elfogadni nem lehet, helyesebben nem szabad. A magyarázatok kö­zött szerepel többek között az, hogy a nagyjaví­tások rossz ütemezése és elhúzódása az oka a le­maradásnak. Ebben az is benne van, hogy lehe­tett volna jobban ütemezni a javításokat — kér­dés, hogy akkor miért nem. Vagy az is szerepel a magyarázatok között, hogy az első félévben sem a termelők, sem a felhasználók nem vállal­ták az idényszerű készletezéssel járó költségeket. Az a véleményem, hogy ez csak részben igaz. De úgy vetődik fel a kérdés, hogy ez a tény ne jár­jon a termelés csökkenésével, ezzel szemben te­hetetlenek vagyunk? Ügy látszik, hogy a túlzott készletek felhalmozása ellen ható gazdasági sza­bályozás az építőanyagipar termelésére azt a. ne­gatív hatást gyakorolta, hogy 5 százalékkal csök­kent a termelés. Azt hiszem, ebben is nagyobb rugalmasságra van szükség a jövőben azok ré­széről, akiknek ez a feladatuk. Érdemes lenne egyszer már e területen is megvizsgálni a termelők és fogyasztók között meglevő forgalmazó-bonyolító szervezetek tevé­kenységét is. Megítélésem, hogy ha már egyéb területeken helyes az az elv és gyakorlat, hogy a termék a termelőtől közvetlenül a felhasználó­hoz kerüljön, ebben az esetben is helyes. Még egy dolgot ezzel összefüggésben: az építőanyagipari termeléssel kappcsolatos problé­mák nem az év végén derültek ki, azok már is­mertek voltak év elején, közben is. Ügy látszik, hogy mi csak akkor tudunk hatékony intézke­dést tenni egy-egy jelentkező problémában, ha az nagyon a körmünkre égett. Az ez évi sajná­latos és a népgazdaságnak sok kárt okozó árvíz­katasztrófa ellen sikeres intézkedések történtek. Ha ez nincs, nagyobb karóikkal kellene most szá­molnunk. Felvetődik a kérdés : a szerzett tapasz­talatokat nem lehetne-e kamatoztatni más ese­tekben is, például az építőanyagipar, az építő­ipar területén, amikor ott nagy gondjaink van­nak, s nemcsak a körmünk, hanem az ujjunk is ég. A másik kérdés, amit szóvá kívánok tenni, a mezőgazdasággal kapcsolatos. Mindannyiunk örömére szolgál az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés a tervezettet meghaladta, s jelentős mértékben, hét százalékkal emelkedett. Meg va­gyok győződve arról, hogy ez elsősorban a szo­cialista gazdasági rendszerrel, a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemmel van összefüggésben. Pártunk agrárpolitikája helyes, az a gazdál­kodás . hatékonyságának növelését segíti elő, ta­lálkozik a mezőgazdaságban dolgozók egyetérté­sével. Az alkalmazott gazdaságpolitika, a szabá­lyozás ösztönző hatása érzékelhető az elért ered­ményekben és abban, hogy a termelőszövetkeze­tek vállalatszerű gazdálkodása továbbfejlődött. A kedvező fejlődés ellenére — ha a mező­gazdasági termelés alakulását részletesen tesszük vizsgálat tárgyává —, ha a két fő ágazat, a nö­vénytermelés és az állattenyésztés helyzetét és fejlődését állítjuk szembe egymással, akkor már korántsem beszélhetünk egyértelmű kedvezősé­gekről. Az állattenyésztés termelési értéke nem­hogy nem tartott lépést a növénytermelési hoza­mok növekedésével, hanem az előző évi színvo­nalnak is alatta maradt. Ez a tény negatívan hat népgazdasági és üzemi céljaink elérésére. Ennek a helyzetnek több oka is van. Többek között az, hogy a szocialista mezőgazdasági üze­mekben a két fő ágazat közül a növénytermelés műszakilag megalapozottabb, a termelés kultu­ráltsága, a tudomány alkalmazása magasabb szintű, a növénytermelésben gyorsabban megté­rül a befektetés, mint az állattenyésztésben, amit az is elősegít, hogy a gazdasági szabályozóink eb­ben az ágazatban nagyobb jövedelmezőséget biz­tosítanak. Véleményem szerint a mezőgazdasági mun­ka hatékonyságának gyorsabb ütemű növelése lehetséges, de népgazdasági okok miatt szüksé­ges is, amit alapvetően a mezőgazdasági terme­lés — ezen belül az állattenyésztés — gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésével lehet biztosítani. Ehhez azonban a különböző fejlesztési eszköz­források — a saját erő, az állami támogatás, a hitel — összege együttesen sem elegendő. Igaz, hogy az utóbbi két évben — ezen belül is külö­nösen az elmúlt évben — 1968-hoz képest 40 százalékkal nőtt a mezőgazdasági beruházásokra fordított összeg azáltal, hogy több mint 60 szá­zalékkal nőtt a saját erő és az állami támogatás összege is nagyobb volt a tervezettnél. A bank­hitellel kapcsolatban a törvényjavaslat azt mondja, hogy kevesebbet vettek igénybe, mint 1968-ban. Ezt azzal szeretném módosítani, hogy vehettek igénybe. A kedvező tendencia ellenére tisztelettel ja­vasolom, hogy a negyedik ötéves terv elhatáro­zásai tegyék lehetővé a mezőgazdasági termelés — különösen az állattenyésztés — gyorsabb üte­mű műszaki fejlesztését. A mezőgazdasági ter­melés műszaki fejlesztésével kapcsolatban egy másik körülményt is szóvá teszek. Ugyanis je­lenleg a meglevő szűkös fejlesztési eszközöket sem lehet hatékonyan felhasználni amiatt, hogy a termelés fejlesztéséhez szükséges termelési eszközök, anyagok nem állnak kellő mennyiség­ben és a kívánt minőségben rendelkezésre. Ép­pen ezért indokolt szorgalmazni azt, hogy ipari termelésünk — nemcsak mezőgazdasági okok miatt, hanem az ipari termékek értékesítési le­hetőségei miatt is — jobban vegye figyelembe a jelentkező igényeket, másrészt külkereskedelmi tevékenységünkben is kifejezésre kell juttatni ezt a problémát. Mindehhez, hacsak egy mondat erejéig is, de hozzátartozik, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben a meglevő termelési eszközök gazdaságos felhasználásával kapcsolatban is vannak igen ko­moly, egyáltalán el nem hanyagolható felada­tok.

Next

/
Thumbnails
Contents