Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2683 Az Országgyűlés 35. ülése, . kezhetnek, amelyeket sohasem lehet kielégíteni és amelyek hivatkozási alapul szolgálhatnak a termelésnövekedés elmaradásánál. Az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy az építőipar 1969-ben a részére előírt 7 százalékos termelésfelfutást teljesítette, igaz, hogy 7,7 százalékos munkáslétszám — és 6 százalékos bérnövekedés mellett. • A szakemberek körében régen ismert és a jelentés azt is igazolja, hogy alapvetően az építőanyagiparral van baj. Például a cement termelése 1969-ben az 1968. évi termeléshez képest 8 százalékos visszaesést muta|»De baj van más építőanyagipari termékek fejlődési ütemével is. Más szemszögből vizsgálva sem lehet a beruházási kérdést türelmesen kezelni, mert ez bizonyos idő után gazdasági stabilitásunk szempontjából is kulcskérdéssé válik, hiszen az inflatorikus tendenciák nemcsak a fogyasztói piac oldaláról, hanem adott esetben a beruházási piac oldaláról is kialakulhatnak. Még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet a beruházási fronton az a tény, hogy az építési és a gépi beruházások közötti, amúgy sem túlzottan jó arány megint az építkezési igények felé kezd eltolódni. Ez a tendencia további nyomást fejt ki az amúgy is egyensúlyát vesztett beruházási piacra. Vajon ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megváltoztatása érdekében nem lenne-e célszerű a gépimport növelését megfelelő intézkedésekkel elősegíteni és az e területen meglevő szabályzókat módosítani? Gondolok itt az importletétre és az importvámokra. Kezdeti, de jó lépésnek tekinthető az, hogy előnyös feltételekkel lehet szocialista gépimporthoz hitelt felvenni. Tisztelt Országgyűlés ! Nem először kerül szóba, hogy kis invesztícióval is lehet komoly gazdasági eredményeket elérni. Ez a megállapítás főleg a munkaszervezés és az anyagszállítás gépesítésére vonatkozik. Az e területen bevezetendő módszerek alkalmazásával üzemeink sajnos, csak mérsékelten élnek és az erre való ösztönzés sem eléggé hatékony. A vidéki ipartelepítés területén is van még javítani való. A vidéknek iparral való ellátása ne kizárólagosan foglalkoztatottsági kérdést jelentsen. Ügyelnünk kell a termelékenységi és a gazdaságossági kérdésekre is, mert népgazdasági szinten nem mindegy, hogy miként hajtjuk végre az egyébként helyes kormányhatározatokat. Nem közvetlenül, de a költségvetésre ható tényező a népgazdaság jó szakvezetőkkel való ellátása. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése következtében kialakuló közgazdasági szemlélet és az ennek alapján összegyűjtött adatok megmutatták, hogy mely népgazdasági ágazat az, amely hosszabb távon rentábilis és ezért érdemes fejleszteni, és melyik a ráfizetéses, amelyet vissza kell fejleszteni, esetleg megszüntetni. A gazdasági élet területén végbemenő strukturális átalakítást nem, illetve csak vontatottan követik a mérnök- és technikusképzés területén szükséges átértékelések. Ezekre az átértékelésekre mielőbb szükség volna, mert a mechanizmus fejlődése következtében nemcsak az áruk értékét lehet pénzben kifejezni, hanem 970. június 25-én, csütörtökön 2684 a vezetői döntéseket is, mert azok esetenként igen jelentős összegeket tehetnek ki. Tisztelt Országgyűlés ! Az élelmiszergazdaság eredményei az 1969es évben előirányzott termelésfelfutást messze túlszárnyalták. A mezőgazdaságban elért túlteljesítéssel részben pótolni tudtuk a más ágazatoknál jelentkező nemzeti jövedelem-kiesést. Az élelmiszergazdaság egészséges fejlődését egyetlen ágazat befolyásolta kedvezőtlenül, és ez az állattenyésztés. 1968-hoz viszonyítva az állattenyésztésben stagnál a fejlődés, a megtett és a kilátásba helyezett intézkedések csak hosszabb távon hozhatják meg a kívánt eredményt, ezért a közeli időszak húsellátását a hazai termelés nem tudja fedezni, jelentős importra szorulunk. További árpolitikai, beruházáspolitikai és egyéb ösztönzők kidolgozására van szükség ahhoz, hogy a húskérdés hosszabb távon és véglegesen rendeződjék. Az általános képet illetően a parasztság termelési kedve megnőtt, az új gazdasági mechanizmus széles körben érezteti hatását és ez is hozzájárult a kedvező időjárással együtt elért jelentős fejlődéshez. Az ipari fejlődés ütemét túlhaladva egészségesen fejlődik a mezőgazdaság, előretörnek az új termelési módszerek, s számos területen kezd kialakulni a nagyüzemi termelési forma. A téeszek fejlődésénél néhány igen pozitív jelenségre szeretném a figyelmet felhívni. A téeszek egyre inkább komplex, sokoldalú üzemekké válnak, amelyekben a termelés idény jellege lassan megszűnik és a fokozatosan bevezetésre kerülő gépesítés által egyre inkább közelebb kerülnek az ipari jelleghez. Meg kell még említenünk, hogy az elmúlt időszak óta a háztáji és a közös gazdaság közötti fontossági arányokat egyre reálisabban ítélik meg. A közös és a háztáji gazdaság egészséges egészként való kezelése a biztosítéka a szövetkezeti mozgalom további fejlődésének. Tisztelt Országgyűlés ! A kereskedelmi tevékenységet kül- és belkereskedelmi vonatkozásban külön kell értékelnünk. A külkereskedelmi mérleg az 1969. évi népgazdasági terv legeredményesebb fejezete. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta az itt elért eredmények fokozatosan javulnak, a konjunkturális viszonyokat is figyelembe véve, s ez mind szocialista, mind tőkés vonatkozásban aktív mérlegegyensúlyhoz vezetett. Megfigyelhető volt, hogy a külkereskedelem azokban az ágazatokban érte el a legnagyobb eredményt, ahol sikerült kialakítani az ipar és a kereskedelem közös érdekeltségét és ezáltal jobban alkalmazkodtak a piaci mozgásokhoz. A külkereskedelmi támogatás eddigi relatív csökkentésével és további fokozatos mérséklésével, mint gazdaságpolitikai célkitűzéssel, messzemenően egyet lehet érteni. A megvalósítás ütemét azonban célszerű lenne meggyorsítani. A belkereskedelmi tevékenységet az érezhető és számszakilag kimutatható fejlődése ellenére számos esetben elmarasztalták. Olyan helyen is volt hiány, ahol kiszámíthatóan is meg volt a fizetőképes kereslet. A hiányok állandó újságtémák és azokra a közvélemény minden-