Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-35
2671 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2672 Az év eddig eltelt időszakában a munkásés alkalmazotti, valamint a paraszti fogyasztói árszínvonal a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az alapvető élelmiszerek átlagárai nem változtak. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a kedvező termés következtében a burgonya- és zöldségárak az év első hónapjaiban alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakáénál. E cikkek részaránya viszonylag magas a kisebb keresetűek és a nyugdíjasok fogyasztásában, így ezen rétegeknél az általános fogyasztói árszínvonal nem változott. Az elmúlt év során a lakosság életkörülményeinek rendszeres javítását szolgálták a közös társadalmi szükségletek kielégítésére fordított költségvetési kiadások. Ezek összege 53 milliárd forint, az 1968. évinél 4,3 milliárd forinttal magasabb. A költségvetési juttatások tekintélyes lésze, körülbelül 40 százaléka közvetlenül pénzben; nyugdíj, családi pótlék, készpénz-segély, ösztöndíj formájában jutott el a családokhoz, több mint egyharmada pedig a lakosság egészségügyi ellátását, az ifjúság tanulását és a tudománypolitikai célok megvalósítását szolgálta. Egy év alatt több mint 55 000-rel emelkedett a nyugdíjasok és járadékosok száma. A jogosultak bérszínvonalának emelkedése növelte a nyugdíjak átlagos összegét is. Az előző évinél 52 000-rel több, összesen 144 000 anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az egészségügyi intézményekben javult a műszerekkel való ellátottság, a felszereltség színvonala emelkedett, megkezdődött az intenzív te- ' rápiás osztályok hálózatának kialakítása. Az oktatási intézmények felszereltségét is javítottuk korszerű műszerekkel és oktatási eszközökkel. A közös társadalmi feladatok megoldása végett a tanácsok a korábbinál kiegyensúlyozottabb, szervezettebb gazdálkodást folytattak. A nagyobb gazdasági önállóság következtében megnőtt a helyi kezdeményezés: megépült 1 100 000 négyzetméter szilárd burkolatú út, 1 100 000 négyzetméter járda, 35 törpe vízmű, 16 000 közvilágítási lámpahely létesült, 347 kilométerrel bővült az elektromos hálózat. Az Országgyűlés által 1969-re megállapított költségvetési szabályozók, illetve az állami hozzájárulás megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy a-tanácsok feladataikat a rájuk bízott területeken zavartalanul megvalósíthassák. A tanácsi költségvetés bevételi többlete 1,9 milliárd forint, a fejlesztési alapé pedig 3 milliárd forint volt, ami az eredményesebb gazdálkodást elősegítette. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés bevételei az előző évhez képest 1969-ben közel 12 százalékkal nőttek. Ez nem volt azonban elegendő ahhoz, hogy a még gyorsabban növekvő kiadásokat teljes egészében fedezze. A gazdaság egyes területein az egyensúlyi állapothoz való közeledés nem járt mindig együtt a pénzügyi helyzet javulásával. Az állami költségvetés 1969. évi kiadásait növelte a dinamikusan fejlődő export. Ez — a devizakitermelési mutatók javulása ellenére — az előirányzottnál nagyobb összegű állami viszszatérítést tett szükségessé. A vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések főként az iparban elmaradtak az előirányzattól. A mező- | gazdaságban olyan mértékben élénkült meg a beruházási kedv, hogy a beruházási ártámogatás céljait szolgáló költségvetési kiadásokat másfél milliárd forinttal emelni kellett. Ezek és más tényezők 1969-ben átmenetileg megnehezítették ugyan a költségvetés helyzetét, de a jelzett gazdasági folyamatokban kétségkívül felismerhető minőségi változások — az export élénkülése, az ipari termelés kedvező szerkezeti átrendeződése, a mezőgazdasági üzemek korszerűségének fokozódása — alapozzák meg perspektivikusan az állami bevételek gyorsuló emelkedését. Az 1969. évi költségvetés egyensúlyi problémáit egyrészt tartósabb hatású és valószínűleg még több éven át érvényesülő tényezők, másrészt az 1969. év gazdasági fejlődésének korábban már jelzett sajátosságai alakították ki. A tartósabb hatású tényezők abból erednek, hogy nem mérséklődött a költségvetés korábbi döntésekből származó felhalmozási elkötelezettsége és a támogatási kiadások fokozatos csökkentésének feltételei is csak hosszabb átmeneti időszak alatt teremthetők meg. A jövedelmek képződésének, elosztásának és újraelosztásának folyamataiból következően 1969-ben nőtt a bankrendszerben tartósan felhalmozódó vállalati, tanácsi megtakarítások állománya, amiből a költségvetést terhelő fejlesztési célokra az év folyamán négymilliárd forintot csoportosítottunk át. Ez természetesen csökkentette a hitelnyújtási lehetőségeket. Mindezeket figyelembe véve az állami költségvetés egyensúlya az előirányzottat megközelítően alakult. Ugyanis az állami költségvetésnek a 155 milliárd forintot meghaladó összes bevétellel szemben közel 157 milliárd forint kiadása volt. Az 1969. év gazdálkodása tehát 1,8 milliárd forint hiánnyal zárult, ami a tervezettnél mintegy százmillió forinttal nagyobb. Az 1969. év gazdasági eredményei összességükben kedvezők, bennük a szocialista tervgazdálkodás és a gazdasági reform módszereinek érvényesülése a meghatározó. Tapasztalható volt mégis némely esetben az 1969-es eredmények tartózkodó megítélése, a gazdasági fejlődés természetes ellentmondásának szűk szempontok szerinti értékelése. A magyarországi nyílt közéleti légkörben a fogyatékosságok őszinte feltátermelékenység kérdéseiről, akár az árakról, akár a munkafegyelemről legyen is . szó — senkit se tévesszen meg. Ez létszükséglet, ebben a demokratizmus szélesedése jut kifejezésre. A gazdaságpolitikai mérlegkészítésben, a most előterjesztett zárszámadásban is a legdöntőbb az, hogy mi a fő irányzat a népgazdaságban, s miután ez haladó és javuló, ebben az értelemben sikeresnek tartjuk az 1969-es évet. A kedvező tendenciák folytatódását igazolják 1970 első öt hónapjának eredményei is. Ez megnyilvánul a termelés és értékesítés javuló arányaiban, a mérsékelt ütemű készletnövekedésben és a továbbra is erőteljesen bővülő exportban. Örvendetes, hogy ez évben javuló hatékonyság mellett élénkült a gazdaság fejlődésének üteme. Az év első öt hónapjában az ipari termelés 7 százalékkal, a behozatal 32 százalékkal, a I kivitel 23 százalékkal nőtt az 1969. év azonos
