Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2673 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2674 időszakához képest. Kedvező, hogy a tavalyinál lényegesen nagyobb a szocialista országokból származó import. Az eredményekben a vállalatok javuló munkája tükröződik. 1970. év első öt hónapjában az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele közel 9 százalékkal növekedett. A befizetések alakulásában az előző évit meghaladó termelés- és forgalombővülés, valamint a nagyobb bérkifizetés hatása fejeződik ki. Bár még nem állnak rendelkezésünkre összefüggő adatok a vállalatok gazdasági tevékenységének megítéléséhez, a pénzügyi folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy 1970 első félévi gazdálkodásukat a jövedelmezőség javulása folytán az előző év azonos időszakánál gyorsabban növekvő nyereséggel zárják. Megállapítható viszont az is, hogy a költségvetés támogatásai a bevételeket meghaladó ütemben növekszenek. A lakosság pénzbevétele az év első hónapjaiban 8 százalékkal, a munkabérek összege pedig 7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A munkabérek nagyobb része az átlagkeresetek emelkedése miatt nőtt. A bérek felhasználása az előző évinél kedvezőbben hatott a gazdasági tevékenységre. A termelés bővülésének 75 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. A lakossági vásárlóerő elköltésére az árualap növekedése kedvező, és kedvezőbb összetétele javuló feltételeket biztosított. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos váratlan és kedvezőtlen események a gazdaság ez évi fejlődését némileg zavarják és rendkívüli erőfeszítéseket követelnek az egész országtól. A tavaszi belvizek, de különösen a Tiszán és a mellékfolyóin levonuló nagy árvizek miatt jelentős károk keletkeztek. A június közepéig történt felmérések, részben becslések szerint az árvízkárok, a védekezés és a gátak helyreállítási költségeinek összege megközelíti a 3,3 milliárd forintot. Ebből a megsemmisült és megrongálódott létesítmények helyreállítása több mint 2 milliárd forintot igényel. Ezen belül számolni kell öt és félezer megsemmisült lakóház újjáépítésével, 4 ezer sérült lakóépület helyreállításával, mintegy 29 ezer állatférőhely pótlásával, közlekedési és hírközlési létesítmények rendbehozásával. A védekezés, az át- és visszatelepítések költségei már eddig meghaladják a 400 millió forintot. A kiadások növekedése, a terméshozamok kiesése, valamint az állat- és terménykárok miatt a mezőgazdaságot is jelentős veszteség érte. Az alsó-tiszai és a Körös-vidéki károk felmérése még folyamatban van, a károk teljes öszszegének megállapítására azonban csak az árhullám teljes levonulása után kerülhet sor. Hetek óta az egész ország egyetlen aggódó családként az árvízsújtotta és a veszélyeztetett országrészre figyel. Mindannyian megbecsüléssel és hálával gondolunk a vízügyi dolgozókra, magyar és szovjet katonákra, a vállalatok és szövetkezetek dolgozóira, öregekre, és fiatalokra, akik a gátakon az árral szembeszállva és a termelésben egy emberként helyt álltak és cselekedtek, hogy mérsékeljék a természeti erők pusztítását. A társadalom, az államhatalom megfelelő szervezettsége, az emberek és közösségek nagyszerű helytállása nélkül a károk többszörösen nagyobbak lettek volna. A lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, a vállalatok, a szövetkezetek és a többi gazdálkodó szervek erkölcsi és anyagi támogatása az árvízzel sújtott területek lakóinak ezrein segített és hozzájárult a mindennapi élet megindulásának anyagi megalapozásához. Az államháztartás kiadásainak csökkentése érdekében a kormány felkérte a tanácsokat, a vállalatokat, a szövetkezeteket és a költségvetési szerveket, hogy lehetőségeikhez képest ajánljanak fel pénzeszközöket megtakarításaikból, képződő alapjaikból, és így nyújtsanak segítséget az árvíz • következményeinek felszámolásában, a terhek vállalásában. A vállalatok és a szövetkezetek kezdeményezésére kibontakozott egy olyan mozgalom is, amely az 1970. évi nemzeti jövedelem tervezettnél egy százalékkal nagyobb növelését tűzte ki célul. Ezt a megközelítően hárommilliárd forint összegű jövedelmet elsősorban a legkorszerűbb termékek termelésének fokozásával, a költségek csökkentésével, a minőség és a termelékenység javításával érhetik el. A kormány felhívására a lakosság befizetéseiből, a vállalatok és a szövetkezetek részesedési alapjából eddig 207 millió forint folyt be, ezt és a további adományokat a Vöröskereszt vezetése alatt működő társadalmi bizottságok használják fel a károsult személyek gyors segélyezésére, ingó- és ingatlan kárainak enyhítésére. A gazdálkodó szervek fejlesztés-jellegű pénzforrásaiból — eddig 172 millió forintot — fizettek be. Ennek felhasználására a kormánybizottság határozatai alapján kerül sor, mégpedig az árvízzel összefüggő védekezési és helyreállítási célokra. Még mindig nehéz a helyzet az ország déli részén, de mindent megteszünk, hogy az árvíz pusztításai, maradványai mielőbb eltűnjenek. Mint ahogy most a kivételes helyzetben való helytállásra a korábbi dolgos hétköznapok egyáltalán nem látványos, szerény munkája tette képessé szocialista társadalmunkat, ugyanúgy a károkat is a jól végzett szorgalmas munkával állítjuk helyre. Ügy kell végeznünk mindennapos munkánkat, hogy pótoljuk az elveszett. értékeket. Nagyon fontos, hogy az év második felében a vállalatok növeljék gazdálkodásuk hatékonyságát : a negyedik ötéves terv beindításához szükséges feltételek így teremthetők meg. Számításba kell venniük ehhez azokat a tartalékokat, amelyek a vállalati belső mechanizmus javításával, a munka szervezettségének növelésével feltárhatók és hasznosíthatók. Indokolt ezért a vállalat belső irányítási rendszerének folyamatos fejlesztése, a vállalaton belüli egységek hatáskörének bővítése, a döntési körök célszerű megosztása és meghatározása. Javítani kell a vállalatok és az irányító szervek közötti, valamint a vállalaton belüli információs rendszert, amelynek gépi adatfeldolgozási bázisát gyorsabban kell kiépíteni. Növelni kell a vállalaton belüli egységek anyagi érdekeltségét, és azt egyre inkább a helyi teljesítményektől kell függővé tenni. A kedvezőbb értékesítési lehetőségek kiválasztása mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az előnyösebb beszerzési piacok felkutatására.