Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2669 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2670 gi tevékenységét bemutató értékelések is, amelyeket az Országgyűlés bizottságai és a képviselő csoportok rendelkezésére bocsátottunk. Ilyen körülmények között engedjék meg, hogy expozémban az állami költségvetés végrehajtásának csupán néhány fontosabb tapasztalatára mutassak rá, ugyanakkor foglalkozzam az előttünk álló gazdasági feladatokkal. Tisztelt Országgyűlés! Az 1969-es évben a kormány gazdasági munkájának alapvető célja a gazdasági növekedés folyamatosságának biztosítása, a jövedelmezőség és a népgazdaság egyensúlyának javítása, az ipari munkaidő további csökkentése, a gazdasági reform kibontakoztatása volt. Ezt a célt sikerült elérnünk, a népgazdaság a tervnek megfelelően fejlődött. A múlt esztendőről kirajzolódott kép tehát kedvező. A gazdaság egyensúlya szilárdult, az 1969. év gazdálkodásának jellemző vonása a hatékonyság fokozatos, szolid javulása. Az értékesítés növekedése csaknem mindenütt meghaladta a termelés emelkedését. Érzékelhetővé vált a termelési szerkezet átrendeződése is, a hatékonyabb területek javára. Csökkentek a termelés fajlagos anyagköltségei, a nemzeti jövedelem ennek következtében gyorsabban nőtt, mint a társadalmi termék. A társadalmi munka hasznosságának javulását jelzi az is, hogy az elmúlt évben a készletképződés 6 milliárd forinttal kisebb volt, mint 1968-ban és ez önmagában két százalékkal növelte a fogyasztásra, beruházásra és kivitelre fordítható termékek mennyiségét. A készletek 1969. évi alakulása ezért általában dicséretre méltó eredmény, noha a készletnövekedés lassulása egyes területeken — így a belkereskedelemben, az építőanyag forgalomban — fokozta az ellátási gondokat. Az elmúlt évi gazdasági fejlődésünkben különösen jelentős az a változás, amely külgazdasági kapcsolatainkban ment végbe. A múlt esztendőben létrehozott nemzeti jövedelem ugyanis nemcsak a hazai felhasználást elégítette ki, hanem kiviteli többletet is lehetővé tett és mind szocialista, mind tőkés viszonylatban javult az ország nemzetközi fizetési mérlege. Nem tudtunk viszont teljes mértékben úrrá lenni azokon a nehézségeken, amelyek immár hosszabb idő óta a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang hiányában mutatkoznak. Az 1968. évihez képest alig javult az élőmunka felhasználásának hatásfoka, az egy teljesített munkásórára jutott termelés emelkedett ugyan, az egy főre jutó termelés azonban stagnált, mert a munkaidő csökkentését a vállalatok nem ellensúlyozták a termelékenység növelésével. A vállalatok és a szövetkezetek 1969. évi gazdasági tevékenységének eredményeit leginkább az fejezi ki, hogy az általuk realizált jövedelmek gyorsan nőttek, az 1968. évit több mint 16 százalékkal haladták meg. A költségvetés helyzetét rontotta, hogy a jövedelmek központosított ítésze kisebb volt a tervezettnél — például az eszközlekötési járuléknak alacsonyabb összege miatt. Ez a hiány az egyébként kedvező készletalakulás miatt keletkezett. A vállalatok és szövetkezetek 1969. évi nyeresége 83 milliárd forint volt, 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. A nyereségből 40 milliárd forint jutott érdekeltségi alapok képzésére. A vállalati alapok közül a fejlesztési alapok nőttek a leggyorsabban. A vállalatok az 1969-ben keletkezett nyereségükből 8,6 milliárd forint részesedési alapot képezhettek. Ez a bérköltség 12 százaléka. 1969 második felében a vállalatok jelentősebb béremeléseket hajtottak végre részesedési alapjukból. Ennek eredményeként a bérszínvonal növelésére fordított összeg az 1968-asnak több mint három és félszeresére nőtt. Ezért a vállalatok évvégi részesedésre kisebb összeget tudtak csak felhasználni. A lakosságnak a szocialista szektorból származó pénzbevételei 1969-ben közel 10 százalékkal, az előző évinél gyorsabban nőttek, az egy keresőre jutó reálbér az iparban és az építőiparban bevezetett munkaidőcsökkentés mellett 5 százalékkal emelkedett. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme is ugyanilyen mértékben nőtt. A fogyasztási cikkekben a múlt év során erőteljesen növekedett az árukereslet. A kiskereskedelmi áruforgalom a lakossági pénzbevételekkel azonos ütemben nőtt. Az élelmiszerellátás az év elején gyengébb volt, majd fokozatosan javult és az év végén már kielégítően alakult. Csupán a húsellátás volt hiányos. Az iparcikkek kínálata viszont a második és a harmadik negyedévben néhány árucsoportban romlott, és csak az év utolsó hónapjaiban, illetve 1970 első negyedében következett be általános javulás. A fogyasztói árakat az elmúlt évben gyakran bírálták. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a lakosság fogyasztásának legalább háromnegyedét kitevő alapvető élelmiszerek és legfontosabb iparcikkek ára nem emelkedett, sőt egy részük ára csökkent. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek egynegyedének árai valóban jelentősen, 5—6 százalékkal emelkedtek. Egyes ruházati cikkek és egyes importáruk árai ennél is nagyobb mértékben növekedtek. Az ilyen példák azonban nem általánosíthatók. A lakossági vásárlások árszintje végül is 1,4 százalékkal emelkedett, ez pedig a tervezett kereteken belül volt. A fogyasztói árszínvonal változását sokoldalúan kell értékelni. A nagyobb cikkcsoportok átlagára ugyanis emelkedik a vásárlások összetételének korszerűsödésével is. Az ebből származó áremelkedést azonban másképpen kell felfognunk politikailag és gazdaságilag is. Az értékesebb, divatosabb, magasabb igényeket kielégítő cikkek részarányának növekedése az életszínvonal emelkedésével elkerülhetetlenül együtt jár. 1969-ben, sajnos, az is előfordult — gazdaságilag helytelenül és indokolatlanul —, hogy nem volt elég választási lehetőség olcsó és a drágább árucikkek között, és így a fogyasztó a drágábbat volt kénytelen vásárolni. A fogyasztási cikkek árának védelmére és a lakosság áruellátásának javítására — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozatai alapján — a kormány fontos intézkedéseket tett. Az intézkedések hatása a kereskedelmi forgalom ez évi növekedésében már megnyilvánult. Ez év első öt hónapjában a forgalom 10,5 százalékkal emelkedett és a belkereskedelem készlete május végén 18 százalékkal haladta meg az előző évit. L 19*