Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-33
2573 Az Országgyűlés 33. ülése, A vámbűntettek száma az elmúlt évhez képest csökkent. A népgazdaság elleni bűntettek csoportjából a nagyságrendben elöl álló devizabűntetteket kívánom megemlíteni. Ezeknek a száma az 1964. évinek több mint hatszorosára emelkedett. Az ok nyilvánvalóan az idegenforgalom és a turistautazások egyre növekvő mértékében keresendő. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, hogy ezzel kapcsolatban a bűnözés alakulását befolyásoló tényezőként jelentkezik az az eléggé elterjedt nézet, amely a devizabűntetteket lényegében nem tekinti társadalmilag káros magatartásnak. Ebben annak is van szerepe, hogy a hatályos devizakódex rendelkezéseinek többsége 20 esztendős jogszabály. Az élet által túlhaladott megkötöttségek revíziójára most már feltétlenül szükség van, ez azonban nem jelenti azt, mintha a kötött devizagazdálkodást a jövőben nem kívánnánk védeni. Az előbb jelzett nézetek ellen tehát fel kell lépni. Fontos gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a devizabűntettek elkövetőit cselekményük tárgyi súlyának megfelelően a jövőben is olymódon vonjuk felelősségre, hogy az az általános megelőzést szolgálja. Nagyon csekély azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek közvetlenül a szocialista gazdálkodás rendjét sértik. Bűnüldöző szerveink gondosan tartózkodtak az olyan adminisztratív intézkedésektől, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetését zavarhatták volna. Amikor ennek a koncepciónak a helyességét hangsúlyozom, nem mulaszthatom el ugyanakkor annak megállapítását sem, hogy a gazdasági élet mai viszonyaiban mutatkoznak olyan jelenségek, amelyek ellen a társadalom védelme büntetőjogi eszközök alkalmazását is szükségessé teszi. Elsőként említem meg ezek sorában a gazdaságirányítás reformját tudatosan félremagyarázó ügyeskedőknek sokszor a közösség érdekében kifejtett tevékenység álarca mögé bújó törekvéseit. Mesterkedéseik leleplezése azért nehéz feladat, mert az ellenőrzésre hivatott feletteseik rosszul értelmezik a különböző gazdasági érdekek összeegyeztetését. Az utóbbi időben főként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásában voltak ilyen jelenségek tapasztalhatók. Az új gazdasági mechanizmus a kiegészítő termelői tevékenység és az értékesítési lehetőségek tágításával megteremtette a termelőszövetkezetek részére is a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit. Egyesek e lehetőségeket a jogszabályok megsértésével saját egyéni hasznuk fokozására kísérelték meg felhasználni. A ménfőcsanaki termelőszövetkezet elnöke például indokolatlanul nagy arányban fejlesztette a szövetkezet kiegészítő tevékenységét és megalapozott gazdálkodás helyett azonnali eredményességre törekedett. Ennek következményeként a termelőszövetkezet 1968 végére fizetésképtelenné vált és a gazdasági évet mintegy 3,3 millió forintos mérleghiánnyal zárta. Az elnök, a helyettese, a főagronómus és a főkönyvelő az előző évi szintű munkaegység kifizethetősége végett a mérleget 4,1 millió forint erejéig hamisította meg. A solymári Hunyadi Mátyás termelőszövetkezet úgy létesített furnérgyártó 1970. március 6-án, pénteken 2574 üzemet, hogy sem gépe, sem fája, sem szakembere nem volt ehhez. így aztán a termelőszövetkezet egy volt asztalos kisiparost bízott meg a melléküzemági tevékenységgel, aki azt saját lakásán, saját gépeivel végezte, még értékesítéssel is foglalkozott. Kevesebb adót fizetett, a termelőszövetkezet viszont anélkül, hogy bármit is tett volna, jövedelemhez jutott. Egyes közös gazdaságok vezetői odáig is elmennek, hogy a rosszul értelmezett csoportérdek elismeréseként a bűncselekményekért felelősségre vontak különböző terheit magukra, helyesebben a közösségre vállalták azért, mert a tettesek a bűncselekményeket „a szövetkezet érdekében" követték el. A martonvásári Szabadság Tsz elnöke ezzel a felfogással intézkedett 2300 forintnak egy korábbi .vezető beosztású munkatársa feleségének a kezéhez való kifizetése iránt. A volt vezetőt ugyanis á társadalmi tulajdont sértő bűntett elkövetése miatt a bíróság elítélte, és kötelezte a jelzett összeget kitevő bűnügyi költség és védői díj megfizetésére. A naki termelőszövetkezet vezetősége törölte az elnök és a főkönyvelő . tízezer forintos, a tsz-szel szemben fennálló tartozását. Ezt az összeget a két vezető korábban az ÁFÉSZ felvásárlási főosztályvezetőjének megvesztegetésére vette ki a gazdaság pénztárából, mert így érték el azt, hogy az ÁFÉSZ felvásárolta a szövetkezet burgonyáját. Az itt történtek egyúttal felhívják a figyelmet a korrupciónak a gazdasági életben való elburjánzása veszélyére. Az „ügyeskedők" leleményessége elég gyorsan megtalálta a másod- és mellékállások védőpajzsát, amelyről alaptalanul hiszik, hogy a leleplezéstől meg fogja óvni. Nincs szándékomban természetesen általánosítani, de egyre több az olyan másod- és mellékállás, amely mögött semmiféle munka nincs, s amelynek egyedüli és kizárólagos funkciója a veszteség legalizálásának megkísérlése. Az is előfordult már, hogy államigazgatási szervek hatósági jogkört ellátó dolgozói vállaltak „másodállást" olyan gazdálkodó szerveknél, amelyek gazdasági tevékenységének irányítása és ellenőrzése hivatali feladataik közé tartozott. Az Országgyűlésnek tett jelentéseimben mindig számot adok az államellenes bűncselekmények alakulásáról és üldözésük legfontosabb kérdéseiről. A konszolidált viszonyokon alapuló kedvező politikai légkört igazolja az, hogy az államellenes bűncselekményeknek az összes ismertté vált bűntettekhez mért aránya hosszú évek óta nem haladja meg a 0,5 százalékot. Tisztelt Országgyűlés ! Rátérve a bűnüldöző szervek tevékenységére, azt jelenthetem, hogy a bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a törvényes rendelkezések pontos betartásával, a kormány jogpolitikai irányelveinek megfelelően történt. A nyomozóhatóságok munkájának színvonalát jelzi az, hogy a nyomozások eredményessége 1964. évtől számítva az elmúlt esztendőben volt a legmagasabb, közel 80 százalékos. Ennek megfelelően tovább csökkent azoknak az ismertté vált bűntetteknek az aránya, amelyeknek elkövetőjét nem sikerült megállapítani. A nyomozások során a büntető eljárási törvény garanciális rendelkezései megfelelően ér-