Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2573 Az Országgyűlés 33. ülése, A vámbűntettek száma az elmúlt évhez képest csökkent. A népgazdaság elleni bűntettek csoportjá­ból a nagyságrendben elöl álló devizabűntette­ket kívánom megemlíteni. Ezeknek a száma az 1964. évinek több mint hatszorosára emelkedett. Az ok nyilvánvalóan az idegenforgalom és a tu­ristautazások egyre növekvő mértékében kere­sendő. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, hogy ezzel kapcsolatban a bűnözés alakulását befolyásoló tényezőként jelentkezik az az eléggé elterjedt nézet, amely a devizabűntetteket lé­nyegében nem tekinti társadalmilag káros ma­gatartásnak. Ebben annak is van szerepe, hogy a hatályos devizakódex rendelkezéseinek több­sége 20 esztendős jogszabály. Az élet által túlha­ladott megkötöttségek revíziójára most már fel­tétlenül szükség van, ez azonban nem jelenti azt, mintha a kötött devizagazdálkodást a jövőben nem kívánnánk védeni. Az előbb jelzett nézetek ellen tehát fel kell lépni. Fontos gazdasági ér­dekeink fűződnek ahhoz, hogy a devizabűntet­tek elkövetőit cselekményük tárgyi súlyának megfelelően a jövőben is olymódon vonjuk fele­lősségre, hogy az az általános megelőzést szol­gálja. Nagyon csekély azoknak a bűncselekmé­nyeknek a száma, amelyek közvetlenül a szocia­lista gazdálkodás rendjét sértik. Bűnüldöző szer­veink gondosan tartózkodtak az olyan adminiszt­ratív intézkedésektől, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetését zavarhatták volna. Amikor ennek a koncepciónak a helyességét hangsúlyozom, nem mulaszthatom el ugyanak­kor annak megállapítását sem, hogy a gazda­sági élet mai viszonyaiban mutatkoznak olyan jelenségek, amelyek ellen a társadalom védelme büntetőjogi eszközök alkalmazását is szükséges­sé teszi. Elsőként említem meg ezek sorában a gazdaságirányítás reformját tudatosan félrema­gyarázó ügyeskedőknek sokszor a közösség ér­dekében kifejtett tevékenység álarca mögé bújó törekvéseit. Mesterkedéseik leleplezése azért ne­héz feladat, mert az ellenőrzésre hivatott felet­teseik rosszul értelmezik a különböző gazdasági érdekek összeegyeztetését. Az utóbbi időben főként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásában voltak ilyen jelenségek tapasztalhatók. Az új gazdasági mechanizmus a kiegészítő termelői tevékenység és az értékesítési lehetőségek tágításával meg­teremtette a termelőszövetkezetek részére is a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit. Egyesek e lehetőségeket a jogszabályok megsértésével sa­ját egyéni hasznuk fokozására kísérelték meg felhasználni. A ménfőcsanaki termelőszövetke­zet elnöke például indokolatlanul nagy arányban fejlesztette a szövetkezet kiegészítő tevékenysé­gét és megalapozott gazdálkodás helyett azon­nali eredményességre törekedett. Ennek követ­kezményeként a termelőszövetkezet 1968 végére fizetésképtelenné vált és a gazdasági évet mint­egy 3,3 millió forintos mérleghiánnyal zárta. Az elnök, a helyettese, a főagronómus és a főköny­velő az előző évi szintű munkaegység kifizethe­tősége végett a mérleget 4,1 millió forint erejéig hamisította meg. A solymári Hunyadi Mátyás termelőszövetkezet úgy létesített furnérgyártó 1970. március 6-án, pénteken 2574 üzemet, hogy sem gépe, sem fája, sem szakem­bere nem volt ehhez. így aztán a termelőszövet­kezet egy volt asztalos kisiparost bízott meg a melléküzemági tevékenységgel, aki azt saját la­kásán, saját gépeivel végezte, még értékesítéssel is foglalkozott. Kevesebb adót fizetett, a terme­lőszövetkezet viszont anélkül, hogy bármit is tett volna, jövedelemhez jutott. Egyes közös gazdaságok vezetői odáig is el­mennek, hogy a rosszul értelmezett csoportérdek elismeréseként a bűncselekményekért felelősség­re vontak különböző terheit magukra, helyeseb­ben a közösségre vállalták azért, mert a tettesek a bűncselekményeket „a szövetkezet érdekében" követték el. A martonvásári Szabadság Tsz el­nöke ezzel a felfogással intézkedett 2300 forint­nak egy korábbi .vezető beosztású munkatársa feleségének a kezéhez való kifizetése iránt. A volt vezetőt ugyanis á társadalmi tulajdont sér­tő bűntett elkövetése miatt a bíróság elítélte, és kötelezte a jelzett összeget kitevő bűnügyi költ­ség és védői díj megfizetésére. A naki termelő­szövetkezet vezetősége törölte az elnök és a fő­könyvelő . tízezer forintos, a tsz-szel szemben fennálló tartozását. Ezt az összeget a két vezető korábban az ÁFÉSZ felvásárlási főosztályveze­tőjének megvesztegetésére vette ki a gazdaság pénztárából, mert így érték el azt, hogy az ÁFÉSZ felvásárolta a szövetkezet burgonyáját. Az itt történtek egyúttal felhívják a figyel­met a korrupciónak a gazdasági életben való el­burjánzása veszélyére. Az „ügyeskedők" lelemé­nyessége elég gyorsan megtalálta a másod- és mellékállások védőpajzsát, amelyről alaptalanul hiszik, hogy a leleplezéstől meg fogja óvni. Nincs szándékomban természetesen általánosítani, de egyre több az olyan másod- és mellékállás, amely mögött semmiféle munka nincs, s amely­nek egyedüli és kizárólagos funkciója a veszte­ség legalizálásának megkísérlése. Az is előfordult már, hogy államigazgatási szervek hatósági jogkört ellátó dolgozói vállaltak „másodállást" olyan gazdálkodó szerveknél, ame­lyek gazdasági tevékenységének irányítása és ellenőrzése hivatali feladataik közé tartozott. Az Országgyűlésnek tett jelentéseimben mindig számot adok az államellenes bűncselek­mények alakulásáról és üldözésük legfontosabb kérdéseiről. A konszolidált viszonyokon alapuló kedvező politikai légkört igazolja az, hogy az ál­lamellenes bűncselekményeknek az összes is­mertté vált bűntettekhez mért aránya hosszú évek óta nem haladja meg a 0,5 százalékot. Tisztelt Országgyűlés ! Rátérve a bűnüldöző szervek tevékenységére, azt jelenthetem, hogy a bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a törvényes rendelkezések pontos betartásával, a kormány jogpolitikai irányelveinek megfelelően történt. A nyomozóhatóságok munkájának színvona­lát jelzi az, hogy a nyomozások eredményessége 1964. évtől számítva az elmúlt esztendőben volt a legmagasabb, közel 80 százalékos. Ennek meg­felelően tovább csökkent azoknak az ismertté vált bűntetteknek az aránya, amelyeknek elkö­vetőjét nem sikerült megállapítani. A nyomozások során a büntető eljárási tör­vény garanciális rendelkezései megfelelően ér-

Next

/
Thumbnails
Contents