Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2461 Az Országgyűlés 31. ülése, 197

Ô. március 4-én, szerdán 2462 jóval nagyobbak. A felmért igények fele, mintegy 32 millió forint a Maros balparti és új szegedi vízgyűjtő területbe tartozó tsz-eknél jelentkezik. E térségében különösen sok problémát okoz jelenleg is a belvíz. é Az üzemen belüli vízrendezési munkák ütemét ebben a körzetben még az állami főművek építési üteme is befolyásolja, mivel azok megvalósítása éppen e térségben hiányzik. Ezen a területen öt termelőszövetkezet további fejlődési lehetőségét a belvízrendezés megoldása határozza meg. Keletkezett károk miatt gyakran fordul elő több milliós mérleghiány, és általában a fejlődés ütenie ezekben a tsz-ekben nem megfelelő. A felmerült problémák megoldására az alábbi javaslatokat terjesztem elő: az üzemi belvízrendezést az említett tsz-ekben haladéktalanul meg kell kezdeni, mert a jelenlegi körülmények között bizonytalan a gazdálkodás eredményessége. Kérem a kormányt, vizsgálja felül a keretek felosztását és a megyének juttatott összegen felül a fenti körzetben szükséges 32 millió forintot — mint állami dotációt — az elkövetkezendő években biztosítsa. A rendezési tervek a tsz-ek többségénél elkészültek, de azok végrehajtása jelenleg keret hiányában vontatottan halad. Az ország belvíz kárainak jelentős része Csongrád megye területére esik, ezért is tartjuk indokoltnak azt, hogy az e célra szánt állami dotációt megemeljék. Az érintett termelőszövetkezetek a sorozatos belvízkárok következtében gazdaságilag gyengék, nem áll rendelkezésükre saját erő hozzájárulás az üzemi vízrendezés elvégzéséhez. Ezért szükséges, hogy a saját erő pótlására megfelelő hitelt kapjanak a termelőszövetkezetek, hogy a munkák zavartalanságát biztosítani tudják. Annál is inkább indokolt a hitelnyújtás, mert az elmúlt 3—4 év alatt a mérleghiány rendezésére különböző forrásokból nyújtott támogatás az egész belvízrendezés költségének körülbelül felét teszi ki. Amennyiben a belvízrendezés nem kezdődik el, úgy a következő években is számítani kell jelentős összegű mérleghiányra. Lényegében ezen összeg meghitelezéséről lenne szó, amelyet a beruházás kivitelezésére fordítanának. A szóban forgó termelőszövetkezetek többsége abba a körzetbe esik, ahol az állami főművek megépítése még hiányzik. Ezért kérem, hogy a hátralevő két állami főmű megépítését a lehetőséghez képest a negyedik ötéves terv időszakában végezzék el, mert ennek feltétlenül kapcsolódni kell az üzemi belvízrendezéshez. A belvízrendezés utáni években a termelési eredmények, illetve a jövedelmi viszonyok jelentős javulásával számolhatunk, amire saját termelőszövetkezetünket hozom példaként. Termelőszövetkezetünk területe az említett körzetben a legbelvizesebb. Nálunk húszmillió forintba kerül a belvízrendezés, s ennek 50 százalékánál tartunk, és ezen belül a megvalósítással 50 százalékkal emelkedtek a terméseredmények. Előzetes gazdasági számításainkat az eredmények igazolják, hogy a belvízrendezés beruházása például népgazdasági szinten 6—8 év alatt megtérül, tehát a leggazdaságosabb beruházás. Üzemi belvízrendezésünk teljes mértékben összhangban van az állami főművek építésével, amelyen keresztül biztosítjuk területünk vízmentesítését. Ilyen összehangolt együttműködést kellene biztosítani a többi tsz-ek esetében is. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az említett térségben termelőszövetkezetek léte és megerősödése forog kockán, ezért kérem a kormányt, hogy e térségben a belvízrendezési munkák végzését fokozottabb mértékben támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Zámbó József képviselőtársunknak adok szót. ' ZÁMBÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtársnak a kormány tevékenységéről szóló beszámolójával egyetértek. Az a véleményem, hogy a kormány az elmúlt időszakban nagyon intenzív, sok és jó munkát végzett. A beszámolási időszak a kormány tevékenységében is mozgalmas volt. Nagy energiát, igen körültekintő munkát követelt az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozása és bevezetése, az egész társadalmat érintő gazdasági szabályozók és jogszabályok kimunkálása, az állami élet fejlesztésére tett intézkedések. Lakosságunk eléggé jól tájékozott kormányunknak Péter János elvtárs által részletesen vázolt külpolitikai tevékenységéről. Jó érzéssel és nagy elismeréssel nyugtázzák a választópolgárok, hogy a nemzetközi élet minden alapvető területén és jelenleg különösen az európai biztonsági konferencia érdekében aktív és eredményes munkát végez kormányunk. Tetszik a dolgozóknak, a választópolgároknak, hogy a kormány munkája jól átgondolt, céltudatos, kiegyensúlyozott, nem kerüli ki a problémákat, őszinte és nyílt választ ad a felvetődő kérdésekre, s amit meg lehet oldani, amint arra lehetőség van, azt meg is teszi. Nemcsak törekvés volt — mint ahogyan Fock elvtárs beszámolójában mondta —, hogy a szó és a tett megegyezzen, hanem, véleményem szerint, eredményes gyakorlat. így volt ez a nyereségelosztási rendszer módosításával is, amely a lakosság nagy többségének elismerésével és helyeslésével találkozott. Elmondható most e vonatkozásban is, hogy nyugodt a légkör, erősödött a dolgozók és a vezetők kapcsolata. Hasonlóan szinte az egész társadalom minden rétege indokoltnak tartotta és egyetértéssel fogadta az egyes területeken bevezetett életszínvonal növelő bérügyi intézkedéseket. A dolgozók megértik, hogy az ország anyagi erőiből jelenleg ennyire jutott és az intézkedés általában jó hangulatot váltott ki. A dolgozók többségének az a véleménye, hogy érdemes a problémákat jelezni-, észrevételeiket elmondani, mert ha azok jogosak, a kormány intézkedéseket tesz és megvalósulnak. Ennél a gondolatnál mondom el személyes meggyőződésemet, az Oláh elvtárs által elmondottakkal együtt is: nekünk, képviselőknek minden ellenkező véleménnyel szemben érdemes elhozni ide az Országgyűlésbe és itt elmondani a választópolgárok körében a mindennapi életben összegyűjtött tapasztalatokat és javaslatokat. Van értelme itt szólni, kez-