Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2451 Az Országgyűlés 31. ülése, ségességével és célszerűségével egyetértek, de ebben az esetben nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy kereskedelempolitikai szempontból is nem helyesebb-e egész évben reálisan, mérsékeltebb áron forgalomba hozni a termékeket és az idényvásárokon azok a termékek kerülnének elsősorban piacra mérsékeltebb árakon, amelyekkel kapcsolatban a cél a tényleges készletcsökkentés és az ezzel járó kamatterhek mérséklése. Még egy-két ilyen engedményes vásár és a lakosság jelentős része, elsősorban a kiskeresetű lakosság, nem akkor fog vásárolni, amikor valamire szüksége van, hanem akkor, amikor engedményes vásárokon azt kedvezőbb feltételek mellett teheti. Űgy gondolom, ezzel a kérdéssel is érdemes volna foglalkozni az illetékeseknek és meg kell találni azt a helyes utat, ahol az ipar, a kereskedelem érdekei a vásárlóközönség javára jobban érvényesülnek. A kormánybeszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.32—16.55. — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Varga Zsigmond képviselőtársunknak adom meg a szót. VARGA ZSIGMOND: Tisztelt Országgyűlés ! Az elmúlt, ülésszakunkról, az 1970. évi népgazdasági tervről és az állami költségvetésről adott híradásokat nagy érdeklődéssel olvasta, hallgatta az ország népe, s köztük Békés megye lakossága is. Gazdasági reformunkat helyesnek tartja, magáénak érzi dolgozó népünk és félti minden olyan jelenségtől, amely az alapgondolatoktól eltérő formában jelentkezik a végrehajtásban népgazdaságunk egyes területein, legyen az szénellátási probléma, ruházati árprobléma vagy munkafegyelmi, munkaszervezési kérdés. Az azóta napvilágot látott intézkedések megnyugtatóan bizonyítják, hogy a kormány helyes intézkedéseket hozott az országgvűlésen felvetett problémák megoldására. Az 1970. évi népgazdasági terv teljesítése és túlteljesítése, a negyedik ötéves terv jó megalapozása érdekében megyénk mezőgazdasága, ipara, s általában dolgozó népe a jövőben is igyekezettel és eredménvesen dolgozik. Tisztelt Országgyűlés! A kiadott táiékoztatónak: az 1970. évi népgazdasági terv megalapozó számításai 6. pontiávaí, a nem anyagi iellegű szolgáltatások fejlesztésének egyes Békés megyei problémáival, feszültségeivel szeretnék külön foglalkozni. Legégetőbb a lakáshelyzetünk. A jóváhagyott harmadik ötéves terv megyénknek mindössze 970 állami lakást juttatott. Az előiránvzott lakásépítési; lényegében már 1969 közepén befejeztük és gondot okozott, hogy a meglevő kapacitást hogyan használjuk ki. 1970-re is a tanácsi lakásépítés részaránva csak 9 százalék, szemben a tanácsi és állami erőforrásból épülő lakások 38 százalékos országos átlagával. Lakásállományunkban a vályog és sár-alapú és falazatú laká1970. március 4-én, szerdán 2452 sok aránya 60 százalékos, szemben az országos 33 százalékkal. Ezek állaga rohamosan romlik. Az elmúlt tíz évben felépült új lakások 39,5 százalékban az elavult és megszüntetett lakások pótlását jelentették csupán és nem növelték a lakásállományt. Köztudomású, hogy Békés megye városainak és községeinek kiterjedt tanyavilága van. A tanyai lakosság beáramlása a települési központokba, szükségszerű és ütemes folyamat. Az ütemet fokozza az a körülmény is, hogy a tanya épületek állagára tulajdonosaik hosszú idő óta nem fordítanak gondot, és ezek <; rohamosan mennek tönkre. A nyári idényben főleg az öregek még kint laknak, a lakásállományban még szerepel a tanya, de tényleges lakásfunkcióját igen kis mértékben tölti be. Az eddig épített lakásokból is az egyszobásak aránya 15 százalékkal nagyobb, mint az országos átlag. A mennyiségi mutatón kívül a minőségi javulást is szorgalmaznunk kell. Ide tartozik a városközpontokban szanálásra kerülő elavult épületek korszerűekkel való helyettesítése is. A tanácsok által nyilvántartott jogos lakásigénylők száma 8000 körül van. Nyolcvan százalékuk a városokban jelentkezik. Az orvosok, mérnökök, mezőgazdasági és ipari szakemberek letelepítése még a járási székhelyeken és nagyközségeinkben is tanácsi lakás hiányában legtöbbször megoldhatatlan nehézséget jelent. A kultúrált lakáskörülmények elengedhetetlen feltétele a közművesítés. A vízvezetéki hálózatba bekapcsolt lakások aránya megyénkben 6,2 százalék, az országos átlag közel háromszoros. A csatornahálózatba lakásaink 3,1 százaléka van bekapcsolva, országosan 11 százalékos ez a mutató. Megyénk számottevő kincse a földgáz, de a gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya csak 3 százalék. Megyénk gondot fordított a korszerű technológiával dolgozó lakásépítő kapacitás létrehoAz 1970. évi állami lakásépítési előirányzatot 35 százalékkal túl tudná teljesíteni a megye építőipara, ha pénzügyi fedezet állna ren- i delkezésére. Megyei erőinket a jövőben is maximálisan bevetjük lakásproblémánk megoldása érdekében, de mindez éppen az elmondottakból megállapíthatóan kevés annak nagyságához viszonyítva. E feszítő társadalompolitikai problémát csak hatékonvabb állami támogatással tudjuk és lehet megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Másik szorító gondja megyénknek az alsó- és középfokú oktatási intézményeink tárgyi feltételeinek kedvezőtlen helyzete. Általános iskolai tantermeink csaknem egynegyede szükségtanterem. Az országos átlag 15,7 százalék. Ezek a szükségtantermek sem a korszerű oktató-nevelő munkának, sem az egészségügyi követelményeknek nem felelnek meg. Az egy tanteremre jutó tanulólétszám jónak látszik, de csak a számok tükrében. A valóság az, ?iogy még sok tanyai iskolánk van, ahol 15—£0 fős a tanulólétszám és ez a megyei átlagot az Országos Tervhivatal előtt kedvezőnek mutatja. Tanyai iskoláink fokozatosan elnéptelenednek. Ez sürgetően követeli az általános iskolai kollégiumok bővítését, úiak létrehozását. Egvetértek dr. Ortutay Gyula képviselőtársam ezzel kapcsolatos